Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-27 / 219. szám

Békéscsaba 1928 szeptember 27 Csütörtök MMMMMHMMMMWWWMMW * 55-iJk őflolyam, 219-ik sz ím OZLOMT POLITIKAI NAPILAP EISfisatíal dijak : Kaijrbm «• ridékw poatáa ktidv*: Mgytd lm 6 ptngő, tgy hónapi* t pwjí. Példá nyouként 10 fillér. FSiinkw^: Dr, Oyto pfa rfáaoa F*I*Iő* is«rk(iit6 i FIUn>^7< Sá»wl Xsicfoaas&m: 7 Sesiaíiatőíég ái kiadóhivatal: MUkscMb II. k«rai«l Ftrtnei Jófsal-téf 20. nám alatl, Hirdetés dljiaabáa »triót. ftppontji beszédéről elra­gadtatással ir a külföldi sajtó Genf. szept. 26. (MTI) A Jour­nal de Ger.éve rendkívül meleg hangon méltatja Apponyi Albert gróf felszólalását. Apponyi be­széde — írja — eseménye volt a végét járó közgyűlésnek. Magyar­ország első delegátusa ezt a te­kintélyt, melyet magas kora és hosszú pályája bizloiit neki, ritka kifejező képességgel és őszinte közvetlenséggel párosítja. Noha bejelentette, hogy erről az ügyről még a jövő évi közgyűlésen be­szélni fog, még is mindig ugy nyilatkozott, mintha utoljára be­szélne és meg akarná könnyiteni lelkiismeretét valami terhelő, nyo masztó súlytól. Beszéde igazi politikai és irodalmi csemege volt és gyermekeink irigyelni fognak majd később, hogy őt hallhattuk, miként mi is irigyeltük azokat, akik Lisztet hallhatták. A lap be­jelenti továbbá, hogy a beszédre Comnen román delegátus -fog a ma délelőtti közgyűlésen vála­szolni, akinek nem lesz könnyű dolga, de reméli, hogy a vita azon a rendkívülien emelkedett magaslaton fog maradni, melyre azt Apponyi Albert gróf helyezte. Bécs, szept. 26. A Wiener Neues Abendblatt Apponyi Albert gróf genfi beszédéről külön rádiósür­gönyt kőzöl. A lap jelentése sze­lint Magyarország delegátusa olyan nagyfokú politikai beszédet mondott és oly nyíltsággal foglalt állást a Népszövetség alapvető elveivel szemben, amilyet még a Népszövetség előtt nem lehetett hallani. Apponyi erős kritikát gyakorolt a Népszövetség érvény­ben levő politikai rendszere felett és elitélte a békeszerződések által teremtett egyenlőtlenségeket, valamint tiltakozott Magyarország leszerelése ellen, amikor azokat állig felfegyverzett szomszédok veszik körül. A szónoki emelvényt nagy csoportokban vették kőiül a delegátusok és különösen a kis­antant küldöttei hallgatták nagy figyelemmel Apponyi magasszin­vonalú fejtegetéseit, akit beszéde végeztével ugy a terem, mint a kerzat közönsége szűnni nem akaró tapssal illetett. A Neue Freie Presse mai számában rész­letesen közli Apponyi Albeit be­szédét, majd a következőket mond­ja : „Apponyi Albert beszéde igen nagy hatást gyakorolt a Népszö vétség közgyűlésére és a delegá­tusok nagy része tüntető tapssal , fogadta Apponyi beszédét, mig egy kisebb része fagyos hallga­tással szemlélte ezt a megérde­melt tüntetést. BéKés nagyközség újonnan szervezett iskplái megKaptáK a fizetéskjegészitő államsegélyt 1928 szeptember 1-töl 10 százaléKot, 1938 szeptember 1-től pedig 50 százalékot állapított meg a miniszter (A Közlöny eredeti tudósítása.) Lapunkban többször megemlékez­tünk mér arról a nagy áldozat­készségről, melyet Békés nagyköz­ség iskolái fenntartása és segélye­zése körül tanúsított. Az e réven a községre háruló terhek olyan horribilisek voltak, hogy csak alig valamivel maradtak alul Békés­csaba e címen folyósított kiedá sainak. Ezek a terhek mft olyan nyo­ma8zfó súllyal nehezedtek Békés adózó polgárságának vállaira, hogy képviselője, Angyan Béla dr. ut ján ismételten fordult a kultuszmi­niszterhez azon célból, hogy isko­lái tanszemélyzetének fizetéséhez legalább részben való hozzájáru­lás cimén a fizetést kiegészítő ál­lamsegélyt a község részére ki­utalja. Gróf Klebelsberg Kunó vallás­é8 közoktatásügyi miniszter mél­tányolva Bélés községnek a taní­tás érdekében hoiott áldozatait és figyelembe véve a közigazgatási bizottság javaslatét, az újonnan szervezett békési tanitói állások helyi javadalmát szeptember 1 tői számított 10 éven keresztül állá­sonbint a mindenkori kezdőfizetés 10 százalékának megfelelő kész• pénzben, 1938. szeptember 1 tői pedig az eredeti 50 százalékban állapította meg. Ámbár a miniszter elhatározása nem terjed ki a község összes is­láira, mégis nagy könnyebbséget jelent ez a község költségvetésé­ben, már csak azért is, mert ilyen módon a jövőben még a hiányzó iskolák is könnyebben lesznek megszervezhetők. MMMWMMMfWWMíMWMMWWMWWftWWMMWWMMMftWWMMWWM A román és cseh delegátas elkeseredet­ten támadták Apponyit A Népszövetség mai közgyűlésén a holland delegátus kü­lönösen a kisebbségek ügyét ajánlotta figyelmébe a hármas bizottságnak Genf, szept. 26. (MTI) A Nép­szövetség közgyűlése mai ülésé­nek megnyílása ulén a napirend előtt Loudon holland delegátus nyilatkozott a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. A holland delegá­tus örömmel állapította meg, hogy a felszólalók valamennyien elis­merték a kérdés nagy horderejét s noha még vannak nézeteltéré­sek a megoldásokat illetőleg, mór is nagy eredményeket értünk el. Kérte, hogy a kisebbségi ügyek­kel foglalkozó hármas bizottság a tanácsülésszakok közötti időben mennél sűrűbben üljön össze, valamint kérte azt, hogy a Nép­szövetség továbbra is azt a figyel­met tanúsítsa a kisebbségi ügyek iránt, amelyet ez a probléma megérdemel. Napirendre áttérve Comnen ro­mán delegátus lépett először a szószékre, hogy hozzászóljon Po­litisz előadói jelentéséhez és ezzel kapcsolatban válaszoljon Apponyi tegnapi fejtegetéseire. Comnen Paul Boncourt nézetét vallja, hogy a fejlődés csak szakról­szakra történhetik és nem ugrás­szerűen, amint azt egyes roman­tikus szellemű emberek kivánják. Nem lehet figyelmen kivül hagyni Apponyi Albertnek azt a kijelen­tését, amelyet a lefegyverezésről tett. Románia békés állam, amely a múltban többszőr akarta már neulralizálásét Svájc példájára. Ro­mánia már szeretne leszerelni, de ezt még nem teheti meg. Románia már többször ajánlotta szomszé­dainak, hogy kössenek támadást kizáró szerződéseket, de ezek vá­lasz nélkül maradtak. Magyaror­szág állandóan vádakkal illeti szomszédjait, de ezeket nem fejti kí határozottan. De most elérke­zett az a pillanat, hogy Magyar­ország pontosan kifejtse ezeket a vádakat. Tegnapi beszédében Ap­ponyi Albert gróf felvetette azt a kérdést, hogy mikor áll be az a pillanat, amelyet biztonságnak ne­vezhetünk. Erre azt felelem : akkor, ha bizíositják a morális leszerelést és uralomra jut az a demokrácia, melynek Románia is hódol. A le­szerelés első szakaszát elérték volna annak idején, ha aláírták volna a genfi első szerződést. Majd azután rátért a döntőbíró­ságok kérdésére. Nem járulhat hozzá ahhoz a gondoláihoz, hogy a döntőbíráskodásnak felette áll a politikai megfontolás. Külön­ben is az egész világ közvélemé­nye szerint előbbre való a béke kérdése és ez áll mindenek fe­lett. Nem lehet azt követelni, hogy egy bírósági ítélet kedvéért fel­áldozzuk a békét. A román dele­gátus beszéde után Ossuski cseh delegátus emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy nem kívánt volna felszólalni, ha a tegnapi ülésen úgyszólván az ülésszak utolsó pil­lanatában nem hangzottak volna el olyan szavak, melyek alkal­masak arra, hogy a külföld álla­mainak atmoszféráját megmérgez­zék. A támadás kizárását a köl­csönös támogatásról és a nemzet­közi ellentétek békés szabályairól szóló javaslat meg nem szavazá­sát Apponyi azzal indokolta meg, hogy Magyarország és szomszé­dai között nincs meg az az er­kölcii és politikai atmoszféra, amely ez ilyen szerződések meg­kötését lehetővé teszik. A cseh kormány, mint a múltban, ugy a jövőben is ragaszkodik a béke­szerződéshez, amely arra irányul, hogy biztosítsa a nemzetek között a békét és barátságos együttmű­ködést. MMMMMMMMMMMMMMMWM Az állatzárlat feloldása előtt Valószínűen megtartható lesz az októberi állatvásár (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabán fellépett veszedel­mes állatbetegséget, a hasított kör­mű állatokat pusztító száj- és kö­römfájást a városi állategészség­ügyi hatóság fáradhatatlan és szak­avatott munkája következtében sikerült rövid idő alatt megfékezni. Szirtes Jenő városi állatorvos a rendelkezésére álló segilőgárdával megfeszített munkával sikeresen megbirkózott a járvánnyal, ugy, hogy ma már ez a veszedelmes kór leküzdöttnek tekinthető. Ennek következtében a városi állategészségügyi vezetőség meg­tette jelentését a polgármesternek a száj- és körömfájás járványának megszűnéséről. Egyidejűen java­solja, hogy a betegség miatt el­rendelt zárlat fel legyen oldva, hogy az állatokkal való szabad közlekedés bátran és zavartalanul lebonyolítható legyen. A városi egészségügyi hatóság azonban ezúton újból is, nyoma­tékosan és hangsúlyozottan figyel­mezteti az állattartó gazdákat, hogy az ilyenkor szokásos fertőt­lenítést sürgősen, minél előbb vé­geztessék el, annál is inkább, mert — mint már többször is megírtuk — a fertőtlenítés elmulasztói, va-

Next

/
Thumbnails
Contents