Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-18 / 286. szám

B^ké-csaba 1328 december 18 MKESlBem IKUaíLÍJiflíí 5 Megoldást nyert a gabonatarifakedvezmények ügye Budapest, dec. 17. Bud János közgazdasági miniszter ma a mezőgazdasági és kereskedelmi érdekeltségekkel értekezletet tartott a gabonaexport előmozdításáról az államvasút képviselőinek bevonásával. Az értekezlet résztvevői megegyeztek abban, hogy a jelenlegi tarifális kedvezményeken tulmenőleg is szükség van engedményekre a Németországgal, Ausztriával és Csehországgal való viszonylatban. Megtárgyalták, hogy mily tarifális engedményekre volna szükség, hogy a magyar gabona kivitele fokoztassék, másrészt, hogy az a különbség, amely egyes piacokon a magyar áru rovására mutatkozik, mikép volna eltüntethető. Ugy a szempontokban, mint .a megállapodásokban teljes egyetértés uralkodott az érdekeltségek képviselői és az államvasút kiküldöttei között. Bud János miniszter köszönetet mondott Herrmann kereskedelmi miniszternek és az államvasút képviselőinek, amiért lehetővé tették a közgazdaságilag nagyfontosságú kérdésben a megoldást. A határozatokat ugy a kereskedelmi, mint a mezőgazdasági érdekeltségek nagy megelégedéssel fogadták. Ezzel a tarifakedvezmények egységes megoldása is elintézést nyert. A határozatokat magában foglaló rendelet a legrövidebb időn belül életbe lép. (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Kultúrpalotában vasárnap délelőtt egy képkiállitást nyitott meg Rell Lajos dr. Egy kiállítást, mely az utóbbi kiállítások egyik legértékesebbje és amelyről mégis alig tudnak az emberek. Ennek oka bizonyára a meglehetősen szerencsétlen előkészítés, a reklámnak teljes mellőzése. Ámbár igaz az, hogy a jó bornak nem kell cégér, .a mai viszonyok között azonban ez a régi értékű közmondás is revízióra szorul. Kisjenői Klein Ernő bizonyára nem gondolta volna, hogy ekkora r részvétlenség fogadja kiállítását. Pedig ez a kiállítás minden érdeklődést megérdemel, mert valóban nem frázis az, hogy ehhez hasonló értékes kiállítást már régen láttunk. A művész istenáldotta tehetség, akinek munkáján valami mélységes őszinteség ömlik szét, mintha nem is lenne más célja, mint becsületesen, csendesen s igazat mondani. Amit mond, olyan egyszerű és olyan közel áll hozzánk. A magyar nép, a magyar ház, a magyar táj. Amilyen a beszéd, olyan egyszerűek a kifejezés eszközei, a szavak is. A szerény eszközökkel is azonban akkora eleganciával, oly remek kifejezéssel beszél, amilyen csak a régi reneszánsz mesterekéhez hasonlítható. Különösen áll ez figurálisaira. Libatömő asszonya épp oly remek kompozíció, mint az Anya gyermeké. vei, vagy még inkább a Szegény család, melyen az apa és anya megindító szeretete ott ragyog a két egyszerű ember arcán. A szerelmes pár cimü képen a legény arca klasszikus erejű. A parasztlegény szerelmes szemlélődéseinek pompásan helyes megragadása. Egyike a legpompásabb kompozícióknak a Remete cimü kép, mellyen a szegényes interiőr bravúros munka. Éppen ilyen az Altató ^anya. Nem kisebb értékűek tájképei sem. A Vihar előtt, az Emelkedő felhők cimü képei energikus alkotások. Ezekkel szemben a Dolgozó falu, a Télutó valóságos beszélő tájak, csendesen, finoman muzsikáló hangulatok, bájosan összecsendülő színek. Igen jók rajzai is, de mindenesetre olyan jók, hogy néhány zsúfolt napot megérdemelnének. Nemcsak müvásárló, hanem műértő közönségünknek is melegen figyelmébe ajánljuk e kiállítás megtekintését, aminek elmulasztása közönségünknek igazi veszteségül számitana. is, amikor a leánya részletesen elmondja az évek óta tartott bűnös viszony kezdetét, a közöttük lefolyt harcokat, az apai ijesztgetéseket. Mindenegyes esetben ugyanis életveszélyes fenyegetéseket alkalmazott Lukács János, hogy kisleányát a förtelmes viszony folytatására kényszerítse. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, köztük a két szomszédasszonyt, akik véletlenül rajtakapták a bűnös apát, amint éppen megrontotta a tulajdon gyermekét. Az összes tanukat vallomásukra megeskették. Remenár Elek dr. közkórházi igazgatófőorvos szakértői jelentése után a védő a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt és kérte Lukács János elmeállapotának megvizsgálását, arra az időre pedig zárt intézetbe való utalását. A bíróság az indítványokat elutasította. Zöldy Miklós dr. ügyész tartotta meg ezután vádbeszédét, amelyben rámutatott a halmazatra és a brutális erőszakra, amelyet a vádlott alkalmazott, valahányszor bűnre kényszeritette a leányát. Súlyos és szigorú büntetés kiszabását kérte. Biró Zoltán dr. védőbeszéde után a törvényszék rövid tanács'kozás után meghozta ítéletét. Bűnösnek mondotta ki Lukács Jánost egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett, a Btk. 231. §-ának 1. és 2. pontjába ütköző és a 235. § 1. pontja szerint minősülő erőszakos nemi közösülés bűntettében és ezért az enyhítő szakasz alkalmazásával három évi fegyházbüntetésre itélte. A vizsgálati fogsággal 3 hónapot kitöltöttnek vett a bíróság. A szemérem elleni bűntett alól a vádlottat a törvényszék felmentette. Lukács János az ítéletben megnyugodott. De megnyugodott az ügyész is és igy az ítélet jogerőre emelkedett. Az elitéltet a szuronyos fogházőr nyomban átvette és elvezette a fogházba. Megjelent az uj fényűzési rendelet Budapest, dec. 17. A pénzügyminiszter a fényűzési forgalmi adó ujabb szabályozásáról ma rendeletet adott ki. A rendelet szerint fényűzési adó köteles minden nyakkendő, de csak az esetben, ha darabonkint 14pengőnél többe kerül. Kalap, sapka csak akkor, ha ára 40 pengőnél magasabb. Bársony, plüs, mokett szövetek csak akkor, ha egészben vagy túlnyomó részben selyemből készültek. Pamutból vagy gyapotból készült bársony vagy plüs még akkor sem esik fényűzés alá, ha selyemszálakkal vagy mintákkal diszitett. Esőernyő (boternyő), napernyő csak akkor fényűzési forgalmi adó köteles, ha nemes-fém, elefántcsont, teknősbéka vagy drága gyöngydiszités van rajta. Nem fényűzési cikk akár külföldről, akár belföldről való, a pogácsa-sajt (kvargli). A rendelet dec. 19-én lép életbe. MMWWAMMMMMMMMMMM a megbízható selyemharisnya Kapható minden jobb szaküzletben Könyöradománygy ü jtőt fogott a rendőrség A letartóztatott egyén adománygyűjtés helyett kifosztotta azokat, akik éjszakai szállást adtak neki (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Hajnal-utca 6. számú házban lakó Grünberger Aranka családjánál vasárnap este megjelent egy magát Werczberger Hermannak nevező fiatalember, aki könyöradománygyüjtőnek nevezte magát és szállást kért egy éjszakára. A család a kérést jószívűen teljesítette is, de hétfőn reggel, amikor az idegennek csak hült helyét találták, óriási megdöbbenéssel vettek tudomást arról is, hogy megtakarított pénzüknek, 590 pengőnek is nyoma veszett. Mivel nem volt nehéz megállapítani a két eltűnés közötti összefüggést, Grünberger Aranka a rendörségre sietett és feljelentést tett Werczberger Hermann ellen. A rendőrség a gyanúba vett ifjút bravúros nyomozással alig pár óra leforgása alatt kézrekeritette, még pedig — Budapesten. A legérdekesebb és legszebb nyomozások esetei között is páratlan és megkapó teljesítmény a következő volt: Mivel a rendőrségnek az volt a gyanúja, hogy a tolvaj könyöradománygyüjtő a legelső vonattal igyekezett eltűnni Békéscsabáról, első dolga volt a budapesti és gyulai rendőrséget értesíteni a bűncselekményről, a bűntettes pontos személyleirásának közlése mellett. Ez az értesítés telefonon történt és a déli órákban már meg is jött j a válasz a budapesti rendőrségtől. hogy a szökevény és tolvaj könyöradománygyüjtőt a keleti pályaudvaron elfogták. A tettes letartóztatása éppen abban a pillanatban történt meg, amikor kiszállott a békéscsabai személyvonatból és nagy igyekezettel el akart surranni a hatalmas emberforgatagban. Werczberger előállítása alkalmával erélyesen tagadta, mintha bármi köze is volna a Grünbergerék 590 pengőjének eltűnéséhez. Valóban, megmotozásakor nem találták meg nála a lopott pénzt, de mivel a békéscsabai rendőrség közlése szerint egyedül és kizáróan csak ő volt gyanúsítható a lopással, éltek a gyanúperrel, hogy Werczberger valamiképpen kijátszani akarja a rendőrséget. Ujabb és alaposabb motozásnak vetették tehát alá Werczbergert és ekkor már sikerült is eredményt elérniök. A szökevény télikabátjának bélésében ugyanis ráakadtak a rejtekhelyre gyűrt bankjegyekre, amelyekkel a könyöradománygyüjtő már-már majdnem kisiklott a nyomozók kezei közül. Werczbergert ezekután a rendőrség letartóztatta és a jó fogásról telefonon értesítette a békéscsabai kapitányságot. Innen délután már detektívek utaztak el Budapestre, akiknek erős fedezete mellett kedden, vagy szerdán Werczberger Hermannt visszahozzák Békéscsabára. Háromévi fegyházra itélte a tör* vényszék a vérfertőző Lukács János napszámos, volt rendőr, aki II éves leányát megrontotta, a főtárgyaláson tagadott, de a terhelő tanúvallomások beigazolták bűnösségét — A itélet jogerős (A Közlöny eredeti tudósitása.) Ez év nyarán nagy feltűnést keltett Békéscsabán egy förtelmes bűn kipattanása. A rendőrség az érdekeltek feljelentésére rövid nyomozás után letartóztatta Lukács János 50 éves napszámost, az egyik seltéshizlaldai részvénytársaság kocsisát, aki azelőtt az államrendőrségnél működött, azonban iszákossága miatt elbocsátották. Lukács János bűne az volt, hogy vérfertőzést követett el: bűnös viszonyt folytatott 11 esztendős, még teljesen fejletlen leányával. Ezt az erőszakoskodást már a felesége életében elkezdte, az asszony halála után azonban rendszeresen folytatta. Lukács egy másik, idősebb leányával is megpróbálkozott, ez azonban erélyesen ellentállott és igy a cselekmény kivitele meghiúsult. Lukács János bűnügyében hétfőn délelőtt 9 órakor tartotta meg a főtárgyalást a gyulai törvényszék 1 büntetőtanácsa, Ungvári János dr. elnöklete alatt. Szavazóbirák Pauliny Gyula dr. és Bazsó Gábor dr. voltak. A vádhatóságot Zöldy Miklós dr. ügyész képviselte, a vádlott védelmét pedig Biró Zoltán dr. védő látta el. A vádlott, akit a kalocsai rendőrségen egy férfivel elkövetett fajtalanság miatt már megbüntetett a törvényszék, teljesen a degenerált ember benyomását teszi. Iszákosságtól vörösre festett arca mereven, kifejezéstelenül bámul maga elé. A kérdésekre csak hosszas gondolkozás után, összefüggéstelenül válaszol. Néha minden ok nélkül sírni, görcsösen zokogni kezd. Lukács János nem érzi magát bűnösnek. Tagadja, hogy leányával viszonya lett volna. Ánnyit beismer, hogy néha, amikor részegen ment haza, megsimogatta és megérintette a kisleányt, de a vádbeli cselekményt nem követte el. Megmarad tagadása mellett akkor