Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) október-december • 223-294. szám

1928-10-24 / 242. szám

2 iSlMSSIMM iWtt Békéscsaba, 1928 október 24 a kézműves kamara ügyét mennél előbb vi­gye a törvényhozás elé. Ugyancsak táviratban üdvözöl­ték az IPOSz-t, biztosítván arról, hogy az ipartestülekben tömörült iparosság mint egy ember áll az IPOSz mögött. Hasonló üdvözlő táviratot küldöttek a parlamenti kézműves blokknak, megköszön­vén az eddigi és kérve a további támogatást. Végül táviratot intéztek a sze­gedi kamarához is, amelyben tiltakoztak az ellen, hogy a kamara a miniszter­hez kézműves kamara­ellenes véleményt ter­jesztett fel. Az ipartestületek képviselői még az ülés után is megbeszéléseket folytattak a kézműves kamara el­len folyó különböző akciókról s mig egyrészt a legélesebben elitél­ték a kereskedelmi és iparkama­rák magatartását, másrészt kije­lentették, hogy a kézműves ka­mara létesítését mindenek elle­nére a leghatározottabban köve­telik. OFB körül A tisztviselők rendre lemondanak a földjükről (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes, a földbirtokrende­zés kapcsán intézkedés történt arra nézve is, hogy a teljesen vagyon­talan kisemberek, tisztviselők, ipa­rosok a családtagok számának megfelelően 1—2—3 hold földhöz jussanak. Ez az intézkedés külö­nösen tisztviselőemberre nézve je­lentett volna nagy előnyt, akik ezt az egy holdnyi területet kertföld cimén kapták volna a lakóhelyük­höz közel fekvő területen, hogy azt maguk munkálják, mint a háztar­táshoz szükséges kertet. Ezáltal a napi irodai robotmunka után künn a szabad természetben, egészséges levegőn tartózkodnának s gyenge egészségüket igy is orvosolnák. Másrészt a kapott földterületen hasznos gazdasági és háztartási növények termesztésével — nem nagyon busás jövedelmüket gyara­pítanák. S e helyett mi történt ? A leg" több helyen — igy Békésen is — osztottak ki a tisztviselőknek is az uradalmaktól vagyonváltság cimen átadott földekből 1200 négyszögöl területet, a községtől 18—20 km. távolságra, szikes, vizjárta, termé­ketlen területen. Szegény tisztvi­selő 2—3 óráig kellett gyalogoljon, mig „kertföldjére" kiért. Ily nagy távolságra képtelen volt maga munkálni a kapott földjét; a föld rosszasága miatt árendás-, vagy felesmunkára nem vették ki s egymásután tömegesen kényte­lenek voltak földjükről lemondani. Igy segített a földreform a tisztvi­selőkön. Váltó- és hosszúlejáratú störlez­téses kölcsönöket eiönyös féltete­lekkel folyósít a Magyar Altalános Takarékpénztár Részvénytársaság Békéscsabai Fiókja, Anúrassy-ut 4. Telefon 255. üliért nem a nyugdijbizottság intézi a megyei nyugdijazásokaf A miniszter 1924 óta igéri a szabályrendeletmintát, de nem küldi el mégsem (A Közlöny eredeti tudósítása.) Többen kérdést intéztek a várme­gye vezetőségéhez, mi az oka an­nak, hogy a nyugdíjazásokat most a törvényhatóság teljesiti, nem pe­dig, mint éveken át, a nyugdijbi­zottság. A tényállás az, hogy az 1924. évben kiadott törvényerejű minisz­tertanácsi rendelet szerint a nyug­díjügyek végleges elintézésére, ille­tőleg a nyugdíjazás kimondására és a nyugdíjigények megállapítá­sára az újonnan alakított nyugdíj­bizottságot ruházták fel olyan ha­táskörrel, amelynek határozata el­len, közvetlenül a közigazgatási bírósághoz, — tehát nem a tör­vényhatósági bizottsághoz, volt jogorvoslatnak helye. A közigaz­gatási bíróság joggyakorlata kez­detben szintén ez volt. Később azonban arra az álláspontra he­lyezkedett a közigazgatási biróság, hogy addig, mig a vármegye nyug­dijszabályrendeletét nem módosítja, nem a nyugdijbizottság, hanem mint régen volt és amint a vár­megyei szabályrendelet előírja, a törvényhatóság illetékes a nyugdí­jazások elrendelésére? A vármegyei nyugdijszabályren­delet a fent hivatkozott 1924. évi Sorozatos betörések a Hunyadi" téren Ismeretlen tettesek őt élelmiszerbődét kifosztottak minisztertanácsi határozat értelmé­ben is, hat hónap alatt módosí­tandó lett volna. Hogy ez a mó­dosítás azonban nem történt meg, nemcsak Békésvármegyében, ha­nem mindenütt az országban, en­nek az az oka, hogy a belügymi­niszter a módosítást illetőleg egy minta szabályrendeletnek a leküí­dését helyezte kilátásába, azért, hogy a vármegyék szabályrendele­teiket, egységes irányelvek alapján módosítsák. Ez a mintaszabályren­delet azonban, — bár ezt a várme­gyék mindannyian sürgetik és me­lyet még az 1924. évben Ígértek, — mindezideig nem küldetett meg a vármegyének, igy a vármegyék nyugdijszabályrendeletiket ez ok­ból nem tudják módositáni. Volt olyan vármegye is, mely nem várván be a mintaszabály­rendeletet, mégis módosította — az ujabb törvényes rendelkezésekhez képest, — nyugdijszabályrendele­tét. De ezt a módosított szabály­rendeletet a belügyminisztérium­ban nem hagyták jóvá, illetőleg visszaküldötték. azért, mert a minta­szabályrendelet bevárása és isme­rete nélkül hajtották végre a mó­dosítást. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfőről keddre hajló éjszakán vakmerő betörők garázdálkodtak a város kellős közepén, a Hu­nyadi-téren, ahol egész sereg gyü­mölcs- és élelmiszerbódé áll. A betörők felhasználták a tér idilli, egyiptomi sötétségét és a jótékony homályban zavartalanul végezték kártévő munkájukat. A betöréseket tulajdonképpen csak reggel vette észre az egyik élelmiszeresbódé tulajdonosa, özv. Viszt Gergelyné, aki rendes szo­kása szerinti időben megjelent az üzlete előtt, hogy kinyissa és meg­kezdje napi munkáját. Legnagyobb meglepetésére a bódé ajtaját fel­nyitva találta s benn a helyiség­ben dúlás és rendetlenség fogadta. Visztné ijedten sietett a rendőr­ségre, hogy feljelentést tegyen az ismeretlen betörő ellen. Éppen eb­ben a pillanatban érkezett oda egy másik Hunyadi-téri élelmiszer­árus : Cservenák János is, aki szin­tén a kárára elkövetett éjszakai betörésről tett jelentést. A rendőrség nyomban nagy ap­parátussal kezdte meg a nyomo­zást. Detektívek mentek ki a Hu­nyadi-térre megvizsgálni a betörők munkáját. A rendőrség emberei sorra járták az összes bódékat, hogy valamiféle nyomra bukkan­janak, amelyen aztán a betörők kinyomozhatok lennének. Vizsgálódás közben a detektí­vek szenzációs felfedezésre jutot­tak. Észrevették ugyanis, hogy a két feltört élelmiszerbódén kívül még más bódékban is működtek a betörők. A titokzatos éjszakai társaság még másik három bódét is felfeszitett és azokban is zsák­mányolt. A három bódétulajdonos azon­ban mit sem sejtett az üzlete fel­töréséről és megdézsmálásáról, mi­után éppen vidéken tartózkodnak. A betörők által zsákmányolt hol­mik pontos jegyzékét a károsultak Rádió, csillár I legolcsóbban most állítják össze és csak azután lehet megtudni, mennyi kárt okoz­tak az öt élelmiszerkereskedőnek a betörők. A nyomozás nagy eréllyel folyik tovább. Az újságírók elitéíik a tüntetéseket Budapest, 1928. okt. 23. A ma­gyar újságírók elnöki tanácsa ked­den délután Márkus Miksa elnök­lete alatt ülést tartott, amelyen az utcai zavargásoknak a sajtót érintő részével foglalkoztak. Az ülésen határozatot hoztak, amelyszerint a magyar újságírók egyesületének el­nöki tanácsa annak nyomatékos hangsúlyozásával, hogy minden magyar újságíró igaz barátja a magyar tanulóifjúságnak és osz­tozik annak mostoha sorsában, mégis hazafias fájdalommal kény­telen megállapítani, hogy a leg­utóbbi utcai rendbontások alkal­mával oly incidensek történtek, melyek a sajtószabadság sérelmét is jelentik és éppen ezért, de kü­lönösen az ország mindenek felett álló érdekében a leghatározottab­ban elitélik ezeket a zavargásokat. Amnesztia az osztrák köztársaság 80 éves évfordulóján Bécs, október 23. Az osztrák kormány a nemzetgyűlés mai ülé­sén amnesztiarendeletet nyújtott be a köztársaság 10 éves fennállása alkalmából. Az amnesztia rende­let elsősorban politikai deliktu­mokra vonatkozik az 1927 julius 15-iki eseményekkel kapcsolatban és kiterjeszkedik a többi bűncse­lekményekre is, továbbá bizonyos előfeltételek mellett a büntetés fel­tételes elengedését tartalmazza. Külön rendelkezése van a javas­latnak a katonai bíróságok előtt levő ügyekre, továbbá azokra a bűncselekményekre, amelyeket még a hozzácsatolás előtt Burgenland területén követtek el, vagy ame­lyeket burgenlandi ember kö­vetett el. Jé reggelt A csabai sikeres rizstermés ered­ményeire való tekintettel bizonyosra vehető, hogy meg kell változtatni egy közismert népdalt. Ekképp: „Ritka buza, ritka árpa, ritka rizs"... * A Sztranyovszky-Fábián-afférral kapcsolatosan a miniszterelnök ki­jelentette, hogy aki bűnös annak mennie kell. Nem lehetséges, hogy a kettő közül — a harmadiknak kell majd mennie.. ? — A MOVE boxversenye. A MOVE SE szombaton, 27-én este fél 9 órai kezdettel a Városi Szín­házban lebonyolítandó versenyén a Magyar Ökölvívó Szövetség kép­viseletében Sulkó Béla jelenik meg. Pontozó-birókul Forray Árpádot és Károlyi Emilt jelölte ki a szövet­ség. Kezelő-bíró: Untenecker Jó­zsef, az FTC és a Magyar Ököl­vívó Szövetség olimpiai boxtrénere lesz. Jegyek elővételben kaphatók a Körösvidék és Belenta Albert könyvkereskedésében. Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való Békéscsaba, flndrássy.ut a*.

Next

/
Thumbnails
Contents