Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-12-01 / 273. szám

2 BEKP.81KGTE1 KOZLOOT Békéscsaba, 1928 december 1 Ujabb viriliseK a vármegyén Vármegyei birálóválasztmá­nyi ülés (A Közlöny eredeti tudósitása.) A vármegye állandó bíráló választ­mánya folyó hó 27-én Daimel Sándor dr. alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen felülbírálta a vármegye 1929. évre érvénnyel bírandó legtöbb adót fizető me­gyebizottsági tagok névjegyzéke ellen beadott négy rendbeli fe­lebbezést. A felebbezések közül kettőnek helyt adott és annak folyományakép dr. Készt Zoltán gyulai ügyvédet 1340 pengő adó­összeggel és dr. Schwarcz László békéscsabai lakost 1200 pengő adóösszeggel kétszeres adószámí­tás alapján felvette a névjegy­zékbe. Ennek a két uj felvételnek kö­vetkeztében a névjegyzékben, utol­só helyen felvett Winter P. Ádám mezőberényi és Braun Mór gyulai legtöbb adót fizetők ki fognak ma­radni. A másik két felebbezést azon­ban az állandó biráló választmány nem vehette figyelembe, mert az egyik felebbezőnek nincs megfe­lelő összegű adója, a másik fe­lebbező pedig a kétszeres adó­számításra való jogát kellő időben bejelenteni elmulasztotta, az egy­szeresen számított adóalapja azon­ban a felvételre kevés. 9 LeventeOnnepséöek, szerenád a fő- és alispánnak (A Közlöny eredeti tudósitása.) December 6-án, Miklós napján, az egész ország megünnepli Horthy Miklós kormányzó névnapját. Eb­ből az alkalomból a vármegyei székhelyen, Gyulán rendezik meg a vitézi napot, előző este pedig a gyulai leventeszázadok zenekara lampionos felvonulás kapcsán sze­renádot fog adni néhány közéleti vezetőegyéniségnek. A levente­zenekar először Kovacsics Dezső dr. főispánnál, majd Daimel Sán­dor dr. alispánnál, végül pedig Tóth Sándor őrnagy, zászlóalj­parancsnoknál ad szerenádot, a mely után a zenés takarodó kö­vetkezik. A vitézi napon, amely rendkívül dus müsoru lesz, értesülésünk sze­rint Gömbös Gyula hadügyi állam­titkár is meg fog jelenni. A vitézi nap teljes programja a következő: 8 óra 37 perc: A vitézek beér­kezése a gyulai vasútállomásra. Bevonulás a Kossuth-térre. Fogad­tatás, felállás. 9 óra 25 perc: A törzskapitány és vendégek érkezése. Díszszemle. 9 óra 30 perc: Tábori mise. Diszelvonulás. 10 óra 30 perc: Vitézek dísz­közgyűlése a megyeházán (nyil­vánosság bevonásával). 1. Elnöki megnyitó. 2. A törzskapitány és a vendé­gek meghívása. 3. Hiszekegy. 4. A törzskapitány és a vendé­gek üdvözlése. 5. Széktartói jelentés. 6. Ünnepi beszéd. 7. Indítvány a kormányzó táv­irati üdvözlésére. 8. A törzskapitány zárószavai. 9. Himnusz. 13 óra: A vitézek déli étkezése a laktanyában. 13 óra: A főispánnál hivatalos ebéd, a vitézek bevonásával. 14 óra 30 perc: A vitézek járá­sonkénti értekezlete a laktanyában. 16 őra 30 perc: Együttes vitézi gyűlés a megyeházán. (Nyilvános). 1. Törzskapitányi megnyitó. 2. Faj- és nemzetvédelemről ün­nepi értekezés. 3. A magyar gazda életküzdel­méről előadás. 4. Kisgazdaságok növényterme­lése. 5. Család- és egészségügy. 6. Törzskapitány zárószavai. Szünet. 7. Székkapitányi értekezés. (Zárt ülés). 8. Pénzügyi előadás. 9. Törzskapitányi kihallgatás. Ál­talános vitézi ügyek, előterjeszté­sek, kérelmek, panaszok stb. cso­portonkénti tárgyalása. 20 óra: Miklós-esti vitézi baj­társi vacsora. Belerohant a személyautó egy teherautóba Az autó összetörött, a soffőrt összevagdalták az üvegszilánkok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Könnyen végzetes szerencsétlen­séggé válhatott volna az az autó­karambol, mely november 28-án délután Békéscsaba határában a szarvasi országúton történt. A sze­rencsétlenség hírét a csabai csendőr­örsnek Eisenberg Bertalan dr. or­vos vitte meg, aki a karambol se­besültjét bekötözte, Eisenberg dr. bejelentése alap­ján a csendőrség azonnal hozzá­látott a karambol ténykörülmé­nyeinek megállapításához. A bal­eset résztvevőinek kihallgatása után a csendőrség a következő­képen állapította meg az össze­ütközés történetét: Oláh Gábor öcsödi születésü tiszakürti lakos, borkereskedő no­vember 28-án délután Biró Mátyás soffőr társaságában Békéscsabáról autón a szarvasi országúton Ti­szakürt felé utazott, A gépkocsit Oláh Gábor vezette s a soffőr a mellette levő ülésen foglalt helyet. A 250. és 25l-es kilométer jelző­kövek között Oláh Gábor egy előtte haladó lófogatu szekeret akart megelőzni autójával. Az elő­zés sikerült is, azonban amint a szekér elé került, rémülten vette észre, hogy közvetlen előtte vele szemben jön egy teherautó. Eb­ben a pillanatban gépkocsijának hátsó kerekei megcsúsztak a sáros uton, minek következtében Oláh Gábor végképen elvesztette lélek­jelenlétét s hogy kocsija az árokba ne fusson, hirtelen jobbra rántotta a kormánykereket s a következő pillanatban teljes erővel belerohant a teherautó oldalába. Oláh Gábor kocsija teljesen összetörött, ő ugyan nem sebesült meg, de annál súlyosabban vag­dalták össze a szélfogóüveg szerte röppenő szilánkjai Biró Mátyás soffőrt, akit pillanatok alatt elön­fött a vér. A teherautó, mely a Stern és Steinberger terménykereskedő cégé, csak jelentéktelenül sérült meg s miután felvette a súlyos sebesült­nek látszó Biró Mátyást, folytatta útját a városba s Eisenberg Ber­talan dr.-nál letette a sebesült sof­főrt, akit az orvos azonnal keze­lés alá vett. A balesetet Oláh Gábor okozta rémületében s ezt nemcsak a te­herautó vezetője, Betkó Pál sof­főr, hanem a baleset szemtanúi, Lengyel Pál Wetter-utca 11. szám alatti lakos, napszámos és Gaj­dács Mihály nagymegyeri tanyák 225. szám alatti lakos is igazol­ták. Beigazolást nyert, hogy Betkó Pál, amint a személyautó hirtelen előtte termett azonnal lefékezett, azonban az összeütközést annál kevésbbé tudta megakadályozni, miután a személyautó egyenesen oldalának rohant. A csendőrség a vizsgálat iratait további eljárás céljából áttette a békéscsabai államrendőrséghez. A fonókéból a — börtönbe... Egy mezöberényi magyar legény virtuskodásának szomorú vége — Tiz tót legény egy magyar ellen (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az idei télen éppen újév napján nagy falusi ünnepség zajlott le az egyik mezőberényi gazdálkodó házánál. A leányok, legények fo­nókára jöttek össze és a fiatalság kedélyes szórakozása a leggördü­lékenyebben haladt előre, azokkal a tréfákkal és csintalanságokkal fűszerezve, amelyek ilyenkor szo­kásosak. A legénygárda soraiban vegye­sen voltak magyarok is, tótok is és egy ideig békességes volt a hangulat a fiatalság között. De később megjelent a fonókán Szé­kely Mihály napszámos, egy mo­kány magyar legény, aki már régóta szálka volt a tót legények szemében, miután állandóan azt szokta hangoztatni, hogy nem fél a tótoktól. A mulatozás egy ideig zavarta­nul folyt tovább, de a tót legények egyszer csak elérkezettnek látták a pillanatot, hogy belekössenek a magyar fiúba. Benn a szobában nem merték megtámadni, hivták­hivogatták tehát ki az udvarra. Székely Mihály azonban nem ment. Erre megrohanták vagy tizen és egy-kettőre lefogták és kicipel­ték az udvarba. A tiz támadó között leghango­sabb volt Kmetykó Pál és Sztahó György, valamint két fiatalkorú legény, akik már cipelés közben ütlegelni kezdték az ellenséget. De a többi sem sajnált tőle egy­néhány nyaklevest, vagy rúgást. Az udvaron felkaptak egy vas­lánchoz erősített rudat, aztán a súlyos, buzogányszerü szerszám­mal nekiestek a szerencsétlen magyarnak és agyba-főbe verték. A tiz tót legény alaposan ellátta a baját Székely Mihálynak, aki súlyos zuzódásokat és belső sérü­léseket szenvedett, ezenkívül a balszemét majdnem elvesztette. Az ütések közül ugyanis igen sok érte a szemét és ennek következ­tében látásának egytizedét elvesz­tette. A verekedés tettesei ellen az ügyészség vádat emelt súlyos testi­sértés büntette miatt és az ügyet most tárgyalta a gyulai törvény­széken Tóth Ferenc büntetőta­nácsa. A biróság a tanúkihallgatások után bűnösnek mondotta ki Kmety­kó Pált és Sztahó Györgyöt, vala­mint a két fiatalkorút súlyos testi­sértés bűntettében és ezért Kmety­kót és Sztahót egy-egy évi bör­tönre, a két fiatalkorút pedig egy­egy évi fogházra itélte. Az ügyész súlyosbításért feleb­bezett, a négy elitélt pedig a bű­nösség megállapítása miatt. Egjf szeghalmi vásár szomorú következményei (A Közlöny eredeti tudósitása.) Blum Zoltán 19 éves debreceni rőföskereskedő a nyári szeghalmi országos vásárban ki akart válasz­tani magának egy jó helyet, azon­ban a vásárrendező máshova te­relte. Ezen a kis, látszólag jelen­téktelen, sőt bagatell incidensen indul el ez a történet, amely a büntetőtörvényszéken ért véget, a szóbanforgó Blum Zoltánra nézve azzal a határozatlan kellemetlen szituációval, hogy — a vádlottak padján kellett helyet foglalnia. Blum Zoltán ugyanis undorodott a neki kijelölt helytől. Állandóan panaszkodott a szomszédjainak és folyton változtatni akarta a „stand"­ját. De nem kapott más helyet. Emiatt lassanként egészen papri­kás hangulat kezdett rajta elöm­leni. Ebben a lelkiállapotban akadt az útjába a vásár forgalmiadóel­lenőre, aki az 50 filléres adót akarta a rőfösön behajtani. Blum némi dühöngés, tiltakozás után leszúrta az 50 fillért, de emi­att még inkább fokozódott a mérge. Úgyannyira, hogy egyszer csak ön­hatalmúan elhagyta sátrával a ki­jelölt helyet és másutt ütötte fel az árusátrat. Alig helyezkedett el a portékái­val, megjelent a forgalmiadóellenőr és követelte az 50 fillér adót. Nem ismerte meg Blumot és amikor ez dühösen bizonyítgatta, hogy egy­szer már fizetett, nem hitte el neki. Blum emiatt éktelen méregbe gurult és alaposan leszidta az el­lenőrt. Többek között parasztnak, nyuzónak, zsarolónak titulálta, vé­gül rövidesen és erélyesen szembe­köpte. A nagyon hangos debreceni rő­föskereskedőt az inzultált forgalmi­adóellenőr feljelentésére hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt most vonta felelősségre a gyulai törvényszék Tóth-tanácsa. Blum Zoltán a tárgyaláson töre­delmesen beismert mindent és nagyfokú izgatottságával próbálta menteni magát. A biróság bűnös­nek mondotta ki a vádbeli cselek­ményben és büntetlen előéletére való tekintettel 80 pengő pénzbün­tetésre itélte, jogerősen. — Divat kötöttkabátok, pulló­verek, gyapjuharisnyák a legna­gyobb választékban kaphatók a Hauer nagybazárban. QH Üi^en filléréit EO pengi

Next

/
Thumbnails
Contents