Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-06 / 277. szám

2 BEKÉHUEGÜEI KOZIÖICI Békéscsaba, 1928 decenber 6 i választá (A Közlöny eredeti tudósítása) A Békésen folyó hó 15-én lefolyó községi képviselőválasztás és a folyó hó 29-én tartandó községi előljáróválasztás iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a választópolgárok részéről. Folyó hó 15-én 10 községi kép­viselő és 10 póttag kerül válasz­tás alá a 10 szavazókörletre osz­tott községben. Folyó hó 29-én pedig a három évre megválasz­tott községi biró, törvénybiró, ügyész, gazda, közgyám, főpénz­tárnok és 10 esküdti állás kerül betöltésre. A szokatlan nagy választások iránti érdeklődésen nem is lehet csodálkozni, mert most dől el, hogy a választópolgárság oly ön­zetlen, agilis, gerinces egyéneket ültessen az üresedésbe jövő köz­ségi vezetők székeibe, akik tisztán a községi érdekeit szolgálják há­rom éven át. Ilyen közérdek pedig Békésen is akad bőven. Legelsők között van a községi elemi isko­láknak állami kezelésbe adása, hogy ily módon a község egy nyomasztóan reánehezedő súlyos anyagi tehertől mentesittessék. Másik fődolog volna a község vezetőségének minden utánjárás­sal odahatni, hogy Békés község emeltessék ki a legutolsó lakbér­osztályból, amelyben sohasem is volt mostanig s tétessék be az őt megillető IV. lakbérosztályba. Eze­ken kivül még több fontos feladat megoldása hárul az községi ve­zetőségre. Két öngyilkosság Szarvason Egy szarvasi fiatalember és egy jómódú gazda felakasztottamagát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szarvason a IV. kerület 106. szám alatt lakik Dina János tapasztó­mester 7 tagu családjával. Pénte­ken délben, amikor ebédhez akar­tak ülni a legidősebb fiút, a 23 éves Jánost sehol sem találták. Azonnal keresésére indultak, majd hosszas kutatás után a padláson találtak reá, de már későn, mert az egyik mester­gerendára akasztotta fel magát és mire levették már nem lehetett segí­teni rajta. A fiatal, szerelmes fiu már pár napja búskomor volt. Állandóan a magányt kereste, de hozzátar­tozói nem is gondoltak arra, hogy öngyilkossági szándékot forgat fejé­ben. Nagy részvét mellett temet­ték el. Ugyancsak kötél által végzett éle­tével Kepenyes Mihály szarvasi 53 éves kisgazda, községi képviselő is. Kepenyes Mihály jómódú józan életű gazda volt. Egy évvel azelőtt nősült másodszor, de az asszony pár hónappal ezelőtt elhagyta. Emiatt való elkeseredésében vég­zett azután megunt életével. Hozzá­tartozóit vasárnap reggel elküldte hazulról és amikor délután a fia hazajött a szinben felakasztva talált már reá, de rajta se lehetett segíteni már. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, amelyen a község elöljárósága, képviselőtestülete és a kisgazdapárt vezetősége testü­letileg vett részt. vásári körül Budapestiek csabaiak iparigazolványai alapján árusí­tottak — Mások pár nappal ezelőtt váltottak ipart — Rossz volt a téli vásár (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai téli vásárral szemben az érdekeltek egyáltalján nem támasz­tottak vérmes reményeket s igy épen nem volt meglepetés, hogy a vásár végeredményben elég gyen­gén sikerült. Az állatvásárok meg­lehetős sikertelensége előre vetette árnyékát a szerdai kirakodóvásárra is. A gazdák rossz vásárt csinál­tak s igy nem jutott pénzük a ki­rakodó vásárra sem. Általában véve a kirakodó vá­sárra az idén a megszokottnál ke­vesebb árut hoztak fel s még ez az aránylag gyenge árufelhozatal is túlontúl soknak bizonyult a ke­reslethez viszonyítva. Még arány­lag leginkább a zöldségfélék, bur­gonya, hagyma, paprika fogyott, amivel főként a disznótorok szük­ségletét fedezték az emberek. Zo­máncedényben is volt valami cse­kély üzlet, valamint asztalosáru­ban, azonban itt is inkább vidéki asztalosok csináltak eladásokat, miután csak azért, hogy vissza ne kelljen fuvarozniok portékájukat, inkább tetemesen olcsóbban adtak tul rajta, mint a csabaiak. Téli ruhákban szintén volt vala­| melyes üzlet, de megközelítőleg ; sem olyan, mint amilyent a keres­kedők vártak. Itt a csabai keres­kedők részéről sok panasz hang­zott el az iparengedélyek körül ta­pasztalható visszásságok miatt. Megtörtént például, hogy az egyik csabai kereskedő iparigazolványa alapján budapesti kereskedő áru­sított, budapesti portékát. Több bu­dapesti és másvidéki kereskedő né­hány nappal ezelőtt Csabán válta­tott iparigazolvány alapján árusí­tott, természetesen ismét nem csa­bai árut. Mind a két eset tipikus vissza­élés, ami nemcsak a csabai keres­kedők, hanem a város érdekeit is igen erősen sérti. Éppen azért a csabai kereskedők panaszt tettek az iparhatóságnál azok ellen a ke­reskedők ellen, akik a megvásá­rolt, vagy ideiglenes használatra kiváltott igazolványokkal a csabai­akat kiszorítják a jobb helyekről. Értesülésünk szerint az iparható­ság meg is inditja ezek ellen az eljárást s amennyiben a visszaélés rájuk bizonyul, ki fogja őket tiltani a vásárokról. A vásár bűnesetei Egy sereg zsebtolvajlás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szerdán lezajlott kirakodóvásá­ron — rendes szokás szerint — megint egész sereg zsebtolvajlás történt. A vásáron jövő-menő, szem­lélődő-bámészkodó emberek még mindig nem tanultak eleget a más­kárán s nem vigyáznak eléggé a zsebük vagy a pénztárcájuk tar­talmára. Szerdán is több zsebmetszés tör­tént a vásár lehetetlen, fullasztó tolongásában. Szerencsére a lopá­sok nem olyan nagy összegűek, hogy a károsultak túlságosan meg­éreznék a zsebmetszést, viszont a tolvajok sem dicsekedhetnek túl­ságosan az elért eredménnyel. Az első feljelentést a rendőrsé­gen Fischer Ignácné tette, aki az Árpádsor 18. számú házban lakik. A tolongásban ismeretlen tettes ki­lopta sárga bőrpénztárcáját, amely­ben 20 pengő volt. Blattner Lipótnét (Klapka-utca 3.) a kirakodóvásárban lopták meg. Kabátja zsebéből kicsente valaki szürke posztóból készült pénztár­cáját, amelyben 20 pengő volt. Balogh Sándort (Bocskay-utca 59.) a vásárra jövet a személyvo­naton lopták meg. Ismeretlen tettes a kocsifülke gőzfütőszabályozó fo­gantyújára helyezett télikabátja belső zsebéből kilopta pénztárcáját, amely 140 pengőt tartalmazott. Végül az is a vásári tolvajlások sorába tartozik, hogy Lázár Mária mindenesleánytól, aki a Hajnal­utca 36. számú házban áll szol­gálatban, ismeretlen tettes hamis ürüggyel kicsalta a nála letétbe helyezett libát, kosarastól együtt. A kár 20 pengő. Az agyafúrt tol­vaj ezután a zsákmánnyal eltűnt a vásár sokadalmában. A rendőrség mind a négy eset­ben megindította a nyomozást az ismeretlen tettesek kinyomozása és kézrekeritése iránt. Le kell-e venni a postán a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerkesztőségünkbe ma egy pa­naszos levél érkezett, melynek irója abban elmondja a csabai postahivatalban történt esetét. Az illető ur a napokban néhány bé­lyeget akart vásárolni a postán, ahova feltett kalappal lépett be s kalapját a fülke előtt is a fején tartotta. Az illető tisztviselő ahe­lyett, hogy a kért bélyeget kiszol­gálta volna, rászólt a bélyeget kérő úrra, hogy vegye le a kalap­ját s miután az arra nem volt hajlandó, a tisztviselő az éppen ott tartózkodó főnökhöz ment, majd rövidesen visszatért s a bé­lyeget kiszolgáltatta. Tekintettel arra, hogy ez nem az első eset s ezeknek elbírálá­sánál különbözők a vélemények, szükségesnek tartottuk megkér­dezni a postahivatal főnökét, Ko­vács Károlyt, aki a következő fel­világosításokat adta: — Az esetre emlékezem s ab­ból, hogy a bélyeg kiadására uta­sítottam az egyébként még kezdő tisztviselőt, világosan kitűnik az is, hogy a kalaplevételre nincsen semminémü kötelező rendelkezés. A posta szabályzatában a rácson kívül levő teret csak ugy jelölték meg, hogy a „közönség helye", a rácson belüli pedig már hivatal. Ebből következik, hogy a kalap­levétel csak a rácson belül köte­lező. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a postán meg­jelenő férfiak 90 százaléka leveszi a kalapját, akármilyen sokadalom is van. Azoknak tehát éppen olyan kényelmetlen lehet a kalapnak a kézben tartása, mint az illető pa­naszt-tevőnek s ha mégis leveszik | kalapjukat, teszik azt valószínűleg azért, mert ugy érzik, hogy az ugy illik. A postahivatalnak a kér­déses részén pedig fogast felsze­relni bajosan is lehetne, de meg arra a fentiek alapján szükség sincsen. Világosan látható tehát az el­mondottakból, hogy a kalaplevé­tel nem kötelező s teljesen egyéni felfogástól függ, hogy valaki ka­lapját leveszi-e, vagy sem. Egyéb­ként a posta tisztviselőit utasítot­tam, hogy hasonló esetekben a feleket ne molesztálják. Mégegy szer az erzsé­bethelyi Hadröá-est Az erzsébethelyi elöljáróság hozzászólása A Hadröá békéscsabai csoportja által december 1-én Erzsébethe­lyen rendezett műkedvelői elő­adásról a KAOSz vezetősége ré­széről lapunkban közreadott pana­szos levélre vonatkozóan ma a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! A Békésmegyei Közlöny folyó hó 4-én megjelent számában meg­jelent „A Hadröá erzsébethelyi szini-előadásának sikertelensége" cimü közleményben a következők foglaltatnak : „Az előadás megkez­désekor megállapítottuk, hogy Er­zsébethely nagy tekintetű elöljáró­sága távolmaradásával tündökölt." Tehát ez is — mint több más fon­tosabb körülmény is — hozzájá­rult az anyagi sikertelenséghez. Kérdem tehát, milyencélu hagulat­keltés akar ez lenni a hadirokkan­tak, özvegyek és árvák részére az V-ik kerületi elöljáróság ellen ? A választ nem Öntől kérem előttem még ismeretlen cikkiró ur, hanem a Hadröá tagjai sorából, mivel én tisztán látok ez ügyben és mérle­gelni tudom a kijelentés hordere­jét. E hangulatkeltés rossz indu­latu, amelyre az illetékes hatóság van hivatva, hogy Önnek meg­adja az alapos választ. Akkor, amidőn Önök elhatároz­ták, hogy Erzsébethelyen színi­előadást rendeznek, miért nem in­téztek kérdést hozzánk, kik ismer­jük az erzsébethelyi viszonyokat? Most, hogy anyagi sikertelenség­gel állnak szemben, az ódiumot másokra áthárítani és rosszindu­latú hangulatkeltéssel azt fedezni, nem helyénvaló eljárás. Önök városbeli egyének az er­zsébethelyi viszonyokat nem isme­rik, tehát vonják felelősségre azo­kat az erzsébethelyi egyéneket, akik a mai igen nehéz anyagi vi­szonyok között mégis kikényszeri­tették, hogy Erzsébethelyen a Hadröá pénztára terhére szini-elő­adást rendezzenek. Egyebekben pedig vegye tudo­másul cikkiró ur, hogy a Hadröá ügyeit lelkünk teljes erejével és bensőnk melegével mindenkoron szeretettel és odaadással támogat­tuk. Ezt a ténykedésünket mások részére átengedni — nincs célunk. A szives közlésért fogadja a tek. Szerkesztőség nagyrabecsülésünk őszinte kifejezését. Békéscsaba-Erzsébethelyen, 1928 december 4. Sass István az V. ker. elölj, vezetőjegyzője. — Elengedett földadó. A nagy mértékben fellépett szipoly majd­nem az összes kukoricatermést elpusztította a szarvasi határban. A gyulai pénzügyigazgatóság a sújtott gazdáknak összesen 18886 pengő 72 fillér földadó elengedést adott.

Next

/
Thumbnails
Contents