Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-13 / 157. szám

2 BÉKfiSMEOTEI KÖKLÖOT 1 Békíscsab^ 1928 julius 13 vizsgákon, melyeken Gajda Béla elnököli, jelesen érett 4, jól érett 10, érett 3 tanuló. Egy tárgyból 2 hónap múlva teendő javítóvizsgá­iéba utasíttatott 3 tanuló. Az ifjúsági egyesöletek megfe­lelő helyiségek hiján nem igen alakulhaltak, sőt a meglévők mö ködése is csak igen korlátozott mértékben volt lehetséges, Mind ezek.."llenére a Segítő .Egyesület, az Önképzőkör és az Ifjúsági Sportkör elég szép eredményekre, sikerekre tekinthet vissza. Az intézet az idén is. ugy mint ­más esztendőkben, kegyelettel ün- ] nepelte meg nemzeti ünnepeinket. A szaktárgyi kirándulásokon ki­vül nagyobb kirándulásokat is szerveitek a növendékek számára, így a Szilágyi Sándor által szer­vezett nagysikerű balatoni kirán­dulás mintáiéra az idén is ren­deztek kirándulást hasonló siker­rel a Mátra vidékére. Az iskola tanári karára fokozott munkát ró az uj intézetbe való átköltözés, mindazonáltal remél­hető. hogv a szeptemberi tanév kezdetre a berendezkedés mun­kálatai minden bizonnyal befe­jezést nyernek. rVegtaláliáK a Halgreen-csoportoí fl repülő maga is foglya lett a jégmezőnek Róma, jul. 12. (Stefani) Hvata _ los jelentés szerint a normális magnetikus viszonyok ismét helyre­álltak, ugy, hogyaCitta di Milano szikratávíró utján ismét összeköt­tetést tudott létesíteni a Krasszin orosz jégtörő hajóval A Krasszin a Malgreen-csoport felfedezésének körülményeiről a következőket adta elő: Csuknovszki repülő julius 10 én talált ró az elveszettnek hitt csoportra. A hajóról a repülőgép hainali négy órakor indult el, hogy a Nord Ostland éswaki és keleti nartjait átkutassa. Útjáról vissza­felé térve fedezte fel, illetőleg látía meg egy jégfömbön Malgreent és két társát. Sajnos, segítségükre nem tudott lenni, olv nagy és sürü köd ereszkedett le ho»v a repülő nem is tudóit visszatalálni és a Platen-fok közelében volt kényte­len leszállni. A leszállás alkalmá­val a gép meg is sérült. A rajta levő öt embernek 15 napra ele­gendő élelmiszerkészlete van. A Viglieri-coport jelenlegi helyzete 80 fok 28 perc északi szélesség és 28 fok 43 perc keleti hosszú­ság. A Krasszin o*oaz iégtörő to v^bb halad előre a Malgreen és Viglieri-csoporlok iránvába. A hajó tegnapi helvz^te 80.45 északi szé­lesség és 24.35 keleti hosszúság volt. A jégtörőhajó tehát 12 mér­földnyi távolságra van a Malgreen­csoporttól és negyvenkét méföld­nvire a Visdieri-csonorltó! Páris, iul 12. (MTI) A Newyork Herald Nobile tébornok nyilatko­zatét közli, amely szerint legszíve­sebben a jégmezőn vannak, ahol többi társai is tartózkodnak. Azo­kat csak azért hagyta ott, mert biztosra vette, hogv megmentésük hamarosan bekövetkezik. Lund­borg határozott kívánságára szállt fel csak a gépre, amelyen csupán egy hely volt, miután Lundborg biztosította őí arról, hogy társait is rővedesen megmenti. Nincs elintézve még a gyulai főjegyző pótilletményeineK ügye miután erre a miniszter rendeiele értelmében joga nincs. Valóban nem történt itt semmi egyéb, minthogy a kincstár egy elmaradt jövedelmét igyekszik a hivatal behajtani, sőt még azt is minden késedelmi kamat felszá­mítása nélkül, ugy hogy vissza­menőleges adótartozásról szó sem lehet. Sérelem egyébként sem érhet az eljárás során senkit, mert az érdekelteknek joguk van felebbe­zésre s ha akár a pénzügyigaz­gatásé?, akár a közigazgatási bí­róság olyan értelemben dönt, hogy az elmaradt jövedelmet most már behajtani nem lehet, ugy azt a forgalmi adóhivatal senkitől sem fogja követelni". A nyilatkozat után kétségtelen, hogy a forgalmiadóhivatal a ren­delet alapján járt el, ami azon­ban nem jelenti azt, hogy a végre­hajtó közeg hibája miatt elmaradt befizetéseket 5 év múlva követel­jék az smugy is küzködő érde­keltségektől. De még furcsábbá teszi az ügyet az a körülmény, hogy a rendelet maga is lehetővé tészi azt, hogy egy adó jellegű városi hozzájárulást még küjön is 10%-at megadóztassanak. Éppen ezért az ügy fejleményei minden­esetre igen érdekeseknek ígér­keznek. A békésesabai leánylieeum beszámolója az elnralt évről Általában véve a valláserkölcsi, fegyelmi és tanulmányi állapot kielégítő (A Közlöny eredeti tudósítása.) A fiu felsőkereskedelmi iskola ér tesitője utón a m. kir. áll. Lorántffy Zsuzsánna leánylieeum értesítője is elkészült. A rövid, de tömör beszámoló világos képét nyújtja mindama mozgalmaknak, melyek­ből ez a 8zépmuitu és még szebb jövővel kecsegtető iskolánk egy esztendejének története kialakul. Az intézetnél az elmúlt iskolai évben igazgató változás történt, amennyiben Gajda Bélát, az uj épület létesítése körül hervadha­tatlen érdemeket szerzett igazga­tót a miniszter rendelete elszólí­totta Békéscsabáról a fővárosba. Helyébe a miniszter Fehér Gézát nevezte ki, aki nagy eréllyel és szakavatottsággal folytatta a Gajda Béla által megkezdett és oly tö­kéletesen gyakorolt munkát. A tanulók létszámában csökke­nés nem észlelhető. Felvétetett 274, oszlályoztatott 262 tanuló. Lakóhely szerint a tanulók zöme Békéscsabáról kerül ki, azonban sok van közöttük más község, vagy megyebeli, sőt akad néhány az elszakított területekről is. Az egészségi, úgyszintén a valláser­kölcsi, fegyelmi és tanulmányi ál­lapot kielégítő, noha a régi iskola hiányos berendezése, felszerelése bizony nem legteljesebb mérték­ben járult hozzá a kielégítő ered­mény eléréséhez. Az uj épület­ben természetszerűleg meg fognak szűnni mindama bajok, melyek a réginél oly ;n éreztették hátrá­nyos voltul Különöse elismerésre méltó a tanulmányi edmény, amit leg­jobban bizonyít az, hogy az esz­tendő végén osztályozott növen­dékeknek csak 11,3%-a bukott meg egy, vagy több tárgyból. Érettségi vizsgálatra jelentkezett 20 rendes tanuló s a junius 11., 12., 13-án lefolyt szóbeli érettségi Daimel Sándor dr. alispán (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny egvik leg­utóbbi számában „Nem kell visz­szafizefnie Gvul« főjegyzőjének a pótillefményeket" címmel emlékez­tünk meg arról a határozatról, melyet Gyula város képviselőtes­tülete ez ügyben szombati köz- ! gyűlésén hozott m?g. A cikket gyulai tudósítónk híradása nyo­mán irfuk meg. Érre a cikkre most a vármegye alispánja a következő sorok közlésére kérle fel szer­kesztőségünket : Tekintetes Szerkesztőség 1 Felkérem a fennálló iörvényes rendelkezésekhez kéüest lapjának legközelebbi számában a követ­kező helyreigazító sorokat szíves­kedjék közzétenni: A Békésmegyei Közlöny folyó évi julius hó 11 iki száméban „Nem kell visszafizetnie Gyula fő^ jegyzőjének a pótílletményeket" cimü cikkében foglaltakra ki kell jelentenem, hogy Gyula város képviselőtestületének a szóban levő ügyben hozott határozata, még ha az nem is felebbeztetnék meg, hivatalból fog a törvényha­tósági bizottság felülbírálása alá kerülni, tehát az most még nem jogerős. Ennélfogva az a kérdés, hogy Gyula váro3 főjegyzője ellen tett fegyelmi feljelentés során hozott helyreigazító nyüatKozata határozatomnak azt a részét, melv szerint őt a jogtalanul felvett 1550 P pótilletményeknek visszafizeté­sére köteleztem, a városi szabály­rendeletbe ütközik-e vagy sem, a felsőbb hatóság fogja végérvénye­sen eldönteni. Jogi meggyőződé­sem szerint nem az én határoza­tom szabálytalan, hanem Gyula város képviselőtestülete hozott eb­ben a kérdésben, nemcsak alaki­lag, hanem érdemileg is teljesen törvénytelen határozatot. Gyula, 1928. évi julius hó 11-én. Őszinte tisztelettel Daimel alispán. * Készséggel adtunk helyet a helyreigazító soroknak egyrészt azért, mert mi ismerjük és tisztel­jük a vármegye alispánjának tör­vénytiszteletét és abazólut igazság­szeretetét, másrészt azért, mert a gyulai tudósítással semmi más célunk, mint a határozat interpre­tálása. nem is volt. A legnagyobb mértékben sajnáljuk tehát, hogy a gyulai viszonyok nem ismerése miatt, e megbízhatónak vélt gyulai tudósítással a vármegye alispánját abba a helyzetbe hoztuk, hogy a kérdéses tudósítást helyreigazítani volt kénytelen. Zürichben a magyar pengőt 90.48.5-el jegyezték. áz öregséf, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szélé biziositás kiterjesztése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A munkások és alkalmazottak szociális biztosításának tárgyalása alkalmával, több oldalról elhang­zott kívánságok alapján Vass József népjóléti miniszter bejelen­tette, hogy foglalkozni kiván a kisiparosok és kiskereskedők öreg­ség, rokkantság, özvegység és árvaság: esetére szóló biztositásnak az ügyével. Erre vonatkozólag a legutóbbi napokban a miniszté­riumtól két igen érdekes leirat érkezett a kereskedelmi és ipari érdekképviseletekhez, melyek kö­zül az egyik a kisiparosok, a másik pedig a kiskereskedők szociális biztosításának az előké­szítésével foglalkozik. A kisiparosok kötelező biztosi­tásónak a kérdését a miniszter már elvileg e'döntöítnek látja és közli* hogy az anra vonatkozó törvénytervezet előkészítés alatt áll. Anélkül azonban, hogy a részletekbe belemenne, hangsú­lyozza a miniszter, hogy ez a biztosítási ág tisztán az állam költségvetésének megterhelésével i az érdekeltek hozzájárulása nélkül• nem lesz megoldható. A kiskereskedők nyugdíjbiztosí­tásának kérdésében a miniszter' mindenekelőtt aa érdekeltek véle­ményét kívánja megismerni. Ilt két kérdés merül fel. Kivánja e maga a kiskereskedőség, hogy az állam a szociális védelmet rá is kiter­jessze, A másik kérdés pedig az. hogy hajlandó-e a kiskereskedő­ség átlagban havi 30 pengőnek megfelelő anyagi áldozatot hozni, hogy a 65 életév betöltése, vagy megrokkanás esetén 10 évi bizto­siiási viszony után átlagban évi 850 pengő, 20 év után 1580 pengő, 30 év ulén pedig 2310 pengő nyugdíjra szerezzen igényjogosult­ságot. Maguknak az érdekelteknek kell ugyanis elbírálni, hogy mi a nagyobb szociális előny az átla­gos kiskereskedő szempontjábóls az e, ha biztosítva van öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetén, vagy pedig, hogy meg kell vonni magától havonta azt a 25 4 30, 35 pengő járulékösszeget, amibe ez a biztosítás kerüL Ma­gának a miniszternek a meggyő­ződése az, hogy a biztosiJásnak ez a módje előnyt jelent a kiske­reskedőre és családjára nézve még akkor is, ha annak megva­lósítása áldozatot jelent. A szegedi kamara, melyhez ugy a kisiparosokra, mint a kiskeres­kedőkre vonatkozó leirat megér­kezett, azok eltérő tartalmára való tekintettel más-más eljárást hatá­rozott. Minthogy a kisiparosoknál már a törvényjavaslat készülőben van, azt kérte a minisztertől, hogy hogy a törvényjavaslatot rögtön elkészülte után bocsássa a keres­kedelmi és iparkamarának rendel­kezésére, hogy azt a kisipari érde­keltség széles rétegeivel letárgyal­va, módjában legyen véleményé­vel ellátni. A kiskereskedőkre vonatkozó biztosítással, minthogy ott a miniszter még az elvi kér­désnek tisztázását kívánja, a ka­mara körlevelet intézett a kerü­letébe tartozó összes kereskedelmi érdekképviseletekhez, felszólította őket véleményük közlésére és közölte egyben, hogy egy ankéton is le fogja tárgyalni a kérdést,

Next

/
Thumbnails
Contents