Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-08 / 279. szám

Megjelenik kora reggel Békéscsaba, 1928 december 8. Szombat 55-ik évfolyam, 279-ik szám BEKESH POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. mara A héboru előtt, a jó békevilág­ban a lekicsinylés, vagy sajnál­kozás hangján mondottuk egy-egy emberre : máról holnapra él. Meg­vetően mondottuk arról, aki köny­nyelmüen eltékozolta keresetét és sajnálkozással olyanról, aki küz­dött, fáradozott ugyan, de csak annyira tudta vinni, hogy a ma keresetét már holnap felélje. Mostan megváltozott a helyzet. A ma keresete még mára sem elég, nemhogy holnapra jusson belőle. De a ma nélkülözője a holnap majdjához folyamodik. Nem azt mondhatjuk ma már, hogy máról holnapra élünk, ha­nem holnapról mára előlegeztük az életet. A szomorú idők hozták maguk­kal, hogy a legtöbb társadalmi osztály hitelből él; mindennapi életszükségletét akként tudja csak biztosítani, hogy hitelre, könyvre vásárol és fizet a hét, vagy a hó végén. Mindig ma él és mindig holnap fizet. Erre az életmódra volt kényte­len rászokni már évek óta a kis­gazda, aki nemcsak zöld hitelt vesz igénybe, hanem súlyos telek­könyvi tehertételekkel terheli meg kicsike birtokát, remélve és bizva, hogy a rákövetkező évi termésé­ből adósságait kifizetheti, vagy legalább részben törlesztheti. Ilyenformán állunk a kisiparo­sokkal meg a kiskereskedőkkel is. Alig van közöttük egy is, aki készpénzben vásárolja áruszükség­letét. Ők is hitelt vesznek ma igénybe, hogy a holnap kerese­téből törlesszék; holnapról mára élnek. De talán valamennyinél is szo­morúbb a helyzete a munkásosz­tálynak. Az ipari munkás alig kapja meg heti keresetét szombat este, már szalad, hogy az elmúlt héten elfogyasztott életszükségle­tek tartozás-számláit kiegyenlít­hesse. Mindezt pedig csak azért, hogy hétfőn élőiről kezdhesse az adósságcsinálást. Es aztán ott van az örökös bizonytalanság: melyik szombat este kapja meg a már is elköltött keresetével együtt mun­kakönyvét is s akkor nincs többé — holnap, amiből élni lehessen. A földmunkás pedig legvégén jár a buzakeresetének, kukorica meg nem volt, igy hát ebből nem is kereshetett. Es igy nemcsak a mai koplaló embernek nincs mit ennie, de a holnapi hízónak se, amely eleséghiányában csak nem tud számára megzsirosodni. Miből éljen az ilyen ? A jövő nyári ke­resetéből ? Dehát mi lesz igy velünk ? Med­dig élhet egy olyan társadalom, Telefonszám i 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés dijszabás szerint. Felelős szerkesztő : Filippinyi Sámuel amelyik mindig a holnapból él és a holnapot már ma elfogyasztja. De hiába. Hasztalan itt a fel­jajduló ezer nyomorúság, ha a házszabályon nyargaló kormány, a királykérdésen vitázó parlament és a gazdasági élet teoretikus ve­zetői csak nem akarják és nem tudják megnyitni azokat a forráso­kat, amikből a megkönnyebbülés cseppjei, az olcsóbb élet, olcsóbb kamat, fogyasztás és forgalom vi­zei csörgedezzenek a közgazdaság kiaszott és sivár mezőire. Rassay felhívást intéz a pártok* hoz a királykérdés elodázására Felhívása válasz lesz a legitimisták nagykanizsai zászlóbontására Budapest, december 7. (A Bé­késmegyei Közlöny tudósítójától.) Politikai körökben rendkívül nagy érdeklődéssel tárgyalták ma azt, hogy kedden, a házszabályrevizió általános vitája során Rassay Ká­roly is fel fog szólalni és rámutat azokra a szempontokra, amelyek a házszabályreviziót teljesen szük­ségtelenné teszik. Értesülésünk sze­rint azonban Rassay beszédének két olyan momentuma is lesz, amely a mostani, legaktuálisabb kérdéseket öleli fel és anjely előre­láthatóan napokon keresztül fog­lalkoztatni fogja a politikusokat. Rassay ugyanis válaszotni fog Grieger Miklós legutóbb elhang­zott beszédére és rá fog mutatni azokra a személyi okokra, amelyek lehetetlenné tették a baloldali kor­mányképes ellenzéki front meg­teremtését. Rámutat arra is, hogy a nagykanizsai választás alkalmá­val Kállay Tibor határozott és konkrét Ígéretet tett, hogy az ellen­zék akcióját, amellyel a szabad­ságjogok kiterjesztését és elsősor­ban az általános, titkos választó­jog bevezetését célozzák, a leg­messzebbmenően támogatni fogja. Ezzel szemben Rassay a nyil­vánosság előtt rá fog mutatni arra, hogy mindjárt a nagykanizsai vá­lasztás után felkereste Kállayt, akinek felajánlotta az alakuló el­lenzéki párt vezetését. Kállay elvi nehézségeket támasztott épen azok­ban az ellenzéki programpontok­ban, amelyek az ellenzéki politi­kának sine qua non-jaként szere­peltek évek óta. Ilyen módon Ras­saynak teljesen félre kellett vonul­nia és fel kellett adnia azt a har­cot, hogy a guvernamentális ellen­zéki frontot, amelyet politikai kö­rökben is sokszor hangoztattak, megteremtse. Ugyancsak rámutat azokra a személyi okokra, amelyek őt arra késztették, hogy a demokrata­pártból kilépve, többeket magával vigyen. Értesülésünk szerint be­szédének második részében egye­nes felhivást intéz a Ház összes pártjaihoz, beleértve az egységes­pártot is, hogy az ország jelen­legi súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetére való tekintettel ugy a kormány, mint az összes pártok nyújtsanak garanciát arra, hogy a politikai bonyodalmakat előidéző királykérdést belátható időn belül nem teszik a politikai aktualitás kérdésévé. Továbbá, hogy ugy a legitimisták, mint az antilegitimis­ták tartózkodjanak mindennemű propagandától. Értesülésünk szerint Rassaynak ez a felhívása egyenes válasz lesz a legitimisták nagykanizsai gyű­lésére. Elválasztják e a mezőgazdasági iskolát a polgári iskolától ? A szétválasztás célja — A földmivelésügyi miniszter sze­retné hatáskörébe venni a felső mezőgazdasági iskolákat (A Közlöny eredeti tudósitása.) Teljesen csendben folyik most a kultuszminisztériumban az az át­szervezési munka, melynek célja az ország négy felső mezőgazda­sági iskolájának az eddig vele együtt, egy igazgatás alatt levő polgári iskoláktól való szétválasz­tása. A szétválasztásnak minden­esetre meg vannak a komoly okai, melyekre egyébként már akkor gon­doltak, amikor Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az iskola­típust megszervezte. Annak, hogy a felsőmezőgazdasági iskolát a polgári iskolákhoz szervezték, tu­lajdonképen pénzügyi okai voltak. A kultuszminiszternek ugyanis nem állottak olyan anyagi eszközök rendelkezésére, melyekkel önállóan lehettek volna megszervezhetők a felső mezőgazdasági iskolák. A polgári iskolák azonban nagyon megfelelő alapnak Ígérkeztek, me­lyekre kis költséggel is kielégítő módon lehetett a felső mezőgaz­dasági iskola tagozatait ráépíteni. A minisztert az iskola megszer­vezésénél az a cél vezette, hogy a gazdasági ismétlő iskolák mint alsófoku és a gazdasági akadémiák, mint felsőfokú gazdaképző iskolák közé egy megfelelő középfokú is­kolát is létesítsen. A miniszter koncepciójának helyességét igazol­ták a felső mezőgazdasági iskolák rendkívüli népességükkel, ami vi­szont annak köszönhető, hogy az iskolák tanítási anyaga a lehető legszerencsésebb módon állapítta­tott meg. Kétségtelen dolog ugyanis, hogy a mai gazdának nemcsak szakképzettségre, hanem az álta­lános műveltség bizonyos fokára is szüksége van, sőt magasabb rendű szakképzettséghez az általá­nos műveltség bizonyos mértékének megszerzése nélkül nem is juthat. Ennélfogva az, hogy a tananyag kétharmadrésze közismereti és csak egyharmad a szakismereti, a gazda képzést nem zárja le egy iskolá­nál, hanem azon tul is utat nyit a közgazdasági egyetemre, vagy a gazdasági akadémiára. Egy hiba mégis van azonban a felső mezőgazdasági iskolák körül és pedig az, hogy számuk nagyon kevés. Körülbelül 40—50 gazda­sági népiskola 25—30 ezer tanuló­val több felső mezőgazdasági is­kolát követel a meglevő négynél, de minden esetre legalább is 20—30-at. Az is kifogásolható, hogy a két, bár együtt levő, de külön tartozó iskolát egy ember igazgassa. Ámbár Békéscsaba eb­ből is szerencsés helyzetben van, mert az itteni igazgató Tas Ferenc nagy ambíciója, szívós munka­ereje bírja is, mégis előfordulhat, hogy az egy igazgató nem képes kettős kötelességének kielégítően eleget tenni. Ez indította aztán a minisztert arra, hogy a szétválasz­tás kérdésével foglalkozzék, annak módozatait kidolgozza, sőt az oros­házi iskolánál végre is hajtsa. A szétválasztással kapcsolatban újból érvényesülnek bizonyos tö­rekvések, melyeknek célja a föld-

Next

/
Thumbnails
Contents