Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-07 / 278. szám

2 EflEHSTESYiSií iCtölbOMÍÍ Békéscsaba, 1928 december 7 A kórházbizottság ülése A kórházi szállításokat az eddigiek kapták 1929-re is (A Közlöny eredeti tudósítása.) Csütörtökön délelőtt a városháza kistanácstermében Berthóty István dr. polgármester elnökletével tartotta meg ülését a kórházi bizottság. Berthóty István dr. megnyitván az ülést, a bizottságnak bemutatja ifj. Kován Endre helyettes gondnokot, akinek a figyelmét a bizottság felhívta arra, hogy minden igyekezetével legyen rajta, hogy a hivatal restanciái feldolgoztassanak. A bizottság ezután felbontotta a kórház 1929 évi különböző élelmiszer, fűszer és egyéb szükségletének bfztositására kiirt pályázatra beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatok felbontása után a bizottság megállapította, hogy valamennyi cikkben a tavalyi szállítók a legolcsóbbak, miért is ugy határozott, hogy a szállítást 1929»re is az eddigi szállítóknak adja. A bizottság foglalkozott még a kórház számadásaival is. Tekintettel arra, hogy a kórház számadásait a hivatal eddigi vezetőjének betegsége miatt elmulasztották felterjeszteni, elhatározta a bizottság, hogy a kórház szükségleteinek fedezetére szükséges pénzt előlegképen a népjóléti minisztertől kérvényezi. Gyorsan intézik el az állampolgársági kérvényeket A város kötelékébe való felvételhez nem elég a magyar állampolgárság igazolása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Sok panasz volt még csak az egészen közel múltban is az ellen, hogy az állampolgársági kérvényeket a minisztérium rendkivül késedelmesen intézte el. Volt eset rá, hogy egy-egy ilyen kérvény 2—3 esztendeig sem nyert elintézést. Ennek a nagy késedelemnek az volt az oka, hogy a trianoni békeszerződés következtében rengeteg köztisztviselő és más foglalkozású magyar ember hagyta ott szülőföldjét, mert nem birta elviselni az uj uralmat. Ezek valamennyien vagy vissza honosítást, vagy optálást kértek, ugy, hogy a minisztériumban több százezer kérvényt kellett elbírálni. Francziszky Lajos dr. fogalmazó az állampolgársági kérvényekre vonatkozólag a következő felvilágosításokat adta : Mint mindenütt, ugy Békéscsabán is rengeteg azoknak a száma, akik optálást, vagy visszahonositást kértek. Eleinte ezek a kérvények elintézése igen hosszú időt vett igénybe. Ma már a helyzet azonban annyira javult, hogy ha a kérvényező helyesen szerelte fel kérvényét, ugy az 8 nap alatt elintézést is nyer. Most már a szükséges iratok beszerzése elé az elcsatolt területek hatóságai sem gördítenek akadályokat, ami szintén nagyon megkönnyíti az állampolgársági kérvények elintézését. A hivatalt nagyon sokan keresik fel azon célból, hogy Békéscsaba város kötelékébe való felvételüket kérjék. A kérvényezők nagyrészt köztisztviselők, akik azonban majdnem egytől-egyig másutt fizetnek adót. Ezek természetesen nem is vehetők fel a város kötelékébe dacára annak, hogy magyar állampolgárságukat igazolták. A város kötelékébe való felvételt a képviselőtestülettől kérhetik mindazok, akik magyar állampolgárságukat és azt igazolják, hogy a város adófizető polgárai. Azok tehát, akik Békéscsabán nem fizetnek adót, ne is kérjék a város kötelékébe való felvételüket, mert az ilyen kérést a képviselőtestületnek ugy sem lenne mód,' jában teljesíteni. A postaigazgatóság nem hajlandó az újtelepeken kézbesittetni A varos képviselőtestülete mondja ki határozatban, hogy az újtelepeket a belterületbe kapcsolja (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba újtelepei, mint köztudomású közvetlen ugyan a belterület határán, de a körgáton kívül épültek. Ilyenek a Koczíszky, Bakucz porták, melyek már teljesen tömör épületcsoportok s a város belterületétől, mindössze a néhány méter széles körgát választja el. A telepek lakossága postakézbesités szempontjából a posta álláspontja miatt a legkellemetlenebb helyzetben van, miután külterületnek számit, a posta oda nem kézbesít. Az érdekelt lakosság a városhoz fordult panaszával s a tanács ideiglenes megoldás képpen lovasrendőrrel végeztette el a kézbesítést. Miután azonban a posta kézbesítése nem lehet városi feladat, ennélfogva Berthóty István dr. polgármester átiratot intézett a szegedi postaigazgatósághoz, melyben kérte a kérdéses telepeken való postai kikézbesítést. A polgármester ok" tóber 3-án kelt átiratára most válaszolt a postaigazgatóság éspedig a következőkben: „A kereskedelmi miniszter 1925. évi szeptember 17-én kelt 25171. számú rendeletével kiadott és érvényben levő postaüzleti szabályzat 87. §-a értetmében a posta csak a községek belterületén kézbesít, mely alatt értendő a postahivatal székhelyének lakóházakkal összefüggően beépített, tehát szántóföldekkel, rétekkel el nem választott része, mig a község belső kézbesítési területén kivül fekvő heElsimultak a forgalmi adóátalányozások körül támadt zavarok Alig egy-két sérelmes kivetés van, de remélhetőleg még ezek is reparáltatnak lyeken az emiitett szabályzat 98. §-a értelmében postakézbesitési szolgálatot posta nem tarthat fenn. A külső kézbesítési kerületben lakó felek küldeményeinek a postahivatalból való elviteléről, ha azoknak kézbesítését a község nem vállalná, maguk tartoznak gondoskodni". Ehhez képest a polgármester azon kérését, hogy 1929 január 1-től a posta kézbesítsen az említett területeken, a posta igazgatóság nem teljesítette. Tekintettel arra, hogy a leglehetetlenebb, a felekre nézve a legsérelmesebb helyzetek adódhatnak, de adódnak is elő, amelyeken feltétlenül segíteni kell, véleményünk szerint nem marad más hátra, mint hogy a város képviselőtestülete határozatban mondja ki, hogy az emiitett területeket a belterületekhez csatolja. Ha a képviselőtestület ezt a határozatot meghozza, ugy a posta sem tehet majd kifogásokat. Ámbár fenti kifogásai sem állhatják meg helyüket annál kevésbé, miután a Koczíszky és Bakucz telepeket a város belterületétől sem szántóföld, sem pedig rétek nem valasztják el. Egy kis jóakarattal és személyzetszaporitással a kézbesítést már most is elrendelhette volna a postaigazgatóság. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mintegy két héttel ezelőtt kezdődött meg a forgalmi adóátalányok megállapítása az 1929. évre a kiskereskedőknél. A kivetések az első napokban meglehetősen élénk izgalmat keltettek s akkor a sérelmet szenvedett kereskedők elkeseredésének lapunkban hangot is adtunk. Érthető volt ez az izgalom, mert hiszen az egyre nyomasztóbb gazdasági helyzet és a megcsappant forgalom mellett a kereskedők joggal remélhették, hogy adóátalányukat az üzleti forgalom visszaesésének megfelelően csökkenteni fogják. Ehelyett az történt, hogy az 1928. évi átalányokat a legtöbbször a következő esztendőre is meghagyták, sőt egyes esetekben még emelték is. Ez az irányzat a pénzügyi hatóság részéről különösen kínosan érintette a kereskedői érdekképviseletet, a Kereskedelmi Csarnokot, amely a forgalmi adóhivatal felszólítására véleményező kimutatást adott az átalányozandó kiskereskedőkről s ebben természetesen kifejezésre jutott az üzleti forgalomban beállott csökkenés. Az érdekképviselet ezzel a közreműködésével tehát nagyon kényelmetlen helyzetbe került tagjaival szemben s szükségesnek is tartotta a történtekért a felelősséget magáról elhárítani. Mint most értesülünk, az átalányozások körül kelt zavarok nagyjában elsimultak. Az egyezségi átalányozásoknál a szóbeli tárgyalások során a legtöbb esetben hamarosan sikerült ugy az adózó felet, mint a kincstárt kielégítő megoldást megtalálni. Innen magyarázható az, hogy az elsőfokú megállapítás ellen csak szórványosan adtak be felebbezést. Megkérdeztük ez ügyben a kereskedői érdekképviselet vezetőségét, ahonnét a következő felvilágosítást kaptuk : Az első napokban valóban tömegesen érkeztek be hozzánk panaszok, ami elsősorban abból a lelki diszpozicióból magyarázható, hogy a mai súlyos helyzetben, amikor a forgalom nagymérvű megcsappanása mellett még egyéb súlyos körülmények, igy a kiskereskedői hitel hiánya, a dráguló kamatterhek és rezsiköltségek, az egyre szaporodó fizetésképtelenségek s ezek következtében az áruk elfecsérelése, a kiélezett verseny stb. nyugtalanítják a piacot, a kereskedők azt várták, hogy legalább adóterheiken történik könnyítés. Ma már pénzügyminiszteri megállapítás, hogy a kiskereskedői és kisipari viszonylatban a forgalmiadó az egyenesadó jellegével bir, mert azt áthárítani nem lehet. Ilyen körülmények között fokozottan terhes még a régi átalányok megfizetése is. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a tárgyalások során ugy a kereskedők, mint az érdekképviselet is a kivető hatóság részéről a legtöbb esetben megértéssel és előzékenységgel találkozott s a szempontokat, amelyekre rámutattunk, mindenkor mérlegelés alá vették. Mindez nekünk okoz legnagyobb örömet. A lehiggadt helyzet szignaturája, hogy mindössze egy pár sérelmezett átalány megállapításról tudunk s remélni lehet, hogy a felebbvitel során ezek is kielégítő megoldást fognak nyerni. Egy kis inasgyerek az autó kerekei alatt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ne álldogálj az úttesten. Ezt a figyelmeztetést a jövőben valószínűleg meg fogja szívlelni Pekári Tamás 13 éves kis tanonc, aki tegnap véres fejjel kétségbeesetten vergődött az Andrássy-uton egy autó kerekei alatt. Pekári Tamást a szerencsétlenség ugy érte, hogy tegnap az Andrássy-ut 51. számú ház előtt az uton át akart menni. Történetesen éppen azon a helyen állott egy autó, melyet a kis tanonc gyerekmódra körül csodálkozott, majd amikor már eléggé kibámészkodta magát, hirtelen nekiiramodott, hogy átjusson a túlsó oldalra. Amint az álló autó mögül kiugrott abban a pillanatban ért oda Hursán János Zsilinszky-utca 28. szám alatti bérautós autója s a kis Pekári Tamás már is az úttest közepére repült, ahol véresen vágódott el. A megrémült Hursán azonnal autójára vette a véres fejű tanoncot és az orvoshoz vitte. Az orvosi vizsgálat aztán hamarosan megállapította, hogy szerencsére nem szenvedett súlyosabb sérüléseket. A rendőrség az ügyben a nyomozást megindította. Smith Jeremiás Genfbe érkezett Genf, dec. 6. A Népszövetség pénzügyi bizottságának ülései alkalmából több előkelő pénzügyi szaktekintély érkezett Genfbe. Ezek között van Smith Jeremiás, Magyarország szanálásának egykori népszövetségi főmegbizottja is, aki egyenesen azért kelt át az oceánon, hogy részt vegyen ezeken a tanácskozásokon. Rajta kivül még jelen van több jeles pénzügyi szaktekintély is.