Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-11 / 231. szám

iékésesaba, 1828 október 11 Csütörtök 55-Ik évfolyam, 231-ik siái^ POLITIKAI IAPILAP Eioüseíési dij«k : KeiybM fa vidék:* poitáa ktldv*: umd­| vtl 0 p«ag6, egy bóaspta 2 pcagő. Példi­nyookéct 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. GyöngySsi János Felelős szerkesztő: f íl'ppínyl Sámuel Vultfouiim: 7 Sc*ikuitő*ég éa kiadóhivatal: Bákfaoasbis II. kotfilat Pmnci JóiM.'-téi 10. aiám alatl, Hiidatéa dljuabás zitrlci. A Magyarhoni Egyetemes Evang Egyháíi Gyámmtezet 1928. éli rendes közgyűlése CA Közlöny eredeti tudósítása.) Folyó évi okiéber hó 20-ón este 6 órakor, Békéscsabán tartja meg a Magyarhoni Egyeteir.es Evangé­likus Gyóminlézet a nagytemplom­ban 1928. évi közgyűlését. A köz gyűlést megelőzi gyermek- és if juségi istentisztelet, utána pedig vasárnap ünnepi istentiszteletek és vellásos estély következnek. A közgyűlés programja: A közgyűlést megelőző napon, 1828. okt. 19-én, délután 5 órakor a központi bizottsőg ülésezik Bu depesten, a Deák-téren, sz evang. egyház kis tanácstermében. A közgyűlés napján, szombaton délután 3 órakor Meskó Károly galgagutei lelkész gyermekistentisz leletet tart a békéscsabai nagy templomban. Utána vitéz dr. Ken deh Kiichknopf Gusztáv lelkésze középfokú iskolák ifjúságának tart Ugyanott istentiszteletet A fél 6 órakor ugysncsak a nagytemplomban liturgikus isten­tisztelettel kezdődő közgyűlés tárgy­sorozata a következő lesz: 1. Íme. 2. Világi elnök megnyitja az ülést. 3. Jelentés az e. elnökre leadott szavazatok eredményéről a ezzel kapcsolatos teendők. 4. Egyházi elnök előterjeszti évi je­lentését. 5. Az ügyész jelentése a hozzá érkezett ügyekről. 6. A Bog­nár-alapítványt kezelő bizottság jelentése. 7. Az egyházkerületi gyámintézeti elnökök jelentést tesz­nek évi munkásságukról. 8. A pénztéuos beszámol a gyámintézet évi bevételéről és kiadásairól s ja­vaslatot tesz e segélyek kiosztá­sára nézve. 9. A számvizsgáló.bi­zottság beterjeszti jelentését. 10. Kérvények, indítványok. 11. A jövő évi közgyűlés helyének kitűzése. 12. Ima. Vasárnap délelőtt 9 órakor Peu lik János, a magyarországi evang. lelkészi egyesület elnöke tót, 11 órakor pedig Kepy Béla dunántuli ev. püspök megyar istentiszteletet tart a nagytemplomban. Vasárnap délután 4 órakor val­lásos est lesz az ipartestület dísz­termében, Ennek az estének pro­gramja a következő : 1. Hiszekegy, énekli az iparos daláida. 2. Reményik S.: Óriás, szavalja Kirner Gusztáv békés­csabai valtéslanár. 3. Énekel az egyházi vegyeskar Linder L. lel­kész vezetésével. 4. Uhrin Klára énekel. Dr. Traeger Ernő minisz­teri tanécsos, velegei egyházköz­ségi felügyelő előedása a bei­misszió köréből. 6. Veres Imréné úrasszony szaval. 7. Közének .* Erős vár a mi Istenünk. Zflrichben a magyar pengőt 90.65 al jegyezték. r\egKezdtéK a mezőgazdasági mun­kások összeírását flz összeírás célja az öregség, rokkantság, özvegység es árvaság esetére szóló biztosítás Budapest, okt. 10. Az egész or­szágban megkezdték a mezőgaz­dasági munkások az öregség, rok­kentság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítás megvalósítása céljából a statiszti­kai összeírásokat. Az összeírások több, mint kétmillió emberre ter­jednek ki és méreteiben részleges népszámláláshoz hasonlítanak. A kormány az adatgyűjtés végrehaj­tására a városokat és községeket kötelezte és az erre a célra kije­lölt emberek már október 1 én megkezdették házról házra járva a 10 kat. holdnál kisebb földbirto­kosok, földbérlők, földhaszonélve zők a mezőgazdasági és egyéb köztermelési évi béres cselédek, n.unkások, mezőgazdasági ipari munkások és napszámosok, vala­mint a 15 évnél idősebb segítő családtagok összeírását. A kor­mány ezzel hatalmas lépéssel kö­zeledik ragyszebésu szociális pro­gremjérak megvalósítása felé. Friedrich István Bud János béKés­csabai beszámolójáról Sem programot, sem koncepciót nem talál a beszédben Bud János békétcsabai beszé­dei érthetően nagy visszhangot keltettek az egész ország sajtó" jában. Egyik késői, de érdekes reflexió az uj közgeadaségi mi­niszter békéscsabai megnyilatko­zására Friedrich Istvánnak a Pesti Napló tegnapi számában megje­lent cikke, amely nem annyira tárgyi tartalmánál, mint szubjektív hangjánál és Friedrich egyéni stílusánál fogva kapja meg az olvasót. De kénytelenek vagyunk elfogadni Friedrich cikkének alap­tételét igazságul, hogy a gazda­ségi miniszter beszéde igenis csa­lódást keltett, meit nem progra­mot adott, hanem lényegében súlyos kritikáját tartalmazta annak a gazdasági politikának, amelyért pedig ő a felelős. A Pesti Napló vezércikkének érdekesebb részle­tei a következők) Bud János a kereskedelemről is szólott. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelem terén a szabadság hive, hogy a magángazdaság al­kalmasabb az árucsere lebonyo­lítására, mint az állam, hogy kül­kereskedelmünket a helyes vá­gányokra kell terelni, hogy keres­kedelmünk útjából minden aka­dályt el kell távolítani és végül, hogy a magyar kereskedelem hi­vatása magaslatán áll. Ezt a be­szédét a főminiszter a magyar kereskedőkhöz intézett kérelem­mel fejezte be. Arra kérte őket, értsék meg, hegy Csonkamagyar­ország kereskedelmének konku­rálni kell a világkereskedelemmel. Hát én remélem, hogy a derék csabai kereskedők, akik ugyan még titkos választójogra nem érettek, a főminiszter ur eme ké­relmét méltányolni fogják, meg fogják szívlelni, de én Diogenes lámpásával sem tudok ebben a kommerciális izü beszédben sem pYogramot, sem kereskedelempoli tikai koncepciót felfedezni. Hiszen mindezt mi, ellenzéki kávéházi konrádok már évek óta beszéljük, írjuk, sürgetjük. A bajok közismertek. Tisztában vannak velük azok , a névtelen adófizetők, ekiknek a főminiszter ur szobrot ígért és akiknek húsá­ból és véréből megcsinálta az állameparátus feleslegekben dús­káló dó konszolidációját, de most nem ezeknek a bajoknak újbóli elgramofonozását várjuk, hanem azt a receptet sürgetjük, amellyel azok orvosolhatók. De hol ma­radt ez a recept? Inkén maradt, vagy a főminiszter ur zsebében felejtődött. Milyen tréfásan hangzik a for­galmiadó dzsiu-dzsicu fogásainak nagy bajnokától és fővédnökétől, hogy most a kereskedelem útjá­ból pont ő készül eltakarítani az akadályokat. Dzsingiszkán, mint pecifista, Bud János, mint az adó­alenyok szamaritánusa. Meg kell pukkadni 1 Mint ahogy a kisgazda sziklára építő kormány tegjához illik, el­ment a táicanélküli miniszter ur a gazdakörbe is. Ott tudatta a bé­késcsabai kisgazdákkal, hogy az agrárválság világjelenség, hogy a kartelekhez és trösztökhöz ha­sonló szervezetek, sajnos, hiány­zanak a mezőgazdaságben, hogy a kormány nem fogja tűrni ezek­nek az indusztriális kooperációk­nak kizsákmányolási tendenciáit, hogy az agrárproduktumoknak exportpiacokat kell biztosítani a kereskedelem bekapcsolásával. Sic 1 Mindezt már régen tudtuk. Hogy ez igy van, ezt nem az uj főmi­niszter fedezte fel. A dolgozó tár­sadalom évek óta saját bőrén ke­servesen tapasztalja. De hiszen éppen ez a kérdés: Quid nunc? Quid faciendum ? Erre azonban Bud János nem adott választ, hanem megrótta a magyar társa­dalmat, hogy könnyelmű és túl­ságos luxust fejt ki. Nem takaré­koskodik és igy akadályozza a tőkeképződést. Mi a luxus ? Hol kezdődik, hol végződik? Ezt nem magyarázta meg az egy erős vezérlőakarat gazdasági fővezére. Pedig nagyon jó lett volna, mert én például na­gjon nagy luxusnak tartom, hogy a magyar falvakban több a kocs­ma, mint az orvos és néptanító. Hallatlan könnyelműségnek és pa­zarlásnak tartom, hogy férfilakos­ságunk túlnyomó része alkoholra és dohányra költi keresetének te­kintélyes részét, melyet ilyen bű­nös uton elvon családjától. Ki pazarol jobban, az a férj, aki családja nőtagjainak öltöztetésére költ, vagy az, aki pamutharisnyá­ban, félretaposott cipőben járatja feleségét, ő meg a vendéglőben róiá le nap-nap után a boradót éa társait ? A luxus számtalan iparágat táp­lál, sok ezer és ezer embernek biztosit megélhetést, a nemzetgaz­daságnak ma már fontos és nél­külözhetetlen tényezője. Az állam­kincstárnak is megvan belőle a haszna a fényűzési adó képében. Ha mindazok, akiknek a létmini­mumon felül van költeni való pén­zük, egy szép napon kimondanák a luxussztrájkot, akkor olyan ka­varodás támadna ezen a Cioda­Magyerországon, hogy rögtön ki­neveznének egy tárcanélkűli luxus­minisztert a fényüzéselleni sztrájk letörésére. Nem a luxusban van a baj, ha­nem abban, hogy a keresletnek örvendő fényűzési cikkek tulnyo­mórészben a külföldön készülnek. Csak ez a baj. Ha minden selyem­harisnya az országban készül, nem bánom, ha minden leány és asszony selyemharisnyát hord, mert ebből haszna van nemzet­gazdaságunknak. Szóval, a luxus kérdésében nem értek egyet a főminiszter ui.aL Luxus csak akkor visszataszító, undorító, ha egy boldogtalan nem­zet edófillérei terhére büszkélke­dik. Ha nehéz időkban az állam funkcionáriusai fényűző külsősé­gekkel akarják a maguk részére azt a tekintélyt elővarázsolni, amely a belső értek és tartalom híján nem akar magától kialakulni. Gyuláról jelentik: A teljes ér­dektelenség jegyében indult a hét' 1 fői közigazgatási bizottság ülése és az érdektelenség jegyében fe­jeződött is be. Az alispáni jelentést dr. Márky Barna olvasta fel, majd a felolva-

Next

/
Thumbnails
Contents