Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-28 / 170. szám

2 bEkEsmeöyez kOzlOm? Békéscsaba. 1928 julius 28 dasági nyomorúság ellen, melynek súlyát még inkább érzi, mint a fogyasztó közönség. Az elmondottakból látnivalói hogy a támadás méltatlanul éri a csabai kereskedőket, kiknek még a meglévő készletek kétszeres hasznát is szemére hányja a cikk­író, holott, mint fentebb már meg­mondottuk, ezek a készletek a holdban lehettek. Da ha lettek volna is, az áralakulást nem az eredeti beszerzési ér, hanem az utánpótlási árak szabályozzák. Befejezésül csak annyit még, hogy nem a csabai kereskedőtár­sadalmat kell támadnia laptársunk­nak, hanem a kormányt, mely a javaslatot benyújtotta, a parlamen­tet, mely azt megszavczta s a gyufatrösztöt, mely olyan gyorsan élt az áremelés lehetőségével, hogy meg sem várta a törvény kihirde­tését. Hisszük, ha cikkíró előzőleg érdeklődött volna témája iránt, a kérdéses cikket sem ugy irta volna meg, mint ahogy megírta. fi HOVE propaganda atlétiKai versenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai MOVE Sportegye­sület 1928. augusztus hó 5-én, a CsAK Réthy-utcai sporttelepén propaganda atlétikai versenyt ren­dez a Békéscsaba—Szeged vá­rosközi futballmérkőzés előtt 2 órai kezdettel. Megjegyezzük, hogy ezen versenyt a MOVE előzőleg julius 29 ikére hiidette, közbejött akadályok miatt azonban az egye­sület vezetősége kénytelen volt augusztus 5 re halasztani. Jelzett atlétikai verseny mintegy előkészület lesz az augusztus hó 15 én ugyancsak a CsAK Réthy­utcai sporttelepén a MOVE által rendezendő országos atlétikai ver­senyre, amikor is zsúfolt mezőny­ben igen sok neves atléta fog startolni Békéscsaba város bajnok­ságáért. Külön érdekességet fog e versenynek kölcsönözni azon körülmény, hogy ekkor lesz al­kalma a közönségnek Békéscsa­bán először női atlétikát látni. A MOVE vezetősége ugyanis lépéseket telt az irányban, hogy a Testnevelési Főiskola kiváló női atlétái is induljanak ezen a versenyen s azonkívül természe­tesen indulnak a MOVE női atlétái is, valamint azon városok reprezentánsai, ahol a női atléti­kát kultiválják. A zsúfolt program gyors és változatos lebonyolítását a MOVE vezetősege kitűnő ren­dezőgárdával biztosítja. A MOVE vezetősége ezúton is kéri a nagyközönség tehetős és sportbarát tagjait, hegy tisztelet­díjak adományozása által a MOVE törekvését támogatni szívesked­jenek. A vármegye részvétele a mezőgazdasági termelési és gépkiállításon (A Közlöny eredeti tudósítása.) Szentistvón hetében országos me­zőgazdasági termelési és gépkiál­lítás lesz Budapesten. Dr. Daimel Sándor alispán, aki nagy súlyt helyez arra, hogy ezen a kiállítá­son a vármegye minden községe minél gazdagabb anyaggal kép­viselve legyen, körrendeletet bo­csátott ki a vármegye valamennyi városi és községi hatóságához, amelyben a kiállításon való rész­vételre hívja fel őket. azzal az utasilás8al, hogy az idő előrehala­dott voltára való tekintettel rész­vételüket a kiállítás rendező bi­zottságánál (Budapest. VII., Wes­selényi utca 2.) jelentsék ba. még pedig legkésőbb augusztus else­jéig, a kiállítandó anyag felsoro­lása és 10 pengő részvételi dij beküldése mellett. A részletekre vonatkozólag közli az alispán, hogy a buzacsokrok és aratási koszorúk a többi anyag­gal együtt, a vármegye színeivel disziteit szalaggal és a község nevének feltüntetésével ugyanazon cimre mielőbb beküldendők. El­rendeli az alispán, hogv minden község a három Iegiobb és leg­szebb terméseredményt elért gazda terméséből kiállítási anyagot küld­jön fel és minden község a Szent­istván napján rendezendő gazda­körök kongresszusán három-há­rom oly gazdával képviseltesse magát, akik különbenis felutaztak a fővárosba és végül minden egyes gazda, akina Szentistván heti ün­nepségekre felutazik, gomblyuká­ban a vármegye színeit feltüntető szalagot viseljen. Az 50 százalékkal mérsékelt vasúti menetjegyek és kiállítási jegyek az utazási és idegenfor­galmi irodákban, valamint a vas­úti pénztáraknál szerezhetők be. A felutazó gazdák elhelyezéséről a kiállitás r«ndezőbizottsága gon­doskodik. További felvilágosítá­sokért a kiállítás elnökségéhez kell fordulni. r Eherv vesznek a fövényesi legelő elzárt állatai Gyula városának erkölcsi kötelessége segíteni a kétségbeesett helyzeten (A Közlöny eredeti tudósítása.) Van Gyula határában egv legelő, melyet a város bérlegeltetések cél­jaira használ. A legelő az úgy­nevezett fölényesi legelő, melyet közelsége és jó minősége miatt szívesen bérelnek állataik számára csabai gazdák is. A legelő bérletére rendszerint márciusban szoktak árverést hir­detni s egy idénv körülbelül októ­ber végéig tart. Ha ez esztendő kivételesen jó, sok eső esett, akkor ősz végéig is van mit legelni a jószágnak, ha azonban a nyőr — mint az idei is — száraz, ugy a legelő kisül, az állatokat lehet haza hajtani. A város azonban az állatonkénti 30—32 pengőből a le nem legeltetett időre esedékes összegeket azért nem téríti vissza. Miután nem az egész területet szokta a város k'adni, a H nem adott részt kaszáltatja. Van is vagy 150 szekér széna ezidő­szerint a legelőn nagy kazlakba rakva. Ez évben a vármegye szarvas­marhaállományát igen erősen tá­madta meg a száj- és körömfájás, melynek következtében a fövé­nyesi legelőt le kellett zárni. Gyula város polgármestere felhívta az állatiulajdono^okat, hogy a lege lőn elzárt állataik élelmezéséről gondoskodjanak. A csabai gazdák a felhívás u'án nyomban intézked­tek. beteg jószágaik gondozására embereket vittek ki és a beteg jószágok száméra takarmányt. Ott érte aztán őket a meglepetés, amikor látták, hogy a legelőn nincs már egy fűszál sem s igy egész séges állataik is csonttá eoványod tak le. Az képtelenség, hogy anny takarmányt szállítsanak ki, ameny nyi valamennyi jószág élelmezé sére elegendő legyen, viszont el rárt állataikat sem hajthatják haza Ugy. hogy Fáy Miksáné, szül. Kiss Rózsi összetört szívvel jelenti, hogy hűséges éle társa, a legjobb férj és apa, a nemeslelkü emberbarát Fáy Miksa nyug. postatakarékpénztári közp. főfelügyelő főtanácsos egy hónapi su'yos szenvedés u'án, 69 éves korában, Hód­mezővásárhelyen elhunyt, mély bánatban hagyva mindnyá­junkat. kik jó szivének szeretetét éreztük. Drága hamvait Békéscsabán, születési halyén, f. hó 29-én vasárnap délelőtt 11 órakor helyezzük az izr. temető halottasházából örök nyugovóra. Steinfc>erger Imréné, szül. Fáy Anna, leánya Koltai Ágnes Steinberger Kornél Steinberger Éva unokái Steinberger Imre veje özv. Kiss Bertalanné anyósa Székely Ignácné sz. Fáy Rózsi testvére Székely Ignác sógora özv. dr. Fáy Ignácné sógornője Kiss Antal sógora ha Gyula városa közbe nem lép, a jószágok rö­vid idő alatt elp u szt ulnak. Méltányos lenne, ha a város a Iekaszólt és összegyűjtött szénából utalna ki a jószágok élelmezésére megfelelő mennyiséget, annál is inkább, miután visszatérítést a gazdáknak sohasem adott még. A jelenlegi helyzetben pedig köteles­sége is az elzárt állatokat élel­mezni a járvány miatt, melyet el­végre oda nem a csabai terüle­tekről hurcoltak be. Acsibai gaz­dák el is várják Gvula városától, > hogy ilyen értelemben haladékta­lanul intézkedni fog. Kát szarvasi fiatalember párbaja rendőri segédlettel Több összecsapás történt, de komo­lyabb sebesülés nélkül — A párbajt a csendőrség beszüntette — A felek kibékültek Szarvasról jelentik: Több mint két hete, hogy két szarvasi fiatal­ember valami kisebb dolgon job­ban összeszólalkozott a kelleténél ps gyűlöletük odáig fokozódott, h jgy a békességet csak erejük összemérésével gondolták vissza­szerezni. Két hétig folytak a tár­gyalások. A kiválasztott segédek szinte naponta összejöttek, a se­gédek a békés megoldást keresték, de a felek mindvégig hajthatatla­nok maradtak. Végül azután szerdán délután a körösparti Halászcsárda egyik helyiségében találkoztak. A segé­dek, az orvosok is teljes szómmal felvonultak. Azonban a rendőrség is tudomást szerzett a dologról és két rendőr is megjelent a pőr­baj színhelyén. A korcsmai he­lyiséget magánlakásnak nyilvá- ^ nitották, tekintettel arra, hogy egy égy van benne és a rendőröket nem engedték be, akik azután az ablakokon át figyelték a párbaj lefolyását. A felek több menetben össze­csaptak, érdemes sebesülés azon­ban nem történt. Közben megér­kezett egy csendőrjárőr is. A csendőrök bevonultak a korcsma­helyiségbe, a párbajt beszűntették, a kardokat elkobozták és az egész társaságot felrendelték a rendőr­ség őrszobájába, ahol kihallgatták őket. A párbaj hősei Banc.ur Mi­hály egyetemi hallgató és Pletenik József tisztviselő voltak, akik a megzavart párbaj végén kibékültek. Tibiknek az aratás előbbre való, mint egy emberé lel megmentése Orosháza, julius 27. (MTI) A szentetornyai határban dolgozott Tóth Mihály hadirokkant. Reggel, amikor munkába kezdtek, Tóth lezuhant a csaknem házmagas­ságú szalmakazal tetejéről és összetört tagokkal, eszméletlenül terült el a földön. Sem a gazda, sem a gépész nem voltak hajlan­dók kórházba vinni, mert a csép­lés — mint mondották — előbbre való. Csak este felé, a cséplés befejezése után vitték el orvos­hoz a munkások. Az orvos meg­állapította, hogy eltört a kulcs­csontja, a medencecsontja és 3 bordája. Tóthot a hódmezővásár­helyi kórházba szállították.

Next

/
Thumbnails
Contents