Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-07-12 / 156. szám

2 BfiKfiSHEGYET ftÖZLÖüT? Békéscsaba, 1928 julius 19 nére megalakult mégis az intézet Sportköre is és az ifjuség egyelőre a reálgimnázium tornatermében, valamint a CsAK pályán részesült szakszerű testnevelésben. Az iskola lelkes szzervezője és igazgatója Pancratz József teljes tudatában lévén a nagy ipari centrumokba teendő tanulmányi kirándulások nevelő hatásával, remek tanulmányutat szervezett meg rendkívül kedvező költségszükséglettel Bécsbe és környékére. A kirándulás 8 napig tartott s 64.50 P be került s arról a tanulók kitörölhetetlen emlékeket hoztak magukkal. Ebből a rövid összefoglalóból is látható, hogy felsőkereskedelmi iskolánkban o'yan intézetet nyert városunk, mely gazdasági és társadalmi életünknek pgyi'k legértékesebb tényezője. Éppen azért ennek az iskolának rövidesen saját fedélről kell gondoskodnunk, mert minden fillér, amit erre az iskolára fordítunk, ércnél erősebb alapokkal támasztja alá a nemzeti feltámadásunk érdekében kifejtett munkát és küzdelmeket. Fogadói és vendéglői alKalmazottaK óvadéKa (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kereskedelemügyi miniszter 77.724-928. sz. rendeletével a fogadói (szálló, penzió), vendéglői, korcsmai, kifőzői, kávéházi, kávémérési és tejivó üzemekben alkalmazottaktól szedhető, illetve kö vetelhető óvadék kérdését újból szabályozta. A rendelet kimondja, hogy óvadékot csak olyan alkalmazottaktól követelhet, illetve fogadhat el a tulajdonos, aki rendes munkakörében a szolgálatadót illető pénzt, vagy az üzembin használt, illetőleg felszolgálásra, vagy elkészítésre kerülő anyagokat az üzemhez tartozó berendezési és felsze relési tárgyakat elszámolás köte lezettsége mellett kezel, vagy pedig a vendégek értéktárgyait és egyéb ingóságait a szolgálatadó szavatossága mellett kezeli, őrzi, vagy gondozza. A rendelet a szedhető óvadék nagyságát a következőképen állapítja meg : 1. Pénzkezelés esetén legfeljebb annak az összegnek háromszorosa, amely összegről az alkalmazott naponként elszámol. 2. Anyagkezelés esetén legfeljebb az alkalmazott kezelése alatt álló anyagok értékének 10% a. 3. Berendezési "és felszerelési tárgyak kezelése, vagy gondozása esetén legfeljebb a kezelt, vagy gondozott vagyontárgyak beszerzési értékének 5% a4. A vendégek értéktárgyainak és ingóságainak kezelése, őrizete, vagy gondozása esetén legfeljebb az üzem egyhavi bruttó bevétele alapján kiszámított napi átlag. A' rendelet végül kimondja, hogy annak be nem tartása még önkéntes felajánlás esetében is kihágást képez és 15 napig terjedhető elzárással, valamint pénzbüntetéssel büntethetik. Lőwenstein ejtőernyővel szállott te Dunkerque, julius 11. Csütörtökön eg> halász a magasból ejtőernyővel alászálló embert látott, nki szeroncsésen földet is ért. A hirt még nem erősítették meg. Élesen biráltáK a pénzügyminiszter adópolitikáját fl Képviselőház mai ülése Budapest, julius 11. A képviselőház mai ülését 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Reischl Richárd osztja Fábián Gyula nézetét, hogy a beruházási összegek helyett jobban szerette volna az adók csökkentését látni. Ezután Friedrich István szólalt fel. Általában nem tartja helyesnek a pénzügyi feleslegekből való be'uházást, erre a külföldön nincsen példa. Majd a pénzügyminiszter adópolitikáját bírálta élesen. Kevesli, hogy e hadsereg részére csak 970 ezer pengőért vásárolnak gázálarcot és más gázvédelmi berendezéseket. Az egész lakosságot fel kellene szerelni. Ez nem azt ielenli, hogy mi háborút akarunk, hanem, hogy nem akarunk egyszerű átvonulási terület lenni. Ne feledjük el, hogy a katonaság frontja mellett oltván a munkásság frontja is. Ha politikailag nekünk nem is tetsző formában vannak megszervezve, el kell ismernünk erejüket. A magyar nemzet egyik legértékesebb részét képezi az ipaii munkásság és őket is fel kell szerelni védelmi eszközökkel. De meg kell mondani, hogy ugyanugy. ahogy a szélsőségeket megszervezik, a polgári társadalom szervezését is végre kell hajtani- Aki újságol olvas, látja, hogy az egész világ készül a háborúra, nem tartja be senkisem a békefeltételeket, csak mi, bárgvu következetességgel. Elszomorodik az ember, ha ilyen kis tételeket lát, mint a gázálarcok beszerzése. Farkas Elemér: Ezt is alig lehetett kiverekedni Genfben. Friedrich: Ne feledjük el azonban, hogy itt nem 24.000 emberről van szó, hanem több millióról. Mindenkinek gázálarc kell, az aszsyonyoknak és oyermekeknek is. (Taps az egész Házban.) A nagy tervben minket átvonulási területnek állítottak be, de mi nem «karunk Belgium sorsára ju'ni. (Ugy van 1) Aki olvasta a legutóbb a hamburgi robbanást, az tudja, mit jelent egy gázfelhő és milyen fontos a védekezés, mert a technika a mai világban nem szekéren, ha nem rep'őgéoen halad előre, Szilágyi Lajos felhívta a kormány figyelmét a vizitársulatok Bud meg akarja menteni a társadalmat az eladósodástól Budapest, julius 11. Bud János pénzügyminiszter benyújtotta külföldi hitelek ellenőrzéséről* szóló törvényjavaslatát, amelynek célja, hogy az eladósodástól az országot és a társadalmat megmentse. A kormány a kölcsönök felvétele elé bizonyos korlátozó és ellenőrző rendelkezéseket óhajt életbe léptetni. A külföldi kölcsönök felvételéhez az engedélyt általában a pénzügyminiszter adná meg, a megyei és városi kölcsönök esetén a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértően, magánkölcsönöknél pedig a Magyar Nemzeti Bank véleményét is meghallgatná. Schober Béla a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója kijelentette, hogy a most benyújtott javaslat tulajdonképen e mór fennálló gyakorlatot szankcionálja. támogatására, amivel tulajdonképen a mezőgazdaságot támogatják, majd az ulépités kérdésével foglalkozik. Az útépítési program a jelek szerint megfeneklett és ugy látszik nem történik semmi. Hivatkozik arra, hojy a kormány és a törvényhatóságok a magánvállalkozás rovására kőbányákat nyitnak. Számos konkrét esetet sorol fel, ezután arra vonatkozólag, hogy a magánvállalkozás milyen súlyos helyzetbe került az állami vállalatok konkurrenciájá val szemben, tekintettel arra, hogy hogy az állami vállalkozások olcsó kölcsönhöz jutnak. Rothenstein Mór : A javaslat azt bizonyítja, hogy a pénzügyminiszter nem áll feladata magaslatán. Az adóbeszedéseknél nem distingvál az állampolgárok közölt, de amikor visjzatéritésről van szó, akkor nem tartja magát ehhez az alapelvhez és politikai szempontok szerint hajtja végre a beruházásokat. A beruházások csak akkor felelnek meg céljuknak, ha a munkaalkalmakat ugy teremtik meg, hogy a köz céljait is szolgálják. Melegviz kutatására többet fordit a kormány, mint az összes beruházásokra. Kirabolták Attila sírját ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy emberek, kiváló hősök, vitéz fejedelmek alakja már életükben is, de még inkább holtuk után legendákba burkolódzik. Ez a legendás köd veszi körül a hatalmas hun fejedelemnek még a sírját is. Még azt sem tudii biztosan, hogy hol volt A;tila főhadiszállása s hol állott művészi faragásokkal ékesített, tornyos fapalotája ? Priszkosz György követ és történetíró leírása szolgál némi támaszpontul. Az Alföld szélén, talán Hegyalja vidékén, de mindeneseire közel a Tiszához állhatott a rettegett fejedelem székvárosa ? Salamon Szeged környékén, Ortvay, Szentkláray Csanád területén sejtik, mig mások Jászberény, Tokaj, Debrecen, Gyula, Szentes, Vésztő stb. környékét vélik Attila egykori székvárosa helyének ? Egy más vélemény Bánátot tartja legvalószínűbbnek, mivel hazánk délvidéke az Északnyu jat-Európát DélkeletEurópával összekötő híres útvonal fontos területe volt s állítólag a krassómegyei Udvarszállás területén állott Attila vadászkastélya. Történeti feljegyzés szól arról, hogy amikor Attila sólymászatra indult, százezer lovas is kisérte. Sírját szín én az említett helyek valamelyike közelében remélik felfedezni, bár érdekes, hogy még a külföld is (Lengyelország, Olaszország, Ausztria, Franciaország) saját területére akarja lokalizálni Attila örök nyugvóhelyét? Temetésének leírását Jordanusnál olvashatjuk. Hármas koporsóban, szárazzá tett folyómederbe temették éjnek idején. A temetésnél segédkező szolgákat megfojtották, hogy el ne árulhassák uruk nyugovó helyét. Évszázadok teltek el azóta s az emberek fantáziáját állandóan izgatja a világhódító hun fejedelem sírja, illetve kopörsója, nem annyira a benne lévő testereklye miatt, hanem inkább a koporsó arany és ezüst tokja, nemkülönben a dnga, rengeteg vagyont érő sirmellékletek, kirólyi jelvények, aranyékszeres, drágaköves halotti öltöny, szerszámékességek stb. Nagy izgalmat keltett ujabban az a hir, hogy egy Beleznay nevű jászberénvi gazda azzal ál'ott elő, hogy a Zagyva folyó medrében meg »udja mutatni Attila sírját, ha a felfedezésért kellőleg honorálják. Természetesen ez sem tekinthető egyébnek balga mesénél, egyszerű, naiv ember fantáziája teremtet'e ezl a hirt is és fokkal több valószínűséggel lehet álli'ani azt, hogy Attila sírját sohase fogják megtalálni, mivel azt mér régen kirabolták, megsemmisítették ? A gazdag sirok kifosztása minden id5ben kedvenc foglalkozása volt a kaozsiságban kegyeletet nem ismerő embereknek. A hatalmas fáraók megközelithetetlennek hitt sziklasirjait a hódító arabok is alaposan megdézsmálták, bár hihetetlen munkával járt az azokba való behatolás. A tatárok, majd a hódoltság idején a törökök is rengeteg sírt dúltak fel fosztottak ki. Szibériában a XVIII. században rendes vásári forgalmi cikk volt a kifosztott, régi sírok ékszertartalma. Gondoljuk csak meg, hogy Attila vagy harminc meghódolt nép telelt uralkodott, kik a középkori ököljog szellemében javarészben kincsszomjas mohósággal harácsoltak, zsákmányo'tak ékszereket, drágaságokat, ahol csak lehetett.

1 Attila temetésén hiába ölték meg a sírásókat, sírjának helye titokban mégsem maradhatott. Halála idején és később is, az V—Vl-ik században a Tisza mentén germán nyelvű népeket, longobárdokat, herulokat, gepidákat stb. találunk, ez utóbbiakból mé< a IX. század közepén íj voltak töredékek a Duna—Tisza közén. Nagy valószínűség, hogy a germán gepidák. mint egykori hun alattvalók, a hun birodalom szétesése után módját ejtették annak, hogy a kincsekben gazdag hun fejedelem sírját felkutassák s kirabolják. A gepida sírokban lelt kincsek, ékszerek eléggé igazolják kincszomjukat. De ha ők nem is vetemedtek volna erre, a későbbi népek között bizonyéra akadtak mindenre képes kaDzsi emberek, kik a becses sírt felkutatták s kifosztották. Jagics szerint a hunoknak szláv földmiveseik és iparosaik lehettek s a sirrablókat, nem lehetetlen, hogy közöttük kell keresnünk, ámbár Melich János azt hiszi, hogy állandóan letelepedett szlávok a Vl-ik századnál előbb nem voltak e vidéken. Vagy talán a török hódoltság alatt az erődítéseket, fürdőket készítő munkások dúlhatták fel ? Nem lehetetlen, hogy az ÓBudán feltételezett Árpád sírja is erre a sorsra jutott. (K. E.) A csabai piac A terménypiac szerdai árai a következők: Buza 27 50—2870, ujbuza 22.00-23.50, árpa 25"00— 26'00, ujárpa 17.00-1900, rozs 24.00-25.00, tengeri 27.50-29.00, zab 27.00-28.00, köles 20.00— 22.00 pengő métermázsánként.