Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-25 / 217. szám

Békéscsaba, 1028 szeptember 25 BfKtSKlSfKÍ SOHA*? 3 csak váltainkról a súlyos terheket levenni. Az a lelkesedés és áldozatkészség, mely bennünket céljaink elérésében idáig segített, ne lankadjon el soha s akkor joggal remélhetjük, hogy uj otthonunkban kifejtendő áldozatkész munkásságunk nemcsak a békéscsabai kereskedőtársadalom részére nyitja meg egy jobb és szebb jövő perspektíváit, de üdvös és áldásos lesz e város egész társadalmára. Adja Isten, hogy ugy legyen. Az ős2inte, nyílt és ier.dületes elnöki megnyitó láthatólag mely hatást gyakorolt a megjelentekre 8 a kereskedők meleg tapsokkal is ünnepelték elnöküke!. Utána dr. Gyöngyösi János főtitkár olvasta fel az alapkő okiratot, amely ismerteti a Csarnok és a székháza

1 ció tertenetéí s utalva a gazdasági élet mai súlyos válságára, annak a hitnek ad kifejezés', hogy az utókor embere, eki elé valamikor ez tz írás kerül, egy boldogabb hazában boldogabb éle et fog élni. Az okirat felolvasása utén dr. Bud János körgazdasági miniszter állóit fel szólásra. A mult század 80-as éveiben — úgymond — a legnagyobb politikai vezér, Bismarck alapító ta meg azt az irányzatot, amelyet államszocializmusnak nevezünk. Ki tagadhatná azt, hogy ez államnak fontos hivatása és nagy hatésa van a szociális élet terén. Különösen a háború alatt cs ez ezt kövelő forradalmi években kapott erőre ez a gondolat, de fel kell vetni a kérdés', hogy nem szükséges-e hatért szabni annak az áramlatnak, tmely a magóngazd aság rendszerbnek teljes feibomLs&val mindent az él ammal akar organi zélni. A felfogások e-en a téren kü ömbözők. De mihelyt felszabadultunk a forradalmi légkörből, azonnal állást foglaham az ellen az e'mélet ellen s rému'attam aira, hog i a gazdaségi téren az álkm ténjked sí körét szab.tos&n és határozottan kell megállapítani. Tetem ezt czérf, mert a gazda sági éleinek végeredményben egy éltelő eleme van i a szabadság. Nem a szabidossíg, aneiy nem ism^r magasabb, egybefogó gondo ato*, de az a szabadság, amily e ikai is morális alapon állva, mindenkinek az é.dekeit össse tudja egyez'e'ni a magáéval és eg,b2 tudja forraszlani a nemzeti go.dolafban. Kevcs fog'alkozási ágnak tudok o'yan jeler.t:s:gel tulajdonítani, mint a kereskedelemnek. U, idők, uj felada'ok előtt állunk. S a feladatok tengelyében, amelyek uj hivatásomban rám várnak, a külkereskedelmi mérleg megjavítása áll. Ennek alapfeltétele a termelés, azonban célunkat elérni csak akkor tudjuk, ha termeivényeinknek piacot teremt'"n'<. ha olyan kereskedelmünk van, amely ennek megvalósítását előmozdítja. Én bízom benne és hiszem, hogy ebben a fekinfe ben sem fogok csalódni a magyar kereckedelemben. Jól tudom, hogy a magyar kereskedelem nehéz helyzetbe került. De ennek — a politikai okokon kivül — ugyanazok az előidéz5i, amelyek egész Európában érezlelik hatásukat, ez tudniillik, hogy mi végeredményben. egy zárt gazdasági területből, amelyei az osztrák magyar monarchia jelentett, bele leltünk dobva a világforgatagba s a magyar kereskedelemnek, amely a zárt egységben bizio3 piacokkal rendelkezett, a világkereskedelemmel kell felvennie a versenyt. Azt hiszem, hogy amikor a külkereskedelmi mérleg megnyitásáról beszélünk, a súlypont oít van, hogy elsősorban a kereskedelem teljesi se jól a hivatását. A kereskedelem a gazdasági élet vérkeringése, ame'y az ő biztos megfigyeléseivel és ész'eleteivel ki tudja érzékelni az idegan piacok szü<ság'eleit s ezzel magára a termelésre is befoly. Örömmel látom, hogy a magyar kereskedelem ebben az irányban halad. Egyébként olyan kérdés ez, amely nagy erőfeszítéseket igényel s amit csak helyes organizációval lehet megoldani. A magyar kereskedelem legyen kellőleg organiiálva. Akkor pedig méltán követelheti az államtól és a közületektől, hogy azok is tegyék meg vsle szemben a kötelességüket. Mikor először kerültem felelős helyre, sokan kivániék az éllam beava kozását fenntartani a gaz daségi életben. Én voitam az ehő, aki dacára a nehézságekhek, felszabadítottam az egesz terményforgalmat és pedig nemcsak a mezcgazdaaóg, de a kereskedelem és az egész ország érdekében. Amikor ped g pénzügyminiszter lettem, tovább harcoltam a korlátozások elien, emit a kereskedők országos szervezete is elismer. A kereskedelemhez volna egy kérésem. Ne felejtse el, hogy nehéz sorsa ellenére is a világke reskedelemmel kell megküzdenie, erre azonban csakis morális és etikai alapon lesz képes. Mert csak akkor bizhainak és kell is bizniok a magyar kereskedőben. Én most társául szegődöm a gazdasági szervezeteknek, hogy összefogva oldjuk meg ezeket a problémákat. Örömmel és szívvellélekkel köszöntöm Önöket otthonukban, amelynek nagy jelentő sége van, mert a mai társadalom az érdekképviseletek tömörülésén alapszik. Végül arra muta'ott rá a mi niszter, hogy a közös érdekekkel egybtfüző otthonban ne feledkezzenek meg arról, hogy van egy közös nagy gondolatunk: az ország, a nemzet. Éi ha az érdek* képv seleíeket ezek a gonc'o'a'olí fogják áthalni, akkor f; vess .ük a harcot az egész világgal. A közönség rendkívüli érdeklő déssel és feszült figyelemmel hall gatta a miniszter kijelentéseit. Ulána dr. Tardos Dezső elnök felkérésére Bud János és a kisé relében levő előkelőségek, maj a jelenlevők aláírták az alapkí okiratot s a lélekemelő ünnepéi a Himnusz eléneklésével ért vége fl miniszter a kj£>9azdáKnál és az ipartestü letben Okszerűbb gazdálkodásra szólította fel a kisgazdádat — Az egés; országot a legnagyobb takarékosságra inti A Békéscsabai Kisgazdák Egyletében hatalmas tömeg érdeklődő várta a miniszter látogatását. Négy óra tájban érkezett meg Bud János és kísérete, akiket az összegyűltek lelkes, hosszas éljenzéssel fogadtak. Drienyovszky János elnök üdvözlő szavai után Bud János emelkedett szólásra. Az eszme szeretetéről beszélt és hozzávaló ragaszkodásról s az emberek feledékenységéről, emeliyel tulteüék magukat az elmúlt évek bizonytalanságain. Rátéri a mezőgazdaság válságos helyzetére, amely ma világjelenség. Kereste és magyerázla az okokat, amelyek válságba juttatták s megjelölte a kivezető utat, amely a többtermelés, a világversenybe való szerves bekapcsolódás és a terményértékesítés megszervezésével található meg. Ma a helyzet az, hogy Európa elszegényedett 8 küzdeni kell az olcsó amerikai gabonával. Megváltozott gazdasági helyzettel állunk szemben, ameiybe okosan és korszerűen bele kell illeszkedni, különben elveszünk. Szólt a magyar gazdasági válság speciális okáról is, ami az ország egységének, területének megbontása folytán állolt elő. A miniszter ezután párhuzamot vont az ipar folytonos haladása és fejlődése és a mezőgazdaság les ubb üiemü fejlődése közölt a rámutatott arra, hogy az értékesítést ennek is központilag, szervezetileg kell megoldania, ha a n?gy viíá^versenyóen élni és boldogulni t.kar. Szolt a kartelekről, amelyeket hasznosaknak ismert el. E'.uián hosszasan fejtegette a mezőgazdasági szervezkedés és szervezés módjait; hibáztatta a magyar földmivelési módszer elmaradottságát s rámutetott a sok külföldi példa segítségével ez itthoni kihasználatlan é3 nehéz kes gazdálkodásra, ami sok érték elpusztulását eredményezi s ezt, hegy két háromszor kevesebb a terméseredmény, mint a külföldön. Ezután hangsúlyozta, hogy az okosan gazdálkodóknak az állam segítségükre fog jönni. Ugyanígy az állattenyésztésnél is, amely szintén fonloi ága a mezőgazdaságnak. Itt az állam olcsó hitellel elő fogja segíteni a fejlő dést is, ezenkívül az ertékesitést ii megszervezi. Gépek tekintetében is segíteni akar ez állam, de csak addig a mértékig, amíg az áliaüenyésztés nem szorul háttérbe. Hosszasan fejtegette a gazdatársadalom érdemeit és ha3z noaságát, amiért minden támoga táat megérdemel. Éppen ezért a hiteikérdes helyes megoldásával akarja a módját megtalálni a gazdák talpraállitásának. Kijelen tette, hogy neki nem olyan iskolák kellenek, amelyek IakkcipŐ3 urakat nevelnek, hanem amelyek jól gazdálkodó iarfiakat adaak az országnak. Végül újra hangsúlyozta a termé8árlékesités megszervezésének szükségességét ea annál megígérte az állam közreműködését, majd ez oktalan é helytelen túlköltekezés ellen kel ki, takarékosságra intve mindéi társadalmi osztályt. A nagy tetszéssel fogadott be széd után Mayer Károly földmi velésügyi államtitkár hangoztatte e vetőmagvak, a műtrágya helyet megválasztásának és aikaimazá sánek fontosságát, Szabó Alajot pénzügyi államtitkár pedig Buc érdemeit fejtette ki a pengő meg' teremtése és az államháztaitá: egyensúlyának visszaállítása körül, Munkára, termelésre intett. Temesváry Imre országgyűlési képviselő rámutatott arrai hogy Bud János a külföldi kölcsön megszerzésével megindította a közmunkákat és munkaalkalmakat teremtett. Botyánszky Mihály szólt még ezután, melegen üdvözölve a minisztert, akitől olcsó kölcsön folyósítását kérte a kisgazdák részére. Drienyovszky János elnök ezután a gyülsst berekesztette és a vendégek a terem lelkes éljenzése mellett kivonultak s az Ipartestületbe mentek át. A miniszter nyilatkozik uj szerepköréről Az Ipartestület fényes termében hatalmas tömeg várta Bud János gazdasági minisztert, aki kisére* tével zuhogj esőben érkezett meg. A meleg éljenzés lecsiliapulta után Berthóty István dr. kormányfőtanácsos, polgármester üdvözölte a minisztert, aki nyomban megkezdte nyilatkozatának elmondását. A miniszter elsősorban a borzalmas csapásról szólt, amely megfosztott bennünket attól, hogy régi hatareink között éljünk, de nézete szerint ez a nemzet edzését, küzdőerejének fokozását váltotta ki. Három módot jelölt meg a nehéz gazdasági helyzetbői vald kilábolásra: 1. az államháztartás egyensúlyának biztosítását és az ériekálló pénzt; 2. a magasabb szociális es kulturális élet kifejlesztését; 3. a külónté.e érdekek harmonikus összeegyeztetését. Az eisőt elertük s ezt nyugodtan mondhatja, a többi felé meg lassan, de biztosan haladunk. Bud János ezután uj hatáskörét ismertette részletesen és hoszszasan. Uj gazdasági szerv felállítására voit szükség, ameiy egységes gazdasági tervet állítson fel s azt érvenyre juttassa. Ebbe tartozik a termelésnek minden vonalon való felkarolása és alátámasztása, megfelelő piacok juttatása, a behozatal és kivitel célszerű elrendezése, a takarékoskodás es tőkeképzés népszerűsítés 3 és köztudatba vitele, egyszó* val a gazdasági életnek minden vonalon vaió felkarolása és megerősítése. IIo33za8an fejtegette a takarékoskodás feitétlen szükségességét és fontosságát 8 a tőkeképződést, amely szintén egyik módja a nemzeti függetlenség? ek, a belaő vagyonosodás révén.