Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-06 / 277. szám

2 BEKÉHUEGÜEI KOZIÖICI Békéscsaba, 1928 decenber 6 i választá (A Közlöny eredeti tudósítása) A Békésen folyó hó 15-én lefolyó községi képviselőválasztás és a folyó hó 29-én tartandó községi előljáróválasztás iránt máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg a választópolgárok részéről. Folyó hó 15-én 10 községi képviselő és 10 póttag kerül választás alá a 10 szavazókörletre osztott községben. Folyó hó 29-én pedig a három évre megválasztott községi biró, törvénybiró, ügyész, gazda, közgyám, főpénztárnok és 10 esküdti állás kerül betöltésre. A szokatlan nagy választások iránti érdeklődésen nem is lehet csodálkozni, mert most dől el, hogy a választópolgárság oly önzetlen, agilis, gerinces egyéneket ültessen az üresedésbe jövő községi vezetők székeibe, akik tisztán a községi érdekeit szolgálják három éven át. Ilyen közérdek pedig Békésen is akad bőven. Legelsők között van a községi elemi iskoláknak állami kezelésbe adása, hogy ily módon a község egy nyomasztóan reánehezedő súlyos anyagi tehertől mentesittessék. Másik fődolog volna a község vezetőségének minden utánjárással odahatni, hogy Békés község emeltessék ki a legutolsó lakbérosztályból, amelyben sohasem is volt mostanig s tétessék be az őt megillető IV. lakbérosztályba. Ezeken kivül még több fontos feladat megoldása hárul az községi vezetőségre. Két öngyilkosság Szarvason Egy szarvasi fiatalember és egy jómódú gazda felakasztottamagát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szarvason a IV. kerület 106. szám alatt lakik Dina János tapasztómester 7 tagu családjával. Pénteken délben, amikor ebédhez akartak ülni a legidősebb fiút, a 23 éves Jánost sehol sem találták. Azonnal keresésére indultak, majd hosszas kutatás után a padláson találtak reá, de már későn, mert az egyik mestergerendára akasztotta fel magát és mire levették már nem lehetett segíteni rajta. A fiatal, szerelmes fiu már pár napja búskomor volt. Állandóan a magányt kereste, de hozzátartozói nem is gondoltak arra, hogy öngyilkossági szándékot forgat fejében. Nagy részvét mellett temették el. Ugyancsak kötél által végzett életével Kepenyes Mihály szarvasi 53 éves kisgazda, községi képviselő is. Kepenyes Mihály jómódú józan életű gazda volt. Egy évvel azelőtt nősült másodszor, de az asszony pár hónappal ezelőtt elhagyta. Emiatt való elkeseredésében végzett azután megunt életével. Hozzátartozóit vasárnap reggel elküldte hazulról és amikor délután a fia hazajött a szinben felakasztva talált már reá, de rajta se lehetett segíteni már. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, amelyen a község elöljárósága, képviselőtestülete és a kisgazdapárt vezetősége testületileg vett részt. vásári körül Budapestiek csabaiak iparigazolványai alapján árusítottak — Mások pár nappal ezelőtt váltottak ipart — Rossz volt a téli vásár (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai téli vásárral szemben az érdekeltek egyáltalján nem támasztottak vérmes reményeket s igy épen nem volt meglepetés, hogy a vásár végeredményben elég gyengén sikerült. Az állatvásárok meglehetős sikertelensége előre vetette árnyékát a szerdai kirakodóvásárra is. A gazdák rossz vásárt csináltak s igy nem jutott pénzük a kirakodó vásárra sem. Általában véve a kirakodó vásárra az idén a megszokottnál kevesebb árut hoztak fel s még ez az aránylag gyenge árufelhozatal is túlontúl soknak bizonyult a kereslethez viszonyítva. Még aránylag leginkább a zöldségfélék, burgonya, hagyma, paprika fogyott, amivel főként a disznótorok szükségletét fedezték az emberek. Zománcedényben is volt valami csekély üzlet, valamint asztalosáruban, azonban itt is inkább vidéki asztalosok csináltak eladásokat, miután csak azért, hogy vissza ne kelljen fuvarozniok portékájukat, inkább tetemesen olcsóbban adtak tul rajta, mint a csabaiak. Téli ruhákban szintén volt vala| melyes üzlet, de megközelítőleg ; sem olyan, mint amilyent a kereskedők vártak. Itt a csabai kereskedők részéről sok panasz hangzott el az iparengedélyek körül tapasztalható visszásságok miatt. Megtörtént például, hogy az egyik csabai kereskedő iparigazolványa alapján budapesti kereskedő árusított, budapesti portékát. Több budapesti és másvidéki kereskedő néhány nappal ezelőtt Csabán váltatott iparigazolvány alapján árusított, természetesen ismét nem csabai árut. Mind a két eset tipikus visszaélés, ami nemcsak a csabai kereskedők, hanem a város érdekeit is igen erősen sérti. Éppen azért a csabai kereskedők panaszt tettek az iparhatóságnál azok ellen a kereskedők ellen, akik a megvásárolt, vagy ideiglenes használatra kiváltott igazolványokkal a csabaiakat kiszorítják a jobb helyekről. Értesülésünk szerint az iparhatóság meg is inditja ezek ellen az eljárást s amennyiben a visszaélés rájuk bizonyul, ki fogja őket tiltani a vásárokról. A vásár bűnesetei Egy sereg zsebtolvajlás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szerdán lezajlott kirakodóvásáron — rendes szokás szerint — megint egész sereg zsebtolvajlás történt. A vásáron jövő-menő, szemlélődő-bámészkodó emberek még mindig nem tanultak eleget a máskárán s nem vigyáznak eléggé a zsebük vagy a pénztárcájuk tartalmára. Szerdán is több zsebmetszés történt a vásár lehetetlen, fullasztó tolongásában. Szerencsére a lopások nem olyan nagy összegűek, hogy a károsultak túlságosan megéreznék a zsebmetszést, viszont a tolvajok sem dicsekedhetnek túlságosan az elért eredménnyel. Az első feljelentést a rendőrségen Fischer Ignácné tette, aki az Árpádsor 18. számú házban lakik. A tolongásban ismeretlen tettes kilopta sárga bőrpénztárcáját, amelyben 20 pengő volt. Blattner Lipótnét (Klapka-utca 3.) a kirakodóvásárban lopták meg. Kabátja zsebéből kicsente valaki szürke posztóból készült pénztárcáját, amelyben 20 pengő volt. Balogh Sándort (Bocskay-utca 59.) a vásárra jövet a személyvonaton lopták meg. Ismeretlen tettes a kocsifülke gőzfütőszabályozó fogantyújára helyezett télikabátja belső zsebéből kilopta pénztárcáját, amely 140 pengőt tartalmazott. Végül az is a vásári tolvajlások sorába tartozik, hogy Lázár Mária mindenesleánytól, aki a Hajnalutca 36. számú házban áll szolgálatban, ismeretlen tettes hamis ürüggyel kicsalta a nála letétbe helyezett libát, kosarastól együtt. A kár 20 pengő. Az agyafúrt tolvaj ezután a zsákmánnyal eltűnt a vásár sokadalmában. A rendőrség mind a négy esetben megindította a nyomozást az ismeretlen tettesek kinyomozása és kézrekeritése iránt. Le kell-e venni a postán a (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szerkesztőségünkbe ma egy panaszos levél érkezett, melynek irója abban elmondja a csabai postahivatalban történt esetét. Az illető ur a napokban néhány bélyeget akart vásárolni a postán, ahova feltett kalappal lépett be s kalapját a fülke előtt is a fején tartotta. Az illető tisztviselő ahelyett, hogy a kért bélyeget kiszolgálta volna, rászólt a bélyeget kérő úrra, hogy vegye le a kalapját s miután az arra nem volt hajlandó, a tisztviselő az éppen ott tartózkodó főnökhöz ment, majd rövidesen visszatért s a bélyeget kiszolgáltatta. Tekintettel arra, hogy ez nem az első eset s ezeknek elbírálásánál különbözők a vélemények, szükségesnek tartottuk megkérdezni a postahivatal főnökét, Kovács Károlyt, aki a következő felvilágosításokat adta: — Az esetre emlékezem s abból, hogy a bélyeg kiadására utasítottam az egyébként még kezdő tisztviselőt, világosan kitűnik az is, hogy a kalaplevételre nincsen semminémü kötelező rendelkezés. A posta szabályzatában a rácson kívül levő teret csak ugy jelölték meg, hogy a „közönség helye", a rácson belüli pedig már hivatal. Ebből következik, hogy a kalaplevétel csak a rácson belül kötelező. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a postán megjelenő férfiak 90 százaléka leveszi a kalapját, akármilyen sokadalom is van. Azoknak tehát éppen olyan kényelmetlen lehet a kalapnak a kézben tartása, mint az illető panaszt-tevőnek s ha mégis leveszik | kalapjukat, teszik azt valószínűleg azért, mert ugy érzik, hogy az ugy illik. A postahivatalnak a kérdéses részén pedig fogast felszerelni bajosan is lehetne, de meg arra a fentiek alapján szükség sincsen. Világosan látható tehát az elmondottakból, hogy a kalaplevétel nem kötelező s teljesen egyéni felfogástól függ, hogy valaki kalapját leveszi-e, vagy sem. Egyébként a posta tisztviselőit utasítottam, hogy hasonló esetekben a feleket ne molesztálják. Mégegy szer az erzsébethelyi Hadröá-est Az erzsébethelyi elöljáróság hozzászólása A Hadröá békéscsabai csoportja által december 1-én Erzsébethelyen rendezett műkedvelői előadásról a KAOSz vezetősége részéről lapunkban közreadott panaszos levélre vonatkozóan ma a következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztőség! A Békésmegyei Közlöny folyó hó 4-én megjelent számában megjelent „A Hadröá erzsébethelyi szini-előadásának sikertelensége" cimü közleményben a következők foglaltatnak : „Az előadás megkezdésekor megállapítottuk, hogy Erzsébethely nagy tekintetű elöljárósága távolmaradásával tündökölt." Tehát ez is — mint több más fontosabb körülmény is — hozzájárult az anyagi sikertelenséghez. Kérdem tehát, milyencélu hagulatkeltés akar ez lenni a hadirokkantak, özvegyek és árvák részére az V-ik kerületi elöljáróság ellen ? A választ nem Öntől kérem előttem még ismeretlen cikkiró ur, hanem a Hadröá tagjai sorából, mivel én tisztán látok ez ügyben és mérlegelni tudom a kijelentés horderejét. E hangulatkeltés rossz indulatu, amelyre az illetékes hatóság van hivatva, hogy Önnek megadja az alapos választ. Akkor, amidőn Önök elhatározták, hogy Erzsébethelyen színielőadást rendeznek, miért nem intéztek kérdést hozzánk, kik ismerjük az erzsébethelyi viszonyokat? Most, hogy anyagi sikertelenséggel állnak szemben, az ódiumot másokra áthárítani és rosszindulatú hangulatkeltéssel azt fedezni, nem helyénvaló eljárás. Önök városbeli egyének az erzsébethelyi viszonyokat nem ismerik, tehát vonják felelősségre azokat az erzsébethelyi egyéneket, akik a mai igen nehéz anyagi viszonyok között mégis kikényszeritették, hogy Erzsébethelyen a Hadröá pénztára terhére szini-előadást rendezzenek. Egyebekben pedig vegye tudomásul cikkiró ur, hogy a Hadröá ügyeit lelkünk teljes erejével és bensőnk melegével mindenkoron szeretettel és odaadással támogattuk. Ezt a ténykedésünket mások részére átengedni — nincs célunk. A szives közlésért fogadja a tek. Szerkesztőség nagyrabecsülésünk őszinte kifejezését. Békéscsaba-Erzsébethelyen, 1928 december 4. Sass István az V. ker. elölj, vezetőjegyzője. — Elengedett földadó. A nagy mértékben fellépett szipoly majdnem az összes kukoricatermést elpusztította a szarvasi határban. A gyulai pénzügyigazgatóság a sújtott gazdáknak összesen 18886 pengő 72 fillér földadó elengedést adott.