Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-11-18 / 262. szám

Békéscsaba 1928 november 18 mtm^mmm isSMKní y Rothadó állattetemek, poshadt vizeK, bűzlő hulladékok gyülhelye a Sánc fl város éktelen szégyenfoltja. — Egy miazmás árok, amely sokezer ember életét veszélyezteti. — Járvány­fészek, ahol az ablakokat évszámra nem nyithatják Ki. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Sánc... Rossz élcek, kegyetlen •tréfák, képviselőtestületi interpel­lációk és viták állandó alanya és botrányköve. Már messziről, ahogy feléje ballag az ember, megsejt­hető a közelléte arról a förtelmes, széditő, orrfacsaró, könnyeztető bűzről, amely belőle áramlik és amely túlszárnyalja kegyetlen illa­tával a harcterek levegőjét, ami­kor a drótakadályok előtt hétszámra hevertek a temetetlen, oszlásnak Indult, mállott husu hullatömegek... A Rokka-szövőgyártól a Merkúr­szövőgyárig húzódik a Sánc neve­zetű rettentő, undorító árok. Fél­köralakban iveli át a város északi felét és miközben majdnem tucat­nyi utcán át hömpölyög zöldeskék, mocskos, nehézsürüségü vize, ugyanennyi utcának sokezer lakó­ját kinozza. bántja, pusztítja évek óta. Legalább 20 éve... Husz év óta tátong ez a rette­netes csatorna a fejlődő város egészséges testén. Mint egy bűz­lött, megromlott seb, amely nem akar gyógyulni, hanem napról­napra rosszabbá, förtelmesebbé válik. Husz év óta gyilkol a Sánc borzasztó kigőzölgése, nagyüzem­mel termeli a betegségek soroza­tát, az emberi nyomorúságok sok­féléit. Es nincs komoly szándék, komoly akarat, amely ezt a ret­tentő járványfészket eltörölni akarná a város arculatjáról. A Sánc mentén levő utcák népe határozottan arcán és testalkatán viseli a bűzös árok kigőzölgésének hatását. Az emberek arrafelé sová­nyak, sápadtak, az arcuk színe olyan, mint az élesztőé. A titkos, lappangó betegség réme ijeszt a tekintetükből. A mellek laposak, nyomottak. Hajlottan, meggör­nyedve, lassan járnak, mint a ne­héz betegségből alig felkelt lába­dozók, Itt pusztít legmegdöbben­tőbben a tüdővész és a malária és itt garázdálkodnak legtovább a más egyéb járványok és gyermek­betegségek. A tífusz meg szinte el sem múlik soha. De nem is csoda. A Sánc hír­hedett árka az egész hosszában mindenütt tele van érdekes muze­ális tárgyakkal, Repedt fazekak társaságában békességben megfér egy félig feloszlott macskahulla, egy horpadt, lyukas lavór mellett nagy tömeg olajos rongy, sok­sok tányércserép között hatalmas csomó disznószőr, aztán valami sürü, bizonytalan szinü, de szivár­ványszínekben hivalkodó massza egy patkány felpuffadt dögével. Aztán ételmaradékok, konyhahul­ladékok, lyukas és fületlen edé­nyek sorakoznak, részint az undo­rító lében, részint a furcsaszinü, nyúlós sárba ragadva. A parton ugyanilyen gyüjtemé* nyek sorjáznak és közöttük kisebb­nagyobb gyermekek játszadoznak. Apró, kedves emberbimbók a bűz­ben, a förtelmes halált lehelő ron­daságok között... Olyan rothadásos, megfoghatóan sürü a bűz ezen az elátkozott kör­nyéken, hogy a emberek széde­legve járnak-kelnek még azok is, akik állandó lakosai a Sáncnak, mert azok sem tudják megszokni a fojtogató, idegtépő örökös büdös­séget. Van itt család, amelynek összes tagjai majdnem állandóan betegek a bűztől, azok száma pe­dig meg sem állapitható, akik ki sem merik nyitni a lakásuk abla­kát. nehogy ellepje otthonukat a dögterek nehéz illata. A környéken millió patkány él és vigadozik a rengeteg hulladé­kon és ki-bejárnak a házakba. Már az ujonan épült házakat is megtöltik s megrágják az uj, mo­dern bútorokat is... A veszedelmet fokozza, hogy a Sánc borzalmas mosléka egy is­kola falai alatt is elhúzódik: a Zrinyi-utcai róm. kath. iskolánál, amelynek növendékei állandó élet­veszedelemben forognak a Sánc dögletes levegője miatt. Ugyan­ennek az isko[ának egyik tanítója, aki az iskolában lakik, már hóna­pok, sőt évek óta nem nyitotta ki az ablakait, amelyek a Sáncra néznek, mert nem óhajtja a csa­ládját megmérgezni a kolerás ki­párolgásokkal. Különös, hogy ezzel a perma­nens járvány fészekkel komolyan nem törődik senki, akinek változ­tatnia kellene a közegészséget ve­szedelmesen és állandóan fenye­gető csatorna dolgán. Ha történik is időnként valami a Sánc kitisz­títására, az mindössze annyi, hogy némileg kikotorják a csatorna vas­tag sarát, a sok-sok kimustrált edényt és állati dögöt, a csatorna azonban megmarad és a szemét pár nap múlva megint a régi töme­gekben halmozódik fel benne. Pedig itt tenni kell valamit 1 Tenni kell -rövidesen és sürgősen, el kell tüntetni a Sánc veszedel­meket terjesztő mocsarát és a többi Sáncot is: a Csányi-utcai bűzhödt árkot és a Horthy-ut Kölcsey-utca között még meglevő árokrészt. Ahogy a Munkácsy-utcát meg­mentették bűzhödt járványfészké­től, ugyanugy meg kell szabadítani ezt a városrészt is az állandó, tömegbetegségeket rejtegető folyó­tól. Az illetékeseket ne zavarja az, hogy itt nem az a helyzet, mint a Munkácsy-utcában. T. i. itt nem laknak urak, gazdagok, városatyák. Itt csak szegény emberek laknak. Kültelki, huzóvonó emberek. Es sok-sok száz gyermek. A jövő reménységei. Végrehajtanak Kondoroson... A végrehajtást szenvedett a pénzügyminiszter, akinek birtokán adóhátralék miatt foganatosí­tották a végrehajtást (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ugy látszik, a fátum üldözi a ma­gyar kormány pénzügyminiszte­reit : mindegyiknél megjelenik a kormányzata szimbóluma: az adó­végrehajtó. Megjelenik, de nem azért, hogy tiszteletét tegye ; nem azért, hogy udvariassági látogatást végezzen a kegyelmes principáli­sánál. Hanem inkább azért, hogy mint adózás elleni vétkest, mint adóhátralékost szigorúan felelős­ségre vonja és kötelességének tel­jesítésére szoritsa — a saját ren­deletei alapján .. . Bizony fura eset, komikumba fulladó eset, hogy amikor az állami pénzeszsák lefőbb őre — aki ret­tentően szigorú és fenyegető ren­deleteket és parancsokat bocsát világgá az adóhátralékosok ellen — bokros hivatali elfoglaltsága közben gyermeteg feledékenység­gel elfelejti adóját leszúrni az ál­lamkasszába — és egyszerre ven­dégül tiszteli portáján a végrehaj­tót. a saját maga gyártotta paran­csok alapján. Pedig ez történt meg Békésme­gyében, egyszerre két helyen is. Mindakét helyen ugyanegy adó­hátralékost kellett megegzekválni: a m. kir. pénzügyminiszter ur őexellenciáját. Azt, aki olyan kö­nyörtelenül jár el azokkal szem­ben, akik nem teljesitik pontosan a kötelességeiket az állammal és nem adják meg neki azt, ami az államé. Kondoroson történt az eset, amellyel nem lehetetlen, hogy egy­szer majd valamelyik operettszin­padon fogunk újból találkozni. A kormány bizonyára addig is lár­mát és reklámot csap belőle ma­gának : ime, micsoda borzasztó demokrácia és igazságosság van itt, az egyedül üdvözítő Bethlen­éra alatt, hogy a közterhek be­hajtásánál nem ismernek tréfát és különbséget: a hátralékos Nincs­telen Jánosnál csakúgy megjelenik | Ifjúsági irodalmi pályázat • Az iskolákban közhirrré lett ifjúsági irodalmi pályázat könyvei és pedig: Jókai Mór meséskönyve Magyar mesék rózsáskertje Rákosi Viktor: Bobby és Csiba Csengery Gusztáv: Mocsarak királya Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák Mikszáth Kálmán : Magyarország lovagvárai Mayne-Reid : Fiatal utazók Gail: Utazás a holdrakétán Kötete diszkötésben 3-80 P, nagy albumalaku diszkiadásban 7-80 P Kapható : az ekzekutor, mint a kegyelmes miniszter urnái 1.. . Mert bizony Kondoroson meg­jelent a végrehajtó Wekerle Sán­dor pénzügyminiszter birtokán Geiszt Gyula, a miniszter sógora kezeli a birtokát, azaz a birtok­nak azt a részét, amely Wekerle feleségéé és amelynek adójával a kegyeimesék már régóta tar­toznak. A végrehajtó, előzékenyen szem előtt tartva a kegyelmes gazdája rendeletét, amely szerint a legna­gyobb kímélettel kell eljárni a végrehajtást szenvedettekkel szem­ben, Wekerle Sándor pénzügy­miniszter adóhátraléka fejében le­foglalt hat darab ökröt, Geiszték­nél pedig egy cséplőgarniturát. Aztán magában bizonyára büsz­keséget érezve, hogy hivatalos hatalmának tudatában még a leg­főbb finánccal is szembe mert szállani, a jól teljésitett köteles­ség melegítő érzésével hagyta el a birtokot. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a lefoglalás után a pénzügyminiszter azonnal intézkedett a kérdéses összeg ki­fizetése iránt, viszont az is hoz­zátartozik a történethez, hogy We­kerléék szeghalmi birtokán is járt végrehajtó, foglalván egy 17 ezer pengős adóhátralék miatt. A hitel összege 290.000 pengő - Az igénylők nagyrészt vasutasok (A Közlöny eredeti tudósítása.) A népjóléti hivatalban most fejez­ték be a hadirokkantak felülvizs­gálását. A felülvizsgálati iratok fel­dolgozása órtási munkát ad. Pár­huzamosan ezzel a munkával fo­lyik a FAKSz igénylők össze­írása is. A népjóléti hivatal vezetője, dr. Gally Géza tanácsnok munkatár­sunknak a FAKSz hitelekről a következő felvilágosítást adta: — Eddig a FAKSz tavasszal folyósítandó hiteleire igényt 227-en jelentettek be. Az igénylők­közül mintegy 180-an ezerötszáz pengős hitelt kérnek, mig a többiek 640 és 400 pengős hitelre jelentet­tek be igényt. Az összes igénylé­sek mintegy 290,000 pengőt tesz­nek ki. Az igénylők legnagyobb­része vasutas és tisztviselő, kiknek lajstromozása most van folyamat­ban. A népjóléti hivatal 20-as tur­nusokban idézte meg az igénylő­ket, kiknek első turnusa kedden jelenik meg a hivatalban. A FAKSz az igényléseket jóváhagyta s a 290.000 pengőt tavaszra folyósítja, amikor az igényelt hiteleket azon­nal ki is fizetik, természetesen nem pénzben, hanem anyagban. Ház eladó Thököly-ut 8. szám alatt. Bővebb felvilágosítás nyerhstő Orosházi-ut 42. sz. alatt. ^ ^LEGHATÁSOSABB GYÓGYVIZE ^ SAYOIDO.VIZELETMAJTO foroRftí

Next

/
Thumbnails
Contents