Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-28 / 194. szám

iu jnier Békéscsaba, 1928 augusitns 28 Kedd 55-Öt etleifftm, 194-ik sám PO LITIKAI NAPILAP ULgjvuwimi mi i-ri-r ri — — Köfi*»*ieJ dijak Httybn és rkiékr* poiiin MMra: a ím fl i>««$i •ST bónapf« ? pengi. Péld BTcokéet 10 Hlléx. r J _-JUJ-L-R L L U Lin nn nní — n nn mm m mm MMHHHI iá­Mi­Fóiswiwir'*•: Dt. OrSasfSsi <iáaM F»1»W» iHlkiutí i l ülpplnri Sássoel Te!*f«&99&»t: 7 Sssik«t«iőaég és kltdókinUI: láfcfcetakib II. Famxa Jónsí-Ur 20. isára alaít Hlsdtíé* dijaaabif tatriuS. Ovációban részesítették Parisban Stresemannt Páris, eug. 27. (Wolíi) Dr. Stre­eemann német birodalmi külügy­miniszter tegnap délután három órakor ideérkezett. A pályaudva­ron a francia kormány nevében megjelent de Forqueries a írancia kabinet ícnöke, Ch.appe párisi rendőrfőnök, a párisi német kö­vetség, tcbb külföldi hírlapíró és ragy számú közönség, akik a német külügyminisztert megérke­zésekor tapssal és üdvözlő kiélté­sokkal fogadták. Voltak egyesek, akik a német külügyminiszter ün­nepélyes fogadtatásét füttys2Óval akarták megzavarni, ezek azonban oly kis számban voltak, hogy fü­tyülésük az ünnepélyes o/ációban nem hallatszott. A külügyminisz­ter a pólyaudvaron Hoesch nagy­követtel együtt autóba szállt és leadta névjegyét a francia köztár­saság elnökének és Keüog ame­rikai államtitkárnak. Este hat óra­kor pedig Briandot kereste fel. fi horvátok közömbösen fogadták a szerbek fenyegetését Bécs, aug. 27. (MTI) Belgrádból jelentik, hogy a minisztertanács­nak ez a halározata, amely az államellenes politikai cselekedetek törvényes üldözeséie vonatkozik, kormánykörökben a legnagyobb helyesléssel találkozol!. Hangoztat­ják, hogy tovább nem szabad tűrni egyes politikusoknak táma­dásét t>2 aliam tekintélye és in­tegritása ellen, hogy az országban a rendet es a kormény tiszt eletét fenn kell tartani. Egyesek gonosz­teltei egyetlen polgárt sem jogosl tenak fel törvény ellenes cseleke­detekre. Vojcsics ifcazségügymi­ni«2ter kijelentette, hogy kivételes intézkedésekre nincs ok. Zágráb­ban a kormány állásfoglalását kö­zömbösen fogadták. Pribicsevics nyilatkozatában hengsulyozza, hogy a törvények végrehajtásához nircs szükség külcn határozatokra, mivel a bircségoknak kötelessé­gük minden törvény szegést meg­torolni. Pcpovic8 Szveiiszláv, Pri­bicsevics egyik párthíve egy gyű­lésen kifejtette, hogy a politikai küzdelem célja nem ez ország felbomlasztése, hanem valamennyi polgár egyenjogúságának biztosí­tása. Közeli földrengést Jelzett a budapesti obszervatórium Budapest, augusztus 27. A bu­dapesti löidrengésteni obszervató­rium készülékei augusztus 25-én 22 Éra 10 perckar 350 km távol­ságból földrengést jeleztek. A mű­szer mtxmális kilengése 5 mm volt. flláirtáKa Kellog-féle paKJumot flz angolok óva intenek a vérmes reményektől — Kellog szerintük Wilsonhoz hasonló idealiista Páris, aug. 27. (MTI) A hé fői napra esek két szónokot jegyeztek elő, Kellogot és Briardf. A béke­paktum aláírása ezzel a toilal tör­tént me?, emelyet le Havre pol­gármestere nyújtott ét Kellofcnak Európába való megérkezésekor. Tintatertónak pedig azt a tintatar­tót használják, amelyet XVI. Lajos idejében 1783 ban Vergenben az első amerikai és francia szerződés aláírásakor használtak. A béke­szerződés az órateiem közepén felállított kis asztalkán feküdt an­tol és frencia fogalmazásban. A békepaktum aláírása után a kül­ügyminisztérium kertjében tea vo't, este pedig Biiand a francia kor­mány megbízásából 200 terítékes bankettet adott. London, augusitus 27. (MTI) Az Observer vezércikkében óva inti e>z angol népet a Kellog-féle béke­szerződéshez fűzött túlságosan vér­mes reményektől. A szerződés, úgymond a lap, egyáltalán nem zárja ki, legfeljebb csak elitéli a háboiut. De még ebben a tekin­tetben sem tökéletes, amennyiben csupán 15 állam elvi kijelentései iől van benne szó és ez még nem ttkinthető a háború végleges ki­zárásának. £9 ha meg is szün­tetnék a háborúi, vájjon mivel akarják a nemzetek között felme­rült vitás kérdéseket elintézni, hol ven az a birósép, amely absolut kényszerítő eróvel tudná el­fogadtatni a nemzetekkel dönté­sét, avagy hcl vannak azok a szabályok, amelyek a döntés zsi normértékéül szolgálhatnának. Hisz a nemzetek állami becsülelük és létérdekeiket érintő ügyekben nem is engednek es nem is tűrnének meg más állami intervenciót. A Sun.day Times annak a megálla­pításainak ed kifejezést, hogy egy második Wilson stilusu ember idealizmusának, tekintve, hegy egyszer már becsaplak bennünket, vájjon ismét lépre menjünk-e. AMMMIMMM^^ Túlfeszített taKaréKosság jellemzi az egész vonalon a Képviselőtestület által elfogadott Költségvetést Senki sem akarja a város fejlődésének tempóját meg­akasztani, mégis erre Kényszeritik a várost az elvisel­hetetlen adóterhek — Egy-két százalékos csökkentés azonban nem jelent vagyoni gyarapodást — fl Rudolf­reálgimnázium egyhangúlag megkapta 12.000 P segélyét Negyvenegy százalék az uj pótadó (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn reggel csak nagyon gyéren szállingóztak a képviselőtestületi tagok a hirdetett rendiküli köz­gyűlésre. Azok is, akik megjelen­tek, mintha csak külsőleg is ki akarták volna mulatni ezt arehéz lelkiólfc. otot, mellyel a közgyűlés egyetlen tárgyénak, a köllségve lésnek tárgyalása elé néztek — sehol egyetlen deiült arc, csak szomorú, sőt bánatos tekintetek­kel találkoztunk, akárcsak ez edó­hivctel előszobájában. A tárgyalás folyamán aztán kitűnt, hogy az embereknek ez a fátult magába •üllyedéte tulajdonképpen nem egyéb, mint az edőteihek cipe­lése következtében beállóit teljes kimerültség. A felszólalók között nem akedt egy sem, aki nem örült volna a város fejődésének és ehez a szükséges eszközöket meg ne edta volna, mégis külö­nösen Drienyovszky János és dr. Gyöngyösi János egymást kiegé­szítő felszólalása alapján is meg­állapíthatja mindenki, hogy en­nek a városnak edefizetői lelkük­kel bár összeforrtak vele, mégis a rettentő terhek vonszolésa köz­ben kénytelenek most keveseb­bet juiiatni további fejlődéséhez. Igaz, hogy helyesen mondotta Gyöngyösi dr., amikor megállapí­totta, hogy ez az egy-két százalék, meliyel a pótedót mérsékelni le­het, nem jelent az adózóra va­gyongyarapodást, mert olyan el­enyésző kicsiny. Végeredmény­képen azért a képviselőtestület mégis majdnem változatlanul fo­gé dta el a költségvetést s a vál­toztatási is nem tekinthetjük egyéb­nek, mint lelkiismeret megnyug­tatásnak, hogy elmondhassák a városatyák i Íme, mi meg tettünk mindent, amit lehetett. A közgyűlést Berthóty István dr. polgármester rövid megnyitója vezeti be, majd átadja a szót Ács János főszámvevőnek, aki a költ­ségvetést röviden ismerteti. Ács János után újból a polgár­mester veszi kezébe a költségve­tést és általánosságban vázolja a szempontokat, melyeknek figye lembe vételével készült a költség­vetés. Rámutat a szükségletekre és mérlegelvén a teljesítőképessé­get, jelzi a forrósokat, melyek a szükséglet fedezetét nyújthatják. Azt javasolja, hogy a közgyűlés előbb általánosságban szóljon hozzá a költségvetéshez s csak azután tárgyalja részleteiben. Megkezdődik az altal* nos vita Az első felszólaló, mint már rendesen, Pollák Arnold volt, aki kijelenti, hogy bár nem akarja az adót szaporítani, mégis figyelmez­teti a képviselőtestületet, hogy ha a városnak nem állanak megfelelő anyagi eszközök rendelkezésére, nem is teljesítheti a számtalan ké­rést a képviselőtestület. Kifogá­solja, hogy a költségvetésben nem szerepel a fürdőépités költségének elszámolása. Kérdezi, hogy miért állítottak be 20.000 pengővel ke­vesebb forgalmiadóbevételt és mi­kor gondolnak mér egyszer az Urszinyi árvaház felépítésére ? Drienyovszky János helyesnek tartja, hogy az éllandóválaeztmény a tanács által javasolt 48% helyett 42% ban állapította meg a pót­adót. Ámbár semmiképen aem akarná megakasztani a város fej­lődésének tempójót, mégis azt hi­szi, hogy ezt mérsékelni kell, mert ez adózók máristul vannak teherbírásuk végső határán. Azt hiszi, hogy van mód arra, hogy a pótadó 4G% maradjon s éppen ezért azt javasolja, hogy a kép­viselőtestület bízza meg a taná­csot azzal, hogy keressen módot a pótadónak 40% ra veló mér­séklésére. Kovács Mihály szerint általá­nosságban is kellene foglalkojni azzal, hogy csoportonként mire mennyit akar költeni a város. Sie­rinte a költségvetésen nem rgen lehet változtatni s éppen ezért hozzájárul Drienyovszky javasla­tához, hogy állapítsa meg a tanács, vájjon 40%-ból ki tud-e jönni. A tanőcs talán könnyen fog is ta­lálni módot etre, hogy a kerül­belül 6000D pengőt valahogyan behozza. A város fejlődésének tempóját megállítani nem szabad, sőt ar nak fokozása kívánatos. Kucsara Mihály az adózók te­herbiróképességének figyelembe vételét kívánja, miután még most is vagy 600.009 pengő adóhátra­lék van. Araczky György szerint a le­szállítás mér csak azért is indo­kolt, miután a villanytelep ezút­tal először szerepel hozzájárulá­séval. Arra, hogy más városban még magasabb a pótadó, nem lehet hivatkozni, mert azokban az adókulcs sokkal alacsonyabb, mint nálunk. Takarékoskodni sze­rinte az adminisztráción kell, még akkor is, ha azt csak tiszt­viselők elbocsájtésa érán ér­hetjük is el. Gyöngyösi János dr. azt hiszi, hogy a képviselőtestület vala­mennyi tagja a D/ienyo/szky

Next

/
Thumbnails
Contents