Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-07 / 278. szám

2 EflEHSTESYiSií iCtölbOMÍÍ Békéscsaba, 1928 december 7 A kórházbizott­ság ülése A kórházi szállításokat az eddigiek kapták 1929-re is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délelőtt a városháza kistanácstermében Berthóty István dr. polgármester elnökletével tar­totta meg ülését a kórházi bizott­ság. Berthóty István dr. megnyitván az ülést, a bizottságnak bemutatja ifj. Kován Endre helyettes gond­nokot, akinek a figyelmét a bizott­ság felhívta arra, hogy minden igyekezetével legyen rajta, hogy a hivatal restanciái feldolgoztassa­nak. A bizottság ezután felbontotta a kórház 1929 évi különböző élelmiszer, fűszer és egyéb szük­ségletének bfztositására kiirt pályá­zatra beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatok felbontása után a bizott­ság megállapította, hogy vala­mennyi cikkben a tavalyi szállítók a legolcsóbbak, miért is ugy ha­tározott, hogy a szállítást 1929»re is az eddigi szállítóknak adja. A bizottság foglalkozott még a kórház számadásaival is. Tekin­tettel arra, hogy a kórház száma­dásait a hivatal eddigi vezetőjé­nek betegsége miatt elmulasztot­ták felterjeszteni, elhatározta a bizottság, hogy a kórház szükség­leteinek fedezetére szükséges pénzt előlegképen a népjóléti miniszter­től kérvényezi. Gyorsan intézik el az állampolgársági kérvényeket A város kötelékébe való felvétel­hez nem elég a magyar állam­polgárság igazolása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sok panasz volt még csak az egészen közel múltban is az ellen, hogy az állampolgársági kérvénye­ket a minisztérium rendkivül kése­delmesen intézte el. Volt eset rá, hogy egy-egy ilyen kérvény 2—3 esztendeig sem nyert elintézést. Ennek a nagy késedelemnek az volt az oka, hogy a trianoni béke­szerződés következtében rengeteg köztisztviselő és más foglalkozású magyar ember hagyta ott szülő­földjét, mert nem birta elviselni az uj uralmat. Ezek valamennyien vagy vissza honosítást, vagy op­tálást kértek, ugy, hogy a minisz­tériumban több százezer kérvényt kellett elbírálni. Francziszky Lajos dr. fogalmazó az állampolgársági kérvényekre vonatkozólag a következő felvilá­gosításokat adta : Mint mindenütt, ugy Békéscsabán is rengeteg azok­nak a száma, akik optálást, vagy visszahonositást kértek. Eleinte ezek a kérvények elintézése igen hosszú időt vett igénybe. Ma már a helyzet azonban annyira javult, hogy ha a kérvényező helyesen szerelte fel kérvényét, ugy az 8 nap alatt elintézést is nyer. Most már a szükséges iratok beszerzése elé az elcsatolt területek hatóságai sem gördítenek akadályokat, ami szintén nagyon megkönnyíti az állampolgársági kérvények elinté­zését. A hivatalt nagyon sokan keresik fel azon célból, hogy Békéscsaba város kötelékébe való felvételüket kérjék. A kérvényezők nagyrészt köztisztviselők, akik azonban majd­nem egytől-egyig másutt fizetnek adót. Ezek természetesen nem is vehetők fel a város kötelékébe dacára annak, hogy magyar állam­polgárságukat igazolták. A város kötelékébe való felvételt a kép­viselőtestülettől kérhetik mindazok, akik magyar állampolgárságukat és azt igazolják, hogy a város adó­fizető polgárai. Azok tehát, akik Békéscsabán nem fizetnek adót, ne is kérjék a város kötelékébe való felvételüket, mert az ilyen kérést a képviselő­testületnek ugy sem lenne mód­,' jában teljesíteni. A postaigazgatóság nem hajlandó az újtelepeken kézbesittetni A varos képviselőtestülete mondja ki határozatban, hogy az újtelepeket a belterületbe kapcsolja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba újtelepei, mint köztu­domású közvetlen ugyan a belte­rület határán, de a körgáton kívül épültek. Ilyenek a Koczíszky, Ba­kucz porták, melyek már teljesen tömör épületcsoportok s a város belterületétől, mindössze a néhány méter széles körgát választja el. A telepek lakossága postakézbesités szempontjából a posta álláspontja miatt a legkellemetlenebb helyzet­ben van, miután külterületnek szá­mit, a posta oda nem kézbesít. Az érdekelt lakosság a városhoz fordult panaszával s a tanács ide­iglenes megoldás képpen lovas­rendőrrel végeztette el a kézbesí­tést. Miután azonban a posta kéz­besítése nem lehet városi feladat, ennélfogva Berthóty István dr. pol­gármester átiratot intézett a szegedi postaigazgatósághoz, melyben kérte a kérdéses telepeken való postai kikézbesítést. A polgármester ok" tóber 3-án kelt átiratára most vá­laszolt a postaigazgatóság éspedig a következőkben: „A kereskedelmi miniszter 1925. évi szeptember 17-én kelt 25171. számú rendeletével kiadott és ér­vényben levő postaüzleti szabály­zat 87. §-a értetmében a posta csak a községek belterületén kéz­besít, mely alatt értendő a posta­hivatal székhelyének lakóházakkal összefüggően beépített, tehát szán­tóföldekkel, rétekkel el nem válasz­tott része, mig a község belső kéz­besítési területén kivül fekvő he­Elsimultak a forgalmi adóátalá­nyozások körül támadt zavarok Alig egy-két sérelmes kivetés van, de remélhetőleg még ezek is reparáltatnak lyeken az emiitett szabályzat 98. §-a értelmében postakézbesitési szolgálatot posta nem tarthat fenn. A külső kézbesítési kerületben lakó felek küldeményeinek a posta­hivatalból való elviteléről, ha azok­nak kézbesítését a község nem vállalná, maguk tartoznak gondos­kodni". Ehhez képest a polgármester azon kérését, hogy 1929 január 1-től a posta kézbesítsen az emlí­tett területeken, a posta igazgató­ság nem teljesítette. Tekintettel arra, hogy a leglehe­tetlenebb, a felekre nézve a leg­sérelmesebb helyzetek adódhatnak, de adódnak is elő, amelyeken fel­tétlenül segíteni kell, véleményünk szerint nem marad más hátra, mint hogy a város képviselőtestü­lete határozatban mondja ki, hogy az emiitett terü­leteket a belterületekhez csatolja. Ha a képviselőtestület ezt a ha­tározatot meghozza, ugy a posta sem tehet majd kifogásokat. Ám­bár fenti kifogásai sem állhatják meg helyüket annál kevésbé, mi­után a Koczíszky és Bakucz tele­peket a város belterületétől sem szántóföld, sem pedig rétek nem valasztják el. Egy kis jóakarattal és személyzetszaporitással a kéz­besítést már most is elrendelhette volna a postaigazgatóság. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mintegy két héttel ezelőtt kezdő­dött meg a forgalmi adóátalányok megállapítása az 1929. évre a kiskereskedőknél. A kivetések az első napokban meglehetősen élénk izgalmat keltettek s akkor a sérel­met szenvedett kereskedők elkese­redésének lapunkban hangot is adtunk. Érthető volt ez az izga­lom, mert hiszen az egyre nyo­masztóbb gazdasági helyzet és a megcsappant forgalom mellett a kereskedők joggal remélhették, hogy adóátalányukat az üzleti forgalom visszaesésének megfele­lően csökkenteni fogják. Ehelyett az történt, hogy az 1928. évi áta­lányokat a legtöbbször a követ­kező esztendőre is meghagyták, sőt egyes esetekben még emel­ték is. Ez az irányzat a pénzügyi ha­tóság részéről különösen kínosan érintette a kereskedői érdekkép­viseletet, a Kereskedelmi Csarno­kot, amely a forgalmi adóhivatal felszólítására véleményező kimu­tatást adott az átalányozandó kis­kereskedőkről s ebben természe­tesen kifejezésre jutott az üzleti forgalomban beállott csökkenés. Az érdekképviselet ezzel a köz­reműködésével tehát nagyon ké­nyelmetlen helyzetbe került tag­jaival szemben s szükségesnek is tartotta a történtekért a felelőssé­get magáról elhárítani. Mint most értesülünk, az átalá­nyozások körül kelt zavarok nagy­jában elsimultak. Az egyezségi átalányozásoknál a szóbeli tár­gyalások során a legtöbb esetben hamarosan sikerült ugy az adózó felet, mint a kincstárt kielégítő megoldást megtalálni. Innen ma­gyarázható az, hogy az elsőfokú megállapítás ellen csak szórvá­nyosan adtak be felebbezést. Megkérdeztük ez ügyben a ke­reskedői érdekképviselet vezető­ségét, ahonnét a következő fel­világosítást kaptuk : Az első napokban valóban tö­megesen érkeztek be hozzánk pa­naszok, ami elsősorban abból a lelki diszpozicióból magyarázható, hogy a mai súlyos helyzetben, amikor a forgalom nagymérvű megcsappanása mellett még egyéb súlyos körülmények, igy a kiske­reskedői hitel hiánya, a dráguló kamatterhek és rezsiköltségek, az egyre szaporodó fizetésképtelen­ségek s ezek következtében az áruk elfecsérelése, a kiélezett ver­seny stb. nyugtalanítják a piacot, a kereskedők azt várták, hogy legalább adóterheiken történik könnyítés. Ma már pénzügymi­niszteri megállapítás, hogy a kis­kereskedői és kisipari viszonylat­ban a forgalmiadó az egyenesadó jellegével bir, mert azt áthárítani nem lehet. Ilyen körülmények kö­zött fokozottan terhes még a régi átalányok megfizetése is. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a tárgyalások során ugy a kereske­dők, mint az érdekképviselet is a kivető hatóság részéről a legtöbb esetben megértéssel és előzékeny­séggel találkozott s a szemponto­kat, amelyekre rámutattunk, min­denkor mérlegelés alá vették. Mindez nekünk okoz legnagyobb örömet. A lehiggadt helyzet szig­naturája, hogy mindössze egy pár sérelmezett átalány megállapítás­ról tudunk s remélni lehet, hogy a felebbvitel során ezek is kielé­gítő megoldást fognak nyerni. Egy kis inasgyerek az autó kerekei alatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ne álldogálj az úttesten. Ezt a figyelmeztetést a jövőben való­színűleg meg fogja szívlelni Pekári Tamás 13 éves kis tanonc, aki tegnap véres fejjel kétségbeesetten vergődött az Andrássy-uton egy autó kerekei alatt. Pekári Tamást a szerencsétlen­ség ugy érte, hogy tegnap az Andrássy-ut 51. számú ház előtt az uton át akart menni. Történe­tesen éppen azon a helyen állott egy autó, melyet a kis tanonc gyerekmódra körül csodálkozott, majd amikor már eléggé kibámész­kodta magát, hirtelen nekiiramo­dott, hogy átjusson a túlsó ol­dalra. Amint az álló autó mögül kiugrott abban a pillanatban ért oda Hursán János Zsilinszky-utca 28. szám alatti bérautós autója s a kis Pekári Tamás már is az úttest közepére repült, ahol vére­sen vágódott el. A megrémült Hursán azonnal autójára vette a véres fejű tanon­cot és az orvoshoz vitte. Az or­vosi vizsgálat aztán hamarosan meg­állapította, hogy szerencsére nem szenvedett súlyosabb sérüléseket. A rendőrség az ügyben a nyo­mozást megindította. Smith Jeremiás Genfbe érkezett Genf, dec. 6. A Népszövetség pénzügyi bizottságának ülései al­kalmából több előkelő pénzügyi szaktekintély érkezett Genfbe. Ezek között van Smith Jeremiás, Ma­gyarország szanálásának egykori népszövetségi főmegbizottja is, aki egyenesen azért kelt át az oceá­non, hogy részt vegyen ezeken a tanácskozásokon. Rajta kivül még jelen van több jeles pénzügyi szak­tekintély is.

Next

/
Thumbnails
Contents