Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-10 / 230. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZL/ 1 Békéscsaba, 1928 október 10 lelkük-szivük melegével keltették életre alakjaikat és ez a kevéske közönség behódolt nekik és kérdezve- kérdezték: miért vagyunk hót csak ennyien ? Pedig Szentiványi nemcsak puszta ambícióval indult: nagy anyagi áldozatokkal is. Nemcsak a vándortársulatokat, de azokat is, melyek hónapokat töltenek állomáshelyükön, egytől-egyig felülmúlja azzal, amit díszlettel, rendezéssel produkál. A dekoráció alaphangját megütő pompás és drága körfüggönyök sokasága, színessége, az operaház műtermében készült művészi hátterek, a stílusos bútorok, mind olyan dolgok, melyek a legkényesebb ízlést is le kell, hogy fegyverezzék. Aztán a propaganda! Goethe „Faust"-jávaÍ kell kezdenem. Sehol Magyarországon a vidéken mint drámát, pedig száz esztendeje mult, hogy megírta a weimari bölcs, még nem adták elő. Kiállítása egyszerű és mégis szenzációs. Moliére „Képzelt beteg"-e iskolapéldája a groteszk vígjáték e'ő adásának. Shakespeare „Makrancos hölgy"-e szintén premier a vidéken, százados patinája mitsem vonván le poézisénak bűbájából. Sardou „Idegesekbe, a régi Nemzeti Színház hires müsordarabja, Tolsztoj izgató pjoblémája, a „Kreutzer szonátádban, Wilde szellemességének fontaine lumineuse, az „Eszményi férj", Ibsen lelkekbe markoló „Társadalom támaszai", a csupa kacagás „Niobe", mind-mind a legnagyobb érdeklődést kellene hogy kiváltsák. A magyar szerzők: Gárdonyi, Herczeg, Szigligety, Zilahy, Rákosi Viktor, Molnár pedig nem szorulnak arra, hogy bekonferáltassanak. Még a szinéazgárdáról is volna pár szavam. Szentiványit nem kell bemutatni, vidékről. Pestről ösmerik az ő súlyos értékét. Homokay Pálról csak annyit, hogy a két legnagyobb intellektusu magyar aktorrai, Odry Árpáddal és Baló Elemérrel áll egy nivón, mestere a legnemesebb színpadi dikciónak, Pataky Miklós pompásan férfias, drámai egyénisége, Sebestyén Zoltán csupa sziv humora, Kőmives Sándor leszürődött komoly alakító képessége a legelső színházaknál is legelsők sorába emelné őket. Mester Tibor szertelen fiatalságának, Bihari József, Oroszlán György. Fellegi István a forrongó fiatalság szép ígéretei. — A hölgyek i Réz Mária — a nemes iróasszony Réz Lola huga — csupa intelligencia, Salgó Ilona, a passzív szerepek pasztell finom festője, a kétfőerőssége a műsornak. Bodrogi Margit finom humora, Boronkay Ilona, Hegedűt Rózsi, Szeghalmi Erzsébet mind bárhol helytálló tehetségek. És ezek az ízig-vérig színészek, művészek, lelkes fiatalok, — akikről a soproni lapok azt irták, hogy győzedelmes vetélytársai a Bécsből oda vendégjátékra leránduló Burg Theater tagjainak, — Csabán, a hires „műpártoló" Csabán kongó üres házak előtt komédiáznak véres szívvel 1 Mi ez ? Mi az oka, hogy a legnemesebb, legkomolyabb művészettel és művészekkel szemben nyilvánul meg a csabaiak rideg és megdöbbentő SS részvétlensége ? Megkongatom a harangot, szomorú hangja talán visszhangzik a szivekben, nem szabad, nem lehet, hogy magyar földön magyar művészet ne találjon megértésre, nem szabad, nem lehet, hogy Csaba vezessen a részvétlenség, a meg nem ériőség, a zsugorian összeszorított markuak listáján ... Sz.I V. Elfogták a kisleányok rémét Őrizetbe vettek egy leányt, aki kisleánykák fülbevalóit lopkodta (A Közlöny eredeti tudósítása.) A rendőrségre pár héttel ezelőtt több feljelentés érkezett egy ismeretlen, fiatal leány ellen, aki azzal tette hírhedtté a személyét, hogy az utcákon járkáló kisleá' nyok füleiből kiszedte a fülbevalókat s azokkal azután eltűnt. Az egyik feljelentő Such Györgyné volt, akinek Ilonka nevű kisleányától augusztusban emelte el egy pár arany fülbevalóját a kisleányok fosztogatója, a másik panaszos pedig Patay Mihályné volt, akinek Judit nevü leánykája fülét szabadította meg egy pár rózsaszinköves arany fülönfüggőtől. A rendőrség azóta szakadatlanul nyomozott az elvetemült leány után és a megfeszített munka mára teljes eredményt hozott. A kisleányok fosztogatóját ugyanis sikerült kinyomozni egy fiatalkorú leány személyében, aki, miután előállitótták a kapitányságon, töredelmes beismerő vallomást tett. A tolvaj leány elvállalta a fosztogatásokat, de azt állította, hogy azokra tulajdonképen más bujtotta fel, egy Szedlacsek Mihályné nevü csehszlovákiai asszony, aki a nyáron néhány hónapig Békéscsabán tartózkodott. Ezután elmondotta, hogy Szedlacsekné, akivel az utcán ismerkedett meg, azt ajánlotta neki, szedje ki a kislányok fülbevalóit, ő aztán majd pénzt ad értők. Az első lopást ugy hajtotta végre, hogy az utcán kiszemelt kislánynyal beszédbe elegyedett, elcsalta magával, aztán valami elhagyatott D D n D D Rádió, csillár legolcsóbban -nt! nagy választékban II D D 0 D 0 helyen — cukrot ígérve neki kárpótlásul — kivette füleiből az ékszereket 9 aztán távozott, mondván, hogy a cukorért megy. Természetesen nem ment többé viszsza s a kisleány hiába vártaAz igy zsákmányolt fülbevalót aztán elvitte Szedlacseknénak, aki azonban fitymálva vette csak át, nem volt megelégedve vele. Harmadnap vissza is adta neki és arra utasította, hogy értékesebbeket szerezzen, ha pénzt akar. A második eset alkalmával szerzett fülbevalók már megtetszettek Szedlacseknénak, aki megígérte, hogy hazulról majd 5 pengőt küld neki értük. Ezután elutazott. A tolvaj leány pedig azóta türelmetlenül várta a postást, mikor hozza meg neki a csehszlovákiai pénzküldeményt. A postás helyett azonban a rendőrség látogatott el hozzá, amely i fiatalon máris bünÖ3 útra tévelyedett leányt őrizetbe vette. A bűnügy első fele ezzel lezárult Szedlacsekné felkutatására a nyomozás tovább folyik, a fiatal tolva jnőt pedig a rendőrség át fogja adni a fiatalkorúak bíróságának; „hova viszi a barátomat?!" Erzsébethelyen megtámadták a kötelességét teljesítő rendőrt (A Közlöny eredeti tudósítása.) Korcsok Pál erzsébethelyi szabósegéd, aki a Vasvári-utca 6. sz. házban lakik, tegnap az utcán hazafelé ballagott Egyszerre izgatott kiabálást, szenvedélyes lármát hallott a szomszédos u'ci" bői. Kíváncsian, szenzációra éhesen odasietett és ekkor a következőket látta: Az egyik őrszemes rendőr barátságosan biztatva egy atyafit kisért, eki 8zemmeliáthatóan ittas volt, az őrszob i felé. Ez az atyafi közelebbről Korcsok Pál egyik ismerősének bizonyult, mire Korcsok lelke mélyén felébredt és ágaskodni kezdett a virtus. Dühösen és néminemüképen fenyegetően lépett a rendőr elé, akire imigyen ripakodott rá: — Hova viszi a barátomat ? I Eressze el 1... Aztán, hogy a rendőr nem vetett ügyet az illetéktelen felszólításra, irtóztató és otromba ká» romkodásba fogott, amelynek középpontjában a rendőr és annak összes le- és felmenő ágbeli rokonsága állott. Majd elébeállt a rendőrnek és kézzel lábbal, tettlegesen akarta megakadályozni részeg ismerőse bekiséréséL Dulakodni kezdett a rendőrrel és minden igyekezetével ki akarta szabadítani a szorult helyzetben levő beszeszelt atyafit. A rendőr azonban erősebb volt és most már mindkettőjüket bevitte az őrszobára. Korcsok Pál ekkor valahogy lecsillapodott és visszacsinált volna mindent, de már késő volt. A megtámadott rendőr megtette a feljelentést ét Korcsok Pál ellen hatóság elleni erőszak büntette miatt megindult az eljárás. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való *-.»••*.«,.„na.,,.