Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-26 / 193. szám

Béktscsaoa, 1928 augusztus 26 5 — Pótbeiratások a polgári fiu és felső mezőgazdasági iskolá­ban. A po'géri fiu és felső me­zőgazdasági iskolába szeptember 1 én egész nap és 3 ón délelőtt lehet beiratkozni. Az I. osztá­lyokba va'ó behatásnál az iskolai bizonyítványt és születési anya­könyvi kivonatot kell felmutatni, mig a többi osztályban az iskolai bizonyitvóny is elégséges. Beha­táskor 23 pengő fizetendő, mig a tandij későbben esedékes. Tan­dijelengedésirt is későbben kell folyamodni, mig segély könyveli ért beiralás alkalmával, vagyis 1 én és 3-án lehet Írásbeli kérést be­adni. A javilóvizsgálatok augusz­tus 30 án és 31-én reggel 8 óra­kor kezdődnek. — Bemard Shaw magyar vivő­bajnokkal fotografáltatja magát. Az első megyar pünkösdi királynő Ausztráliába n egy filmezni. Meny­nyit töltenek a közéleti előkelő­ségek, a hires irók és színészek egy nap. Magyarorszég leggazda­gabb koldusa n.egirja Prielle élet­történetét. Részletes képes beszá­moló a Hotel In<perialról. Egyed Zoltán naplója a Fedék túráról — ezek ft főbb szenzációi a Szín­házi Élet e heti számánek. Incze Sóndtr népszerű hetilapja ezen­kívül két teijes regényt ad Erdős Renée: A pisai éjszaka cirrü kis legényét és Korcsmáros Nándor: Az asszonyért ö ni kell cimü iz­galmas regényét. A regényeken kivül még két novellát is közöl a Szinhézi Élet, az elhunyt Kla­bund Az égi fa cimü elbeszélé­sét és Pekér Gyula: Irigység sherry brandyvel cimü novelláját, Titkos Hona szenzéciótkeliő cikket irt a Színházi Éleibe, amely három­felvonásos és egyfelvonásos darab­mellékletet és nyolcoldalas kotta­mellékletet is ed uj száméhoz. Egyes szám éra 1 pengő, negyed évi előfizetési dij 10 pengő. Kiadó­hivatal : Budepest, VII., Erzsébet­körűt 29. sz. Szindere bókról ér­jegyzéket ir.gyen küld a Szinhőzi Éiet szicder&b osztálya. _ Találtatott eg y bőrerszény epró tárgyakkal. Igazolt tulajdo­nosa a rerdcrkepitérysóg 5. szó niu hivatali helyiségében ótveheti. Használt tankönyveket használtra vagy újra becserél Dr. Gyöngyösi könyvkereskedése ®í { > Telefon: 24. Tankönyvek az összes isko Iákba már most előjegyezhetőkl * Napfényreklám békésmegyei vezérképviselete Atlasz Rt. Jókai­utca 2. Érdeklődőknek készséggel áll rendelkezésre. Megtekinthető az AEGV negyállomósónól. — Értesítés. A Békéscsabai Vedész- és Vadvédelmi Társulat a t. tagtársakat ezúton értesiti, Hogy évi közgyűlését 1928. évi augusztus hó 26 én délelőtt 11 őrekor tartja meg a Fiume kis­termében. — Kőszöcetryilvánitás. Bol­dogult Neumann Manó elhunyta alkalmából edakoztek: Neumann család 50, dr. Korniss Géza és neje 20, Steinberger Imre és neje 20 pengőt. Hálásan köszöni az Jzr. Nőegylet. flmazonoK A hetalmas termetű, kézzel lábbal bátor asszonyságokat még ma is amazonoknak nevezik. Nem régen mi g?.m is láttam egy különös hájasiáit. Ihnen jutottak eszembe ez arrezonok. A féifi kis alacsony se' sovány, se' kövér kemény kötésű emberke volt. Bozontos szemöldöke és nagy bajusza minden mokánységa mel­lett zord és határozott kifejezést kölcsönzött arcának. Feszes nad­rés volt rajta. Elől ment, mint ahogy az illik is. (Léssa a viiág, hogy nemcsak odaheza vezére és ura ő a cse­lédnek, hen m itt is, kint az ut­cár). Az asszony tisztes távolból követte. De micsoda asszony. Hornan vehette ez az ember I Jói megtermett, hatalmas növésű volt. Mirden mozdulatán meg­látszott a perencsck osztogatásá­hoz szekottsága. Kctonásan ment es lépései alatt színié mozgott a föld. Csak íjj kellett volna a hátára és csatabárd a kezébe — nyom­ban ez amazonok vezérének néz heited volna. Ahogy ide képzelem magam elé, mondhatom, félelmetes voit. (Nem restellem be/ailani, hiszen Nagy Sándor is meghátrált előlük, amint azt iátni fogjuk.) Még egy amazonra emlekszem. Újév előtt valahol voltam. Malecpecsenyére éhezhetett a hóz népe, mert negy visitás hal látszott az udvarból. Mindjárt előjött a kamrából egy amazon, eg>ik kezében hatalmas konyha­kés, a másikba fenőkő. Megcsihoiia rajta a gyilok szer számot s ahogy a kés odahorzso­lódo.t a kőhöz, hátborzongató hangot adott. Azu'ón ujját végig érintette az élén, meg fricskázta a pengét. Meglehetett elégedve az élével is, meg a csengésével is. — Ide ezt a malacot I — rikol­totta el féifi harcosnak is díszére váló basszus hangján — és ker­jén felgyűrte ruhájának ujját. Hcziák ez áldozatot. A szegény tejen élt kis jószág szivetfacsaróan visított és kegyetlénül rúgkapált. Hegyes fülei és rózsaszínű kör­mei volltk. Fekete szemei — két kis ijedt bogár — kétségbeesetlen pislogtak, mintha esdekelnének. Néha röifenteti is egyet tehetet­lenségében. A sírós nem használt semmit. Az Arr.ezcn térde közé kepla a szerencsétlent és elnyisszantotta a torkót. Nem mondom, hegy a gyilkolás alatt vtlami kéjes érzést fejezett ki a nő erce. Nem mondhatom, mert nem néztem tovóbb kegyet­lenkedését. De képzeletem előtt megjelent hirtelen az az egy-két Amazon, akikről ifjonti fantáziám a történelemből merilette — bizony elég régen már — olykor hazug és sovány táplálékét az iskola vásott padjai között. Hogy honnan ered az a szó, hogy emazon, csak a történet­tudósok búvárkodása tudná fel­deríteni. Van hegy, van viz, amelyet amazonnak keresztellek s állítólag a dahomei királynak ma is van­nak amazonjai, akiknek serege bátorságra és vitézségre számot­tevőbb a férfiaknál. A történet egy amazont említ. Penthesileia királynőt, aki az ama­zonok élén harcolván. Trója vé­delménél lelte halálát. Más megállapítás szerint ez a Penthesileia nem esett el Trója alatt. A szkiihók királynője volt ő. A görögök segítségére ment ló­háton magyar kan-esszony módra. Élőbb kardjával, azután vjllámló tekintetével sok vitézeket tett tönkre és hódított meg. Temérdek zsókményőval a Ther­modon vizében haza vágtatott tá­bora élén. (Szép nyelvünket ime igy csavargatták ki eredetükből a görögök. A termő Dán ból csinál­tak Thermodant.) Kontyőról le­eresztett fehér színű, arany szálú, gyöngy rojtu fátyoléval valóban nyönyörü ám — asszony volt. Hát még Ttiale8tris, ez volt csak a hős és bátor emazon I Amellett szép is annyira, hogy a nap felhő mögé bujt irigy szégyenletében, ha látta bájtól és szépségtől sugárzó ercét. Csupa areny és ezüst disziteite királynői termetét. Kaibunkulusok sokasága pom­pázott luhájén. Fején szinareny sisak, emely­nek lofosza, avagy taraja gyé­mántokkal volt kirakva. Barnára pirult keble szabedon volt hagyvt?, csak a bal vállát fedle rövid chi on, Hátán nyilkölegek aranyos puzd rában. Jobbjában a nap tüzében szikrázó csatabárdot, baljában pe­d g mindenféle jelképeket ábrázoló pajzsot tartott, amelynek fogan­tyúja gazdagon cizellált remekmű voit. Ugy nézett ki, mint a győzelem istennője, akit éppen ezért senki sem győzhet le soha. (Mér az igaz, hegy asszonyt legyőzni Nsgy Sándornak is csak olyan lehetet­len volt, mint akár ma Kovács Jánosnak, vagy Kis Is'.vénnak.) Szögheja hullámzott uténa.emint serege élén száguldóit az ellen­ségre. Napként tüzelt a sek gyé­mánt, de még jobban szikrázott és villogott a szeme, amelyeknek mély tüzébe belenézni oly keve­seknek volt bátorságuk. Amikor Nagy Sándor ama lágy erényü Dárius, Darvas, Ivegy Da­rusi perzsiai Király ellen fegyvert fogott és ez okból Hirszániában forgolódott.Theleslris szkilhia ama­zonjai közül háromszáz legszebb alakot választott ki és vett maga mellé és lóháton, fegyveresen me­részelt Negy Sándor tébora elé léptetni es hedirendbe állani. A világhódító, aki a bátorság alatt negyebb tábort, vagy cselt vélt leppargani, — az amazonok üdvözlése utón nem szégyenlett táborostul hátat fordítani nekik és sebesen otthagyni a harcmezőt. No erre ki Í3 tört az amazonok­ból a gúnyos indulat. Nagy ha­hotázva . nyelvüket öltögették a megfutamedottakra, majd nyilzá­port küldöttek utánuk. Költő is ajkára vette Thalestmt és róla Vergilius imigyen énekelt: ... milyen alak, szépség Thermodani viznél Birkózik, küzdvén lestett fegyverben amazon, Thaleslris a könnyű győzelem uten serege élén haza száguldott és a termő Dan füveilő mezőin nagy lakomát ült. A Dan, vagy Tanaisz, — evagy mondjuk a hellének nyelvén Ther­modannak — a szhithák orszá­gában Tanaisz vórosónál ömlött a Meotisz tengerbe. A patt menti szelíd lejtőkön er­dőségek terültek el, mig tovább a Hipanisz folyón át egész a kau­kézus hegységig végtelen mező húzódott. Az esthajnal pírja rózsaszínűvé festette az égboltozatot és a duz­zadt kumulusz felhők, rr.int játé­kos kedvű báránykák kergetőz­tek rajta. Még látszott, ahogy a szél fel­borzolta a tenger csendes vizlük­rét, a sirályok ezrei ide oda szállva villanlak elő, lecseDódlak a vizre, majd ismét hirtelen felszálltak zsákmányukkal a magasba — mig nem hirtelen, mintegy égi parancs­szóra — lebukott a nap tűzpiros korongja a Meotisz horizontján. Elnyelte a tenger és a tájra szürke sötétség borult. Ezt az időt várta Thalestris hős amazonjaival együít. Az erdő szélére érve leugráltak lovaikról, azokat egy tisztásra le­telték, azután lehányták megukról a cifra öltözetet. Eihaiíiotiák ez ijjat, bárdot és pajzsot és hama­rosan ugy állottak ott, ahogy az Isten őket megteremtet'e. Most már nem látszott arcukon a bólor8Őg olyan igen könnyen felismerhető vonása. Nem villám­lott tüzet a tekintetük, nem fe­szültek izmaik és ajkukról nem szállt el csatadal. Gyönge, törékeny, puha testű nők voltak, akiknek gömbölyű kar­jaik ölelésre vágyott, nem csata­bárd forgatására, ijj megfeszítésére. Amint a hold rójuk hintette sá­pedi sugarát, ugy néztek ki, mint megannyi szobor. Thaleslris királynő az ég felé emelte kezeit és valami monoton dalba kezdett. Erre mind a háromszázan utá­nozták mozdulatait és énekelni kezdtek. Szállt a dal az ajkakról és ke­resztül tőivé ez ezredéves fák dus koronójét — felemelkedett a csil­lagos ég felé és olt beolvadt a ,t: langyos pára halvány felhőibe. Azután mulatni kezdtek. Cso­portok alakultek, ahol egymás kezét megfogva körbe táncoltak. Táncuk mind gyorsabb és he­vesebb lett, mignem veszett iramba ment ót. Egyik csoportjuk szára? gályák­ból rnéglyát rakott. A tüz lobogó léngja mellett tovább járták, fo­rogták és ropták a táncukat egé­szen eddig, mig kimerülten össze nem e6tek. Igy talált rájuk a férfiak azon serege, amely portyázás közbsn erre vette útját. Az amazonok — a történet sze­rint nemük fenntartása végett éven­ként egyszer találkoztak a közeli tartományok féifiaival. Thalestris királynőnek három ieénya volt, akik mindannyian az amazonok seregében éltek. (Fiai nem lehettek, mert azokat világra jövetelük után mindjárt megölték. Borzalmes és különös életet él­tek tehát ez amazonok, de bátor­ságuk és vitézségük örökké fenn­marad végtelen ezredévek mul­tán is. Ha valaki a Thermadan vizé­nek suttogó beszédét megtudná érteni, ma mér hihetetlen mesé­ket hallana a szkithák dicsősége­sen uralkodó fejedelmeiről és pá­ratlanul szép fejedelemnőirői. Mert Propertius is zengette haj­dan csengő sorait az amazo­nokról, dalolván) Milyen amazoni szép, ki mutatva mezitelen [emlőt, Thermadan vizében mossa fürödve magát. Kvasz Sándor. — Bérautó bármikor megren­delhető. Weisz, Tátra-utca 4. • Telefon 186., vagy 160.

Next

/
Thumbnails
Contents