Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-30 / 247. szám

Békéscsaba, 1928 október 30. Kedd 55-ik évfol yam, 247-ik szám KESMEETEI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő : Dr. Gyöngyösi János Felelős szerkesztő : Filíppinyi Sámuel Telefonszám : 7 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt. Hirdetés díjszabás szerint. Tárgyalunk a németekkel I A magyar—német kereskedelmi egyezmény megtárgyalására ma ült össze az első értekezlet Buda­pesten. Sajnos, a közönyösség ma már annyira erőt vett a kiábrán­dult magyar közönségen, hogy nem sok figyelem jut ezeknek a tárgyalásoknak. Pedig megérde­melné. Mert éppen a kereskedelmi egyezmények olyan politikumok, amelyek egyenesen a bőrünkre mennek. Mert miről van szó'a német szerződésnél ? Egykori szövetsége­sünk nem valami sok megértést és jóindulatot mutat irántunk, akik pedig részben a német világ­politika vereségének áldozatai va­gyunk. A magyar állatot, szarvasmarhát, sertést nem tűrik a német piacon, ugyanakkor, amikor az utódálla­mok állatproduktumát beengedik, vagy be kell engednie. Szarvas­marhakivitelünk ezen megy tönkre, sertéstenyésztésünk azért van dög­rováson. Belefulladunk a saját zsírunkba. Viszont mihozzánk meg zavartalanul özönlik be a német ipar minden terméke. El vagyunk halmozva német áruval és annak az ijesztő külkereskedelmi deficit­nek jelentős tétele a Németország­ból jövő behozatal. A magyar kormány hozzá mindeddig olyan tehetetlen volt, hogy a legtöbb külföldi kedvezményt nyújtotta a németeknek. Ha tehát valaki, akár olasz, akár cseh valami előnyt csikart ki belőlünk, ennek áldá­saiban a hálátlan és rideg német gazdasági életet is részesítenünk kellett. Ma aztán újból tárgyalásra ültek össze a felek és mi bízunk benne, hogy a németekben győzni fog a jobb belátás és az objektív mér­legelés. Ha azonban ez nem tör­ténne meg, ugy a magyar kor­mánynak legelső kötelessége a legtöbb kedvezmény záradékát felmondani. Ha nem engedik be a mi állatainkat, ugy nem kell német ipartermék. Mezőgazdaságunk ma a legsú­lyosabb válságokat éli s ebben nagy szerepe van a nyomott állat­áraknak, annak, hogy nincs hova kivinnünk. Ami most Pesten a zöld asztalnál folyik, elkeseredett harc kell hogy legyen elsőrangú érdekeinkért s ebben a kormány maga mögött találja nemcsak a gazdákat, de az egész dolgozó magyar társadalmat, amely mező­gazdaságunk tengődése miatt síny­lődik. Ha pedig engedne a kor­mány, akkor egy ujabb vereséggel és csalódással lennénk gazda­gabbak. Zürichben a magyar pengőt 90.60'0-al jegyezték. A KANSz vándorgyűlésén erélyesen követei­fék a közalkalmazottak helyzetének javitását Már fiatal korban legyen meg a családalapítás lehetősége Győr, október 29. A KANSz vasárnap délután nagy érdeklődés mellett tartotta meg országos ván­dorgyűlését, amelyen megjelent a KANSz egész vezérkara. Javornit­szky Jenő megnyitó beszéde után Kaufman vezértitkár nagy beszéd­ben vázolta azokat a nagy nehéz­ségeket, amelyek azok elé tornyo­sulnak, akik családot alapítani, vagy családjukat tisztességesen el­tartani igyekeznek. Már a magyar haza szempontjából is oly hely­zetbe kell hozni a tisztviselőket azáltal, hogy a női alkalmazottak helyett inkább férfiakat alkalmaz­zanak, hogy már fiatal korukban meg legyen adva a családalapítás lehetősége. Elismerik, hogy nehéz helyzetben van az ország és hogy nem lehet teljesen normális álla­potot kívánni addig, amíg Magyar­ország egyetlen rögét is bitorlók tapossák. Határozati javaslatot terjeszt elő ezután, amelyben követelik, hogy panaszaikat állan­dóan felszínen tartják; követelik a családi pótlékok revízióját, a meg­akadályozott előléptetések meg­javitását, a B-listások csoportjának és a nyugdijasok helyzetének javi­tását, a tisztviselői kölcsönök régi alapokon való visszaállítását, a fegyelmi eljárásokban a régi jogi pragmatika alkalmazását. A hatá­rozatot a gyűlés egyhangúan el­fogadta. Utána Veress Sándor ny. MÁV felügyelő a vasutassérel­mekre mutatott rá. Walter Gyula a közalkalmazottak részére épít­kezési kölcsön folyósítását kívánja, amelynek fedezetéül az alkalma­zottak lakbérei szolgálnának. Végül az országgyűlés mindkét házához üdvözlő táviratot intéztek. Harminchat áldozata van a szlatinai vasúti katasz­trófának A halottak felét meg lehetett volna menteni, ha a vonaton mentőszerek lettek volna — Leírhatatlan borzalmak színhelye Szlatina, emberi testrészek he­vernek szerte-széjjel — A közeli faivak népe fosztogat Bukarest, október 29. A szlati­nai szörnyű vasúti katasztrófa mind borzalmasabb méretekben bonta­kozik ki. Szinte elképzelhetetlen könnyelműség és mulasztások ter­helik a romániai államvasutakat, amelynek következtében olyan se­besültek is meghaltak, akiket még meg lehetett volna menteni, mi­után azonban sem a gyors-, sem villám­vonaton mentőfelszere­lés nem volt és mindössze csak egy szebeni orvos állott rendelkezésre, a sebe­sültek nagyrésze igy elvérzett. Az összeütközés után leírhatat­lan jelenetek játszódtak le. Egy anya kis gyermekét átölelve ver­gődött halálra sebesítve, alakta­lanná zúzott véres hullatömegben. Egy haldokló anya fia után kér­dezősködött szivettépően. A segít­ségére sietők nem mondották meg neki, hogy fia már meghalt. Pár perc múlva az anya is belepusz­tult borzalmas sérüléseibe. Egy olasz mérnök és felesége nem szenvedtek halálos sérüléseket s ha kötszer lett volna, meg is menthették volna őket, igy azon­ban elvéreztek. A gyorsvonat harmadik osztályú kocsijának uta­sai valamennyien meg­haltak. Ezen a helyen letépett kezek, lábak és egyéb testrészek hevertek szerte­szét. Ebben a kocsiban csupa ka­tona utazott s a halottak legna­gyobb részét ők adják. Négy sú­lyosan sérült katonát a kórházba akartak szállítani, kettő azonban útközben meghalt. Igy most már A halottak száma 36-ra emelkedett. Közöttük három magyar is van névszerint Henrik Ferenc, Ráb Sán­dor és Titu Sándor. Mindazon ha­lottakat, kiknek hozzátartozóik nem jelentkeztek, a helyszínen temetik el. Ma temetnek mintegy 25—30 halottat, külön-külön koporsókban. Az összegyűjtött kezeket, lábakat egy koporsóban temetik el, mert nem lehet megállapítani, melyik hova tartozik. . Tegnap megindult a fosztogatás is. Két szebeni újságíró észrevette, hogy az egyik roncsolt kocsi alatt ember mozog. Azt hitték, hogy se­besült s amikor segítségére men­tek, tünt ki, hogy fosztogató. Egy bőröndöt keresett, melyben hírek szerint 6 milló lei volt. A parasz­tot letartóztatták. Erős csendőrosz­tagokat rendeltek ki Szlatináról a fosztogatások megakadályozására, mert a különböző hírekre özönlik a falvak népe a roncsokhoz. A gyorsvonat roncsait egyébként már eltakarították a pályatestről s a villámvonat roncsainak eltakarítá­sát is megkezdték. 34.000 pengős sikkasztás Budapest, okt. 29. A pesterzsé­beti városi pénztárnál 34.000 pen­gős sikkasztást fedeztek fel, melyet egy városi alkalmazott követett el. Ügyvédi vándor­gyűlés Csabán • — A trianoni vándorserleg jelentősége (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi ügyvédi kamara, mely­nek kötelékébe tartoznak a békés­megyei ügyvédek is, a mohácsi vész 400 éves évfordulója alkal­mával egy vándorserleget készít­tetett, mely serleg hivatása, hogy a kamara területén belül évenkint mindaddig vándoroljon, míg a nagy integer Magyarország eszméje meg nem valósul. A serleg minden év­ben a vándorgyűlés helyére kerül, mely vándorgyűlés célja az álta­lános igazságügyi érdekek mellett, az irredenta mozgalom ébrentartása. A trianoni vendégserleg ez év­ben Gyulán volt elhelyezve. A szegedi ügyvédi kamara azonban Széli Gyula dr. kamarai elnök összehívására október 27-én Makón vándorgyűlést tartott, mikor is a serleg Makóra vándorolt. A makói vándorgyűlés, melyen a vármegye ügyvédi kara nagy számmal képviseltette magát, me­leg ünneplésben részesítette Be­rényi Ármin dr. gyulai ügyvédet 45 éves ügyvédi évfordulója al­kalmából, majd a vándorgyűlésen az az általános óhaj jutott kifeje­zésre, hogy tekintettel Békéscsaba központi fekvésére és a, békés­csabai ügyvédség jelentős számára, a legközelebbi vándorgyűlés Bé­késcsabán tartassék meg. Tardos Dezső dr. az ügyvédi kamara tagjai egyhangú óhajának engedve szólásra emelkedett és az ügyvédi kamarát a jövő évi ván­dorgyülésr eBékéscsabára hivta meg. A trianoni vándorserleg tehát jövő évben Békéscsabára vándorol és egy évig Békéscsabán lesz el­helyezve, hogy az irredenta moz­galom ébrentartása mellett, itt várja a szomorú idők jobbra fordulását és a régi történelmi határaink visszaállítását.

Next

/
Thumbnails
Contents