Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-16 / 285. szám

2 BffKfcSHEGYTEI ffOZLttNY Békéscsaba, 1928 december íó eper 2 váróiéi Ül gyei EZÉ(A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnapi számunkban illetékes helyről jött helyesbbitést közöltünk, melyet a vármegyei számvevőség vezetője Horty Béla vallomásának nem hü interpretálása tett szükségessé. Már tegnap megírtuk, hogy a tévedés kizárólag a gyorsírói jegyzetek hibás feldolgozásából eredt, amit világosan igazol az inkriminált rész alábbi szószerinti szövege: Elnök: Tudja-e azt hogy főmagánvádló mikor mennyi segélyt kapott ? Horty : Igen. 1926 májusában 15 millió koronát számolt el a számvevőség. Elnök: Milyen alapból történt a kiutalás ? Horty : A háztartási alapból számoltuk el. (A nyugtákat átnyújtja.) Elszámolva egy összegben lett, de hogy milyen összegekben kapta a főispán ur, azt nem tudom. Elnök: A számvevőségnek mi a teendője ? Megállapít)a-e az elszámolás helyességét, de a jogosságát nem ? A számvevőségnek nem csak az összeadást kell tudni, hanem azt is megkell állapítani, hogy törvényes volt-e a kiutalás ? Milyen cimen történt a kiutalás ? Horty : Segélyként, mintahogy a többi kapta. Segélyeket az állami tisztviselők is kaptak. A számvevőségnek tényleg kötelessége nemcsak a kiutalás helyességét, hanem jogosságát is megállapítani s ebben az esetben mégis állapította, hogy a jogalap helyes. A segélyezés az alispán úrra van bízva". A szószerinti szövegből látható, hogy a gyorsiró az elnök kérdéseit Horty főtanácsos állításának vette tévedésből s igy keletkezett a sajnálatos tévedés. lisjenii KIÉ Erői kiitta (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egy rendkivül robusztus tehetség kiállítása nyilik meg ma délelőtt 10 órakor a Kultúrpalotában. A kiállitómüvész nem ismeretlen Békéscsabán, amennyiben 1922-ben volt itt egy kiállítása Kisjenői Klein Ernőnek, aki azóta több kiállítást rendezett már Budapesten, Bécsben, Németország nagyobb városaiban, mindenütt a legteljesebb sikerrel. Békéscsabai kiállítását ma délelőtt 11 órakor fogja megnyitni Rell Lajos dr., a reálgimnázium igazgatója. Kiállításon szerepel mintegy 30 olajfestmény és 50—60 rajz, A képek egytől-egyig erőteljes alkotások nagyrészt a magyar vidék életéből vett témák, melyeket kitűnő meglátás, a tárgyban való nyugodt elmélyedés és hatalmas kifejezőképesség jellemez, A kiállítást melegen ajánljuk a müvásárló közönség figyelmébe, miután az igazi művészi értékekben bővelkedő képek meglehetősen olcsók is, ugy, hogy mindenki számára megszerezhetők. a megbízható selyemharisnya Kapható minden jobb szaküzletben :al ünnepelje jubileumát, hogy felépitieti a felsőkereskedelmi iskolát Határozza eS a hétfői közgyűlés, hogy az épitési költségek felét viseli (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban megemlékeztünk már arról, hogy a városi felsőkereskedelmi iskola fel ügyelőbizottsága kérvénnyel fordult a város képviselőtestületéhez, melyben feltárja az iskola jelenlegi elhelyezésének tarthatatlanságát és sürgős rendezését kéri az iskola végleges elhelyezésének. A kérvényt hétfőn fogja tárgyalni a képviselőtestület. Valóban, aki ismeri az iskola viszonyait, az a legteljesebb mértékben indokoltnak és feltétlenül komolyan megfontolandónak tartja ezt a kérdést, mert nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy meg akarjuk-e tartani ezt a nagyszerű iskolánkat, vagy sem. Ha ugyanis a képviselőtestület bármi okból nem foglalkozna olyan komolysággal ezzel a kérdéssel, mint amilyent az megkövetel, ugy az iskola már a jövő iskolai évre fel nem épül. Akkor pedig megtörténhet, hogy a miniszter az iskolát vagy bezárja, vagy odaadja másnak, illetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az akár Gyulán, akár Békésen nyittassék meg, ha fennállásához a szükséges feltételekkel is szolgálnak. Egészen biztosan tudjuk, hogy ugy Gyula, mint Békés kész örömmel átvennék az életképesnek bizonyult intézményt, hiszen annak, hogy az Csabán nyílott meg, egyedül az volt az oka, hogy ugy Gyula, mint Békés sokáig gondolkoztak létesítésén. Pedig gondolkozni mindketten hamarabb kezdtek az iskola létesítéséről, mint Békéscsaba. Nézzük már most, hogy ez a nagyszerű iskolánk, mely nem mint kis csemete, hanem egyszerre mint terebélyes fa emelkedett ki a földből, azonkívül, hogy többszáz ifjúnak nyújt képesítést a kenyérkeresethez, miféle előnyökkel jár a városra nézve is Mindenekelőtt megállapítható, hogy a még nem is teljes, csak három évfolyamos iskola már is népesebb, mint a nagy költséggel épült — igaz, hogy gyönyörű — leányliceum. Az iskola növendékeinek száma ezidőszerint mintegy 250, akiknek fele Békéscsabáról, fele pedig vidékről jár be, vagy mint ilyen lakik Békéscsabán. A tandíj sem nem tulmagas, sem nem tul alacsony, ugy, hogy az iskola tandíjbevétele a tanári fizetések államsegélyével teljesen fedezi a kiadásokat, sőt még bevételi többlet is mutatkozik. Az iskola tehát nem teher a város nyakán, hanem mondhatni gazdaságilag is egy rentábilis intézete. A város közönsége azonban s közvetve a város is, még ezenkívül részesül abban a haszonban is, melyet az iskola vidéki növendékei itt tartózkodásuk költségeivel hajtanak. Ha tehát mindent egybe veszünk, megállapíthatjuk, hogy a felsőkereskedelmi iskola ha nem is hajt túlzott hasznokat, annyit mindenesetre, hogy uj épületének költségeit 20—25 év alatt amortizálja. Ez a költség pedig szakértők szerint 400 ezer pengőnek a fele. Az iskola ugyanis nem számit fényűző berendezésekre, mindenből csak a legszükségesebbeket igényli, melyek gnélkül különben sem lehet elképzelni középiskolát, de melyek hijján a fennállást sem engedélyezné a miniszter. Az épitési költségnek 400 ezer pengőben való megállapítása tehát reálisan történt. Ha most ebből 200 ezer pengő esik a városra, azt minden körülmények között vállalnia is kell. ha kulturfejlődéséről bizonyságot akara tenni. A másik felét pedig joggal lehet várni a vármegyétől és az államtól. A vármegyétől azért, mert a tanulók több mint egyharmad része más békésmegyei községből jár ide, az államtól pedig azért, mert az iskola létesítése nemcsak hogy beleillett a kultuszminiszter iskolaprogramjába, hanem egyenesen annak következménye volt. A miniszter maga hangoztatta a kereskedelmi iskola fontosságát, mely a humanista intézetekkel ellentétben, közvetlenül az iskolából bocsátja szerteszét az ifjakat az élet küzdelmeibe. Hiszen a megnehezült élet birta rá a minisztert a humanista gimnáziumok realizálására is, nem hihető tehát, hogy az ő felfogása szerint programjába illő intézet fennállását az épitési költségek egy részének vállalásával ne támogatná. Mindenekelőtt az szükséges, hogy a város képviselőtestülete a hétfői jubileumi közgyűlésen határozza el az épitést. Ennél méltóbban a város fennállása első 10 esztendejének jubileumát nem is ünnepelhetné. A Beké sli l (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Ipartestület elöljárósága f. hó 12-én, szerdán tartotta rendes havi gyűlését Kovács Mihály, az ipartestület elnökének vezetése alatt. Elnök megnyitva a gyűlést, üdvözölte a megjelent előljárósági tagokat s felhívta a titkárt jelentéseinek előadására. Titkár jelentése szerint a taglétszám volt november elején 1133. Iparigazolványt nyertek tizen: Balogh Károly borbély, Pollák Mór sütő, Kapitány József sokszorosító gipsz- és terrakottaszobrász, Egri András cipész, Roth Vilmos műszerész, Mayer Lajos fényképész, Okos Györgyné és Okos György, mint Okos Györgyné és Társa közkereseti társaság. Üzletvezető Okos György, hentes és mészáros, Ábrahám János borbély, Fodor Pál csizmadia, Lévay Lajos borbély (Dobozmegyer). Az Iparosok Egyesülete zászlóavatása alkalmával, a zászlószegek megváltásaként a mai napig befolyt 2929"94 pengő, kiadás volt: (nyomtatványok, zászlószegek stb.) 390'59 pengő. Elöljáróság a titkár és pénztárnok jelentéseit egyhangúlag elfogadta. A gazdabizottság kimondta, hogy az ipartestület a szokásos szilveszteri és farsangi mulatságokat megtartja s azok rendezését Lipták János elnöklete alatt Babinszky János, Csányi János, Dénes Antal, Fischer Imre, Gurzó János, MarÉdes anyám az egekre kérem Egy hócipőt vegyen még ma nékem. Minden embert ez hozott ma lázba. Ott kapható a Péterfi, Még pediglen a főtéri Cipőárúhézba. A Péterfi cipőjével kérem Legalább is öt évig beérem Nem veszet ott senki pénze kárba, Viselhető hóba, fagyba, sárba. Akármik is lehetnek a módik. A Péterfi divatjához Mind hozzá szabódik. tincsek Károly, Melczer József, Popovics Pál, Szabó Károly, Zsiros Pál és az ipartestület tagjai közül kiegészíthető bizottságra bizza. Egy sínylődő iparos részére 20 pengő segélyt megszavaztak. Több tárgy elintézése után kimondták, hogy ezután a gyűlések jegyzőkönyveiben a meg nem jelent előljárósági tagok neveit megörökítik s az alapszabályszerinti büntetéseket a mulasztókra kiróják. Végül az elnök megköszönve a tagok megjelenését, a gyűlést bezárta. Egy csomó friss jókedv, derű, keresetlen báj, játékos, igaz művészet költözött tegnap este a Városi Szinház színpadára, ahol a Református Leánykör műkedvelői adták elő pár esztendő kitűnő vigjátéksikerét, a Darázsfészket. A jólismert színdarab szereplői közül elsősorban Benedek Lulut kell említenünk, aki olyan színjátszó képességről tett tanúságot, nmely hivatásos színésznőnek is becsületére válna. Kitűnően érezte meg a színpad levegőjét, birtokában volt a mesterségbeli fogásoknak és — kritikus műszóval élve — mindenkor pompásan vitte a darabot. De elismerésreméltóan állották meg helyüket a leányiskola többi növendékei is, Zsebik Mariska, Balogh Márta, Benedek Klári (egyese lehet) és talán első Szilágyi Böske, aki a torkos kis teremtés hálás szerepét nagyszerű kabinetalakitással aknázta ki. Előkelő és szép jelenség, bájos színpadi alak volt Herpay Juliska, mig a jólelkű nevelőnő szerepében dicséretes alakítást nyújtott Solkoly Ica. A nők együttesét értékesen támogatták Zsebik Bora és Kéri Margit. A férfiak közül az amoroso Veress Árpád volt, aki már rokonszenves külsejével is azonnal el tudta hitetni, hogy egy egész leányiskola belegabalyodik. Két famulusa, Tóth Lajos és Machalek István ugyancsak kitettek magukért, mig a humort Gulya László és Szabados József képviseltsk. Persze volt sok ováció, nyíltszíni taps, csokor és virág s amellett sok-sok derűs jókedv nemcsak a színpadon, de a nézőtéren is, ahonnét egy kedves színházi est emlékével távozott a közönség. Nagy harisnya és keztyü vásár mélyen leszállított árban a Hauer Nagybazárban.