Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-01 / 273. szám

2 BEKP.81KGTE1 KOZLOOT Békéscsaba, 1928 december 1 Ujabb viriliseK a vármegyén Vármegyei birálóválasztmányi ülés (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye állandó bíráló választmánya folyó hó 27-én Daimel Sándor dr. alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen felülbírálta a vármegye 1929. évre érvénnyel bírandó legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzéke ellen beadott négy rendbeli felebbezést. A felebbezések közül kettőnek helyt adott és annak folyományakép dr. Készt Zoltán gyulai ügyvédet 1340 pengő adóösszeggel és dr. Schwarcz László békéscsabai lakost 1200 pengő adóösszeggel kétszeres adószámítás alapján felvette a névjegyzékbe. Ennek a két uj felvételnek következtében a névjegyzékben, utolsó helyen felvett Winter P. Ádám mezőberényi és Braun Mór gyulai legtöbb adót fizetők ki fognak maradni. A másik két felebbezést azonban az állandó biráló választmány nem vehette figyelembe, mert az egyik felebbezőnek nincs megfelelő összegű adója, a másik felebbező pedig a kétszeres adószámításra való jogát kellő időben bejelenteni elmulasztotta, az egyszeresen számított adóalapja azonban a felvételre kevés. 9 LeventeOnnepséöek, szerenád a fő- és alispánnak (A Közlöny eredeti tudósitása.) December 6-án, Miklós napján, az egész ország megünnepli Horthy Miklós kormányzó névnapját. Ebből az alkalomból a vármegyei székhelyen, Gyulán rendezik meg a vitézi napot, előző este pedig a gyulai leventeszázadok zenekara lampionos felvonulás kapcsán szerenádot fog adni néhány közéleti vezetőegyéniségnek. A leventezenekar először Kovacsics Dezső dr. főispánnál, majd Daimel Sándor dr. alispánnál, végül pedig Tóth Sándor őrnagy, zászlóaljparancsnoknál ad szerenádot, a mely után a zenés takarodó következik. A vitézi napon, amely rendkívül dus müsoru lesz, értesülésünk szerint Gömbös Gyula hadügyi államtitkár is meg fog jelenni. A vitézi nap teljes programja a következő: 8 óra 37 perc: A vitézek beérkezése a gyulai vasútállomásra. Bevonulás a Kossuth-térre. Fogadtatás, felállás. 9 óra 25 perc: A törzskapitány és vendégek érkezése. Díszszemle. 9 óra 30 perc: Tábori mise. Diszelvonulás. 10 óra 30 perc: Vitézek díszközgyűlése a megyeházán (nyilvánosság bevonásával). 1. Elnöki megnyitó. 2. A törzskapitány és a vendégek meghívása. 3. Hiszekegy. 4. A törzskapitány és a vendégek üdvözlése. 5. Széktartói jelentés. 6. Ünnepi beszéd. 7. Indítvány a kormányzó távirati üdvözlésére. 8. A törzskapitány zárószavai. 9. Himnusz. 13 óra: A vitézek déli étkezése a laktanyában. 13 óra: A főispánnál hivatalos ebéd, a vitézek bevonásával. 14 óra 30 perc: A vitézek járásonkénti értekezlete a laktanyában. 16 őra 30 perc: Együttes vitézi gyűlés a megyeházán. (Nyilvános). 1. Törzskapitányi megnyitó. 2. Faj- és nemzetvédelemről ünnepi értekezés. 3. A magyar gazda életküzdelméről előadás. 4. Kisgazdaságok növénytermelése. 5. Család- és egészségügy. 6. Törzskapitány zárószavai. Szünet. 7. Székkapitányi értekezés. (Zárt ülés). 8. Pénzügyi előadás. 9. Törzskapitányi kihallgatás. Általános vitézi ügyek, előterjesztések, kérelmek, panaszok stb. csoportonkénti tárgyalása. 20 óra: Miklós-esti vitézi bajtársi vacsora. Belerohant a személyautó egy teherautóba Az autó összetörött, a soffőrt összevagdalták az üvegszilánkok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Könnyen végzetes szerencsétlenséggé válhatott volna az az autókarambol, mely november 28-án délután Békéscsaba határában a szarvasi országúton történt. A szerencsétlenség hírét a csabai csendőrörsnek Eisenberg Bertalan dr. orvos vitte meg, aki a karambol sebesültjét bekötözte, Eisenberg dr. bejelentése alapján a csendőrség azonnal hozzálátott a karambol ténykörülményeinek megállapításához. A baleset résztvevőinek kihallgatása után a csendőrség a következőképen állapította meg az összeütközés történetét: Oláh Gábor öcsödi születésü tiszakürti lakos, borkereskedő november 28-án délután Biró Mátyás soffőr társaságában Békéscsabáról autón a szarvasi országúton Tiszakürt felé utazott, A gépkocsit Oláh Gábor vezette s a soffőr a mellette levő ülésen foglalt helyet. A 250. és 25l-es kilométer jelzőkövek között Oláh Gábor egy előtte haladó lófogatu szekeret akart megelőzni autójával. Az előzés sikerült is, azonban amint a szekér elé került, rémülten vette észre, hogy közvetlen előtte vele szemben jön egy teherautó. Ebben a pillanatban gépkocsijának hátsó kerekei megcsúsztak a sáros uton, minek következtében Oláh Gábor végképen elvesztette lélekjelenlétét s hogy kocsija az árokba ne fusson, hirtelen jobbra rántotta a kormánykereket s a következő pillanatban teljes erővel belerohant a teherautó oldalába. Oláh Gábor kocsija teljesen összetörött, ő ugyan nem sebesült meg, de annál súlyosabban vagdalták össze a szélfogóüveg szerte röppenő szilánkjai Biró Mátyás soffőrt, akit pillanatok alatt elönfött a vér. A teherautó, mely a Stern és Steinberger terménykereskedő cégé, csak jelentéktelenül sérült meg s miután felvette a súlyos sebesültnek látszó Biró Mátyást, folytatta útját a városba s Eisenberg Bertalan dr.-nál letette a sebesült soffőrt, akit az orvos azonnal kezelés alá vett. A balesetet Oláh Gábor okozta rémületében s ezt nemcsak a teherautó vezetője, Betkó Pál soffőr, hanem a baleset szemtanúi, Lengyel Pál Wetter-utca 11. szám alatti lakos, napszámos és Gajdács Mihály nagymegyeri tanyák 225. szám alatti lakos is igazolták. Beigazolást nyert, hogy Betkó Pál, amint a személyautó hirtelen előtte termett azonnal lefékezett, azonban az összeütközést annál kevésbbé tudta megakadályozni, miután a személyautó egyenesen oldalának rohant. A csendőrség a vizsgálat iratait további eljárás céljából áttette a békéscsabai államrendőrséghez. A fonókéból a — börtönbe... Egy mezöberényi magyar legény virtuskodásának szomorú vége — Tiz tót legény egy magyar ellen (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az idei télen éppen újév napján nagy falusi ünnepség zajlott le az egyik mezőberényi gazdálkodó házánál. A leányok, legények fonókára jöttek össze és a fiatalság kedélyes szórakozása a leggördülékenyebben haladt előre, azokkal a tréfákkal és csintalanságokkal fűszerezve, amelyek ilyenkor szokásosak. A legénygárda soraiban vegyesen voltak magyarok is, tótok is és egy ideig békességes volt a hangulat a fiatalság között. De később megjelent a fonókán Székely Mihály napszámos, egy mokány magyar legény, aki már régóta szálka volt a tót legények szemében, miután állandóan azt szokta hangoztatni, hogy nem fél a tótoktól. A mulatozás egy ideig zavartanul folyt tovább, de a tót legények egyszer csak elérkezettnek látták a pillanatot, hogy belekössenek a magyar fiúba. Benn a szobában nem merték megtámadni, hivtákhivogatták tehát ki az udvarra. Székely Mihály azonban nem ment. Erre megrohanták vagy tizen és egy-kettőre lefogták és kicipelték az udvarba. A tiz támadó között leghangosabb volt Kmetykó Pál és Sztahó György, valamint két fiatalkorú legény, akik már cipelés közben ütlegelni kezdték az ellenséget. De a többi sem sajnált tőle egynéhány nyaklevest, vagy rúgást. Az udvaron felkaptak egy vaslánchoz erősített rudat, aztán a súlyos, buzogányszerü szerszámmal nekiestek a szerencsétlen magyarnak és agyba-főbe verték. A tiz tót legény alaposan ellátta a baját Székely Mihálynak, aki súlyos zuzódásokat és belső sérüléseket szenvedett, ezenkívül a balszemét majdnem elvesztette. Az ütések közül ugyanis igen sok érte a szemét és ennek következtében látásának egytizedét elvesztette. A verekedés tettesei ellen az ügyészség vádat emelt súlyos testisértés büntette miatt és az ügyet most tárgyalta a gyulai törvényszéken Tóth Ferenc büntetőtanácsa. A biróság a tanúkihallgatások után bűnösnek mondotta ki Kmetykó Pált és Sztahó Györgyöt, valamint a két fiatalkorút súlyos testisértés bűntettében és ezért Kmetykót és Sztahót egy-egy évi börtönre, a két fiatalkorút pedig egyegy évi fogházra itélte. Az ügyész súlyosbításért felebbezett, a négy elitélt pedig a bűnösség megállapítása miatt. Egjf szeghalmi vásár szomorú következményei (A Közlöny eredeti tudósitása.) Blum Zoltán 19 éves debreceni rőföskereskedő a nyári szeghalmi országos vásárban ki akart választani magának egy jó helyet, azonban a vásárrendező máshova terelte. Ezen a kis, látszólag jelentéktelen, sőt bagatell incidensen indul el ez a történet, amely a büntetőtörvényszéken ért véget, a szóbanforgó Blum Zoltánra nézve azzal a határozatlan kellemetlen szituációval, hogy — a vádlottak padján kellett helyet foglalnia. Blum Zoltán ugyanis undorodott a neki kijelölt helytől. Állandóan panaszkodott a szomszédjainak és folyton változtatni akarta a „stand"ját. De nem kapott más helyet. Emiatt lassanként egészen paprikás hangulat kezdett rajta elömleni. Ebben a lelkiállapotban akadt az útjába a vásár forgalmiadóellenőre, aki az 50 filléres adót akarta a rőfösön behajtani. Blum némi dühöngés, tiltakozás után leszúrta az 50 fillért, de emiatt még inkább fokozódott a mérge. Úgyannyira, hogy egyszer csak önhatalmúan elhagyta sátrával a kijelölt helyet és másutt ütötte fel az árusátrat. Alig helyezkedett el a portékáival, megjelent a forgalmiadóellenőr és követelte az 50 fillér adót. Nem ismerte meg Blumot és amikor ez dühösen bizonyítgatta, hogy egyszer már fizetett, nem hitte el neki. Blum emiatt éktelen méregbe gurult és alaposan leszidta az ellenőrt. Többek között parasztnak, nyuzónak, zsarolónak titulálta, végül rövidesen és erélyesen szembeköpte. A nagyon hangos debreceni rőföskereskedőt az inzultált forgalmiadóellenőr feljelentésére hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt most vonta felelősségre a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa. Blum Zoltán a tárgyaláson töredelmesen beismert mindent és nagyfokú izgatottságával próbálta menteni magát. A biróság bűnösnek mondotta ki a vádbeli cselekményben és büntetlen előéletére való tekintettel 80 pengő pénzbüntetésre itélte, jogerősen. — Divat kötöttkabátok, pullóverek, gyapjuharisnyák a legnagyobb választékban kaphatók a Hauer nagybazárban. QH Üi^en filléréit EO pengi