Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-08 / 279. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 8. Szombat 55-ik évfolyam, 279-ik szám BEKESH POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyedFőszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. mara A héboru előtt, a jó békevilágban a lekicsinylés, vagy sajnálkozás hangján mondottuk egy-egy emberre : máról holnapra él. Megvetően mondottuk arról, aki könynyelmüen eltékozolta keresetét és sajnálkozással olyanról, aki küzdött, fáradozott ugyan, de csak annyira tudta vinni, hogy a ma keresetét már holnap felélje. Mostan megváltozott a helyzet. A ma keresete még mára sem elég, nemhogy holnapra jusson belőle. De a ma nélkülözője a holnap majdjához folyamodik. Nem azt mondhatjuk ma már, hogy máról holnapra élünk, hanem holnapról mára előlegeztük az életet. A szomorú idők hozták magukkal, hogy a legtöbb társadalmi osztály hitelből él; mindennapi életszükségletét akként tudja csak biztosítani, hogy hitelre, könyvre vásárol és fizet a hét, vagy a hó végén. Mindig ma él és mindig holnap fizet. Erre az életmódra volt kénytelen rászokni már évek óta a kisgazda, aki nemcsak zöld hitelt vesz igénybe, hanem súlyos telekkönyvi tehertételekkel terheli meg kicsike birtokát, remélve és bizva, hogy a rákövetkező évi terméséből adósságait kifizetheti, vagy legalább részben törlesztheti. Ilyenformán állunk a kisiparosokkal meg a kiskereskedőkkel is. Alig van közöttük egy is, aki készpénzben vásárolja áruszükségletét. Ők is hitelt vesznek ma igénybe, hogy a holnap keresetéből törlesszék; holnapról mára élnek. De talán valamennyinél is szomorúbb a helyzete a munkásosztálynak. Az ipari munkás alig kapja meg heti keresetét szombat este, már szalad, hogy az elmúlt héten elfogyasztott életszükségletek tartozás-számláit kiegyenlíthesse. Mindezt pedig csak azért, hogy hétfőn élőiről kezdhesse az adósságcsinálást. Es aztán ott van az örökös bizonytalanság: melyik szombat este kapja meg a már is elköltött keresetével együtt munkakönyvét is s akkor nincs többé — holnap, amiből élni lehessen. A földmunkás pedig legvégén jár a buzakeresetének, kukorica meg nem volt, igy hát ebből nem is kereshetett. Es igy nemcsak a mai koplaló embernek nincs mit ennie, de a holnapi hízónak se, amely eleséghiányában csak nem tud számára megzsirosodni. Miből éljen az ilyen ? A jövő nyári keresetéből ? Dehát mi lesz igy velünk ? Meddig élhet egy olyan társadalom, Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés dijszabás szerint. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel amelyik mindig a holnapból él és a holnapot már ma elfogyasztja. De hiába. Hasztalan itt a feljajduló ezer nyomorúság, ha a házszabályon nyargaló kormány, a királykérdésen vitázó parlament és a gazdasági élet teoretikus vezetői csak nem akarják és nem tudják megnyitni azokat a forrásokat, amikből a megkönnyebbülés cseppjei, az olcsóbb élet, olcsóbb kamat, fogyasztás és forgalom vizei csörgedezzenek a közgazdaság kiaszott és sivár mezőire. Rassay felhívást intéz a pártok* hoz a királykérdés elodázására Felhívása válasz lesz a legitimisták nagykanizsai zászlóbontására Budapest, december 7. (A Békésmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben rendkívül nagy érdeklődéssel tárgyalták ma azt, hogy kedden, a házszabályrevizió általános vitája során Rassay Károly is fel fog szólalni és rámutat azokra a szempontokra, amelyek a házszabályreviziót teljesen szükségtelenné teszik. Értesülésünk szerint azonban Rassay beszédének két olyan momentuma is lesz, amely a mostani, legaktuálisabb kérdéseket öleli fel és anjely előreláthatóan napokon keresztül foglalkoztatni fogja a politikusokat. Rassay ugyanis válaszotni fog Grieger Miklós legutóbb elhangzott beszédére és rá fog mutatni azokra a személyi okokra, amelyek lehetetlenné tették a baloldali kormányképes ellenzéki front megteremtését. Rámutat arra is, hogy a nagykanizsai választás alkalmával Kállay Tibor határozott és konkrét Ígéretet tett, hogy az ellenzék akcióját, amellyel a szabadságjogok kiterjesztését és elsősorban az általános, titkos választójog bevezetését célozzák, a legmesszebbmenően támogatni fogja. Ezzel szemben Rassay a nyilvánosság előtt rá fog mutatni arra, hogy mindjárt a nagykanizsai választás után felkereste Kállayt, akinek felajánlotta az alakuló ellenzéki párt vezetését. Kállay elvi nehézségeket támasztott épen azokban az ellenzéki programpontokban, amelyek az ellenzéki politikának sine qua non-jaként szerepeltek évek óta. Ilyen módon Rassaynak teljesen félre kellett vonulnia és fel kellett adnia azt a harcot, hogy a guvernamentális ellenzéki frontot, amelyet politikai körökben is sokszor hangoztattak, megteremtse. Ugyancsak rámutat azokra a személyi okokra, amelyek őt arra késztették, hogy a demokratapártból kilépve, többeket magával vigyen. Értesülésünk szerint beszédének második részében egyenes felhivást intéz a Ház összes pártjaihoz, beleértve az egységespártot is, hogy az ország jelenlegi súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetére való tekintettel ugy a kormány, mint az összes pártok nyújtsanak garanciát arra, hogy a politikai bonyodalmakat előidéző királykérdést belátható időn belül nem teszik a politikai aktualitás kérdésévé. Továbbá, hogy ugy a legitimisták, mint az antilegitimisták tartózkodjanak mindennemű propagandától. Értesülésünk szerint Rassaynak ez a felhívása egyenes válasz lesz a legitimisták nagykanizsai gyűlésére. Elválasztják e a mezőgazdasági iskolát a polgári iskolától ? A szétválasztás célja — A földmivelésügyi miniszter szeretné hatáskörébe venni a felső mezőgazdasági iskolákat (A Közlöny eredeti tudósitása.) Teljesen csendben folyik most a kultuszminisztériumban az az átszervezési munka, melynek célja az ország négy felső mezőgazdasági iskolájának az eddig vele együtt, egy igazgatás alatt levő polgári iskoláktól való szétválasztása. A szétválasztásnak mindenesetre meg vannak a komoly okai, melyekre egyébként már akkor gondoltak, amikor Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az iskolatípust megszervezte. Annak, hogy a felsőmezőgazdasági iskolát a polgári iskolákhoz szervezték, tulajdonképen pénzügyi okai voltak. A kultuszminiszternek ugyanis nem állottak olyan anyagi eszközök rendelkezésére, melyekkel önállóan lehettek volna megszervezhetők a felső mezőgazdasági iskolák. A polgári iskolák azonban nagyon megfelelő alapnak Ígérkeztek, melyekre kis költséggel is kielégítő módon lehetett a felső mezőgazdasági iskola tagozatait ráépíteni. A minisztert az iskola megszervezésénél az a cél vezette, hogy a gazdasági ismétlő iskolák mint alsófoku és a gazdasági akadémiák, mint felsőfokú gazdaképző iskolák közé egy megfelelő középfokú iskolát is létesítsen. A miniszter koncepciójának helyességét igazolták a felső mezőgazdasági iskolák rendkívüli népességükkel, ami viszont annak köszönhető, hogy az iskolák tanítási anyaga a lehető legszerencsésebb módon állapíttatott meg. Kétségtelen dolog ugyanis, hogy a mai gazdának nemcsak szakképzettségre, hanem az általános műveltség bizonyos fokára is szüksége van, sőt magasabb rendű szakképzettséghez az általános műveltség bizonyos mértékének megszerzése nélkül nem is juthat. Ennélfogva az, hogy a tananyag kétharmadrésze közismereti és csak egyharmad a szakismereti, a gazda képzést nem zárja le egy iskolánál, hanem azon tul is utat nyit a közgazdasági egyetemre, vagy a gazdasági akadémiára. Egy hiba mégis van azonban a felső mezőgazdasági iskolák körül és pedig az, hogy számuk nagyon kevés. Körülbelül 40—50 gazdasági népiskola 25—30 ezer tanulóval több felső mezőgazdasági iskolát követel a meglevő négynél, de minden esetre legalább is 20—30-at. Az is kifogásolható, hogy a két, bár együtt levő, de külön tartozó iskolát egy ember igazgassa. Ámbár Békéscsaba ebből is szerencsés helyzetben van, mert az itteni igazgató Tas Ferenc nagy ambíciója, szívós munkaereje bírja is, mégis előfordulhat, hogy az egy igazgató nem képes kettős kötelességének kielégítően eleget tenni. Ez indította aztán a minisztert arra, hogy a szétválasztás kérdésével foglalkozzék, annak módozatait kidolgozza, sőt az orosházi iskolánál végre is hajtsa. A szétválasztással kapcsolatban újból érvényesülnek bizonyos törekvések, melyeknek célja a föld-