Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-09-19 / 212. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZI/ 7 Békéscsaba, 1928 szeptember 2 Timerika nem tárgyai jóvátételekről Pária, szeptember 18. Az Echo de Paris Londonon át jelenti Washingtonból, hogy azokat a genfi hireket, melyek szerint Anglia és a szövetséges államok Amerikát is be akarják vonni a jóvátételi ügyre való tárgyalásokba, ott hűvösen fogadták. Washington ugyanis nem hajlandó a jóvátétel és a hadiadósságok ügyében álláspontját megváltoztatni és a két ügyet csak mint magánjellegű ügyet lehet megtárgyalni. Amerika teliesen távol fogja maflát tartani a hadiadósségok és Rajnavidék kiürítésével kapcsolatos tárgyalásoktól. 77 franciák lefartóztattak egy antimititarista újságírót Párizs, szept. 18. A kommunista Humanité genfi tudósítóját, Perit tegnep letartóztatták éppen akkor, amikor kiszállt a Genfből jövő gyorsvonatból. A letartóztatott ujségirót entimiiitarista agitációval vádolják. Vasvármegye közgyűlésén a numerus klauzus eltörlését követelték Szombathely, szept. 18. Vas vármegye törvényhatóságának Tarányi Ferenc dr. főispán elnöklésével tartott rendes őszi közgyűlésén dr. Mozsolics István indítványt terjesztett elő, mely szerint a vármegye minden indokolás nélkül kérje a korméíiylól a numerus klauzus eltörlését. Az indítványt a közgyűlés többek hozzászólása után mint elő nem készített tárRyat, elvetette. 77 rutének panasza Genf, szeptember 18. A Magyarországtól elszakított rutének panasszal fordultak a Népszövetséghez, amelyben bizonyították, hogy a cseh áliam megszegte a békeszerződést és követelik a rutén föld autonómiáját. A rutének memoranduma a Népszövetség előtt fekszik, de alig remélhető, hogy az egyhamar elintézést nyerjen. Titutescut Genfbe várják Genf, szept. 18, Tifulescu vo't román külügyminisztert holnapra várják Genfbe a magyar román optánsügy miatt. Genfből ma érkezett haza Hunyady Ferenc gróf, aki kijelentette, hogy Apponyi Albert gróf felszólalásait mindenki nagy figyelemmel kiséri. Az optánsügyre vonatkozólag kijelentette, hogy a Magyarországra való kedvező döntés lehetősége fennálL Zürichben a magyar pengőt 90.55 5 el jegyezték. Nagy és igazi siKert arattaK a csabai iparosok a Kézműipari tárlaton Ha a csabai ipartestület és szegedi kamara több érdeklődést tanusitott volna a csabai iparosok ügye iránt, a vándorKoszoru is Csabára került volna — flz egyik csabai azért nem kapott aranykoszorút, mert nem volt mestervizsgája, a másiK pedig azért, mert nem volt ellenfele (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amikor a csabai iparosok bemutatták a kézműipari tárlatra küldendő munkáikat, az ipartestületben voltak egynéhányan, akik a kiállítást alkalmul használták fel arra, hogy lekicsinylő tréfálkozások közepette emlegessék egyikmásik kiállítóval kapcsolatban az aranykoszorút. Mi azonban már akkor is megmondottuk, hogy a csabai kiállító iparosok olyan magas mesterségbeli tökéletességről tettek tanúságot, amivel bátran oda állhatnak akár a külföldi bírálóbizottságok elé is. A kiállítás végén megtartott bírálat aztán várakozáson felül igazolt bennünket, a csabai kiállítók nemcsak hogy a bírálat elismerését érdemelték ki, hanem olyan nagy és osztatlan sikert értek el, ami egyenesen páratlan a maga nemében. A fővárosi ipari körök, az ipartestület, a tárlat vezetősége megkülönböztetett szeretettel bánt a csabai csoporttal. A minisztériumok kiküldötteit és más noíabilitésokat első sorban a csabai csoporthoz vezették Frühwirth Mátyás és DálnokiKovács, akik nem mulasztottak el egyetlen alkalmat sem, hogy szeretetüknek és nagyrabecsülésüknek a csabaiakkal szemben kifejezést adjanak. Annál kellemetlenebb és bántóbb volt, hogy a bírálat idején, akkor, amikor például Debrecen egész vezérkarral jelent meg a debreceni kiállítók támogatására és a legélesebb küzdelmeket harcolta végig azok érdekében, a csabai kiállítók árván, magukra hagyatva várták az eredményt. Sem a csabai ipartestület, sem a szegedi kamara vezetősége nem tartotta érdemesnek, hogylegalább a birálat utolsó napjain oda álljanak a csabai iparosok mellé, akikre pedig méltán büszkék lehettek volna. Igy történhetett, hogy a vándorkoszorut nem Békéscsaba, hanem Debrecen kapta. A bírálóbizottság dicséretére legyen mondva, igyekezett az igen heves befolyásolásoktól magét mentesíteni s ha mór a vándorkoszorut nem is kaphatta meg Békéscsaba, a kiállító iparosokat valósággal elárasztották kitüntetésekkel. Babinszky János aranykoszorús mester lett, amint már azt meg is irtuk s rajta kivül csak egyetlen vidéki iDaros nyert még aranykoszorút. Ámde Csabán nem ő lett volna az egyetlen aranykos zorus, mert vele teljesen egyenlő pontozást nyert Fehér Károlyné is, aki boldogan velte tudomásul, hogy az aranykoszorúval akarják kitüntetni. Csak amikor DalnokyKovécs igazgató behívta a zsűri elé tűnt ki, hogy nincsen mestervizsgája és iparigazolványát is csak 1924-ben nyerte. Igy hét aranykoszorút nem is nyerhetett, megkapta ellenben a nagy aranyérmet. Sztaricskay Ferenc kékfestő remek kiállítása is óriási elismerést aratott s már előre is aranykoszorús mestert láttak benne a szakértők. Ekkor történt, hogy egyetlen ellenfele látva Sztaricskay nagy sikerét, összepakkolt és otthagyta a csatateret. Ellenfél nélkül aztán Sztaricskay is elesett az aranykoszorutót 8 meg kellett elégednie a nagy aranyéremmel. Ránk nézve annál nagyobb szomorúság volt Fehérné mestervizsgájának hiánya, mert annak birtokában ő lett volna az első aranykoszorus nőiparos. A többi kiállító iparos is alaposan részt érdemel a sikerből, mert együttvéve érdemelték ki a szegedi kamara hatalmas ezüstkupáját, melyet a zsűri egyhangúlag a csabai csopartnak itélt. De a zsűri, hogy ezzel is megbecsülíe a csabai kiállítókat, valamennyit kitüntette arany-, ezüst- és bronzéremmel. I*y nagy aranyérmet nyertek: Havran'Pál és fiai; aranyérmet nyertek Csorba Kálmán, Lipták János kalapos Orvos Endre, St^szenka Elek, Gálik János; ezüst érmet nyertek Keller József, Csepregi Pál szabó. Irimy és Olláry, Farkas János kárpitos, Kelemen László I D 0 D I Rádió, csillár legolcsóbban nagy választékban hegedükészitö, Dén's Bálint Fischer Imre könyvkötő Ábrahám Béla, Nyilas és Fried, Kalina Imre: bronz érmet nyert Rákóczi Sámuel, Akkor, amikor beszámolunk a csabai iparosok gyönvörü sikeréről, mi is őszinte szívből üdvözöljük őket, mint ennek a városnak nagyszerű katonáit, akik csonka hazánkon túlmenő hírt, dicsőséget szereztek Békéscsabának. Ebben a sikerben osztozik büszkén rna ennek a városnak minden polgára s reméljük, hogy az iparostársadalom, melynek soraiból ők kikerültek, most már büszkén várja a dicsőséggel hazatérő kis csapatot. Tőlük példát vesz majd a többi, a kézművesipari tárlat tanulságait pedig okulásul le fogja vonni az ipartestület és a szegedi kamara is. A ^özíürdö ma nőknek (délután zóna), a kád- és vizgyógy mindkét nembelieknek nyitva. JHLERKGK Időjárás A békéscsabai felsőmezőgazdasági iskola meteorologiai megfigyelőállomásának jelentése 1928 szeptember hó 18 án délben t Dili hőmérséklet + 24 9 C°. Minimum . . +17 2 C°. Maximum . . +27 5 C°. Levegő relatív nedvessége 54%, Borultság 90%, Légnyomás reggel 7675 mm. Légnyomás délben 767 4 mm., Csapadék ... O'O mm. Időprognózis : É énk dé'i légáramlás mellett változóan felhős idő hőemelkedéssel, jelentéktelen eső csak a Dunántulon valószínű. megrohanták a gimnáziumokai Különösen a nagyobb városok• ban feltűnő jelenség észlelhető ná • lünk, a beiratásokkal kapzsolntban. Nem egy helyen a főleg ipari pályákra készülőknél felkarolt polgári iskolák elnéptelenednek, a gimnáziumok és egyéb középiskolák pedig szinte túlzsúfoltak lettek. Egy veszedelmesen beteg tünete ez a mai időknek, mely a jövőben súlyos szociális bajok megteremtője lehet. Bizonyítja ez azt, hogy a szülők, látva az ipari élet hihetetlen leromlását és teljesen reménytelen jövőjét, gyermeküket a magasabb tipusu iskolába UTJÓ beiratás által a szellemi pályák felé óhajtják terelni, tapasztalván azt, hogy mig az iparos ember kétségbeejtő ekzisztenciájaaz éhenhalasra predesztinál, addig a szellemi pálya szintén sanyarú viszonyok között élő embere legalább valami sovány kis nyugdijat, tehát biztosabb megélhetést küzdhet ki magának mint hivatalnok, tanitó, tanár, stb. Most is sok a panasz a szellemi proletáriátus miatt s ha a szellemi nincstelenek számát ez a középiskolákba való tódulás még ijesztőbben fokozza, ugy olyan túltermelés állhat elő, melyet csonka hazánk semmiesetre sem fog elbírni s forrása lehet aggasztó társadalmi elhajlásoknak. (K. E.) Férfi-, fiu- és gyermekruha csak akkor jó, Ha Váradi Bélától való b^™*****Andná«»

y.ut