Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-07 / 178. szám

2 BÉKESMEGYKI KÖZLÖÜI Békéscsaba, 1928 augusztus 7 jelenését és előadásukat s az ülést berekesztette. Ülés után nagyszabású bankett volt, melyen Berthóty István dr. polgármesteren, Ádám Gusztávom Kovács Mihályon kivül még számosan mondottak feiköszöntőket. A bankit a késő délutáni órákban végződött. ozt Perőcsény, 1928 aug. 3. Kedves Barátom I „Egy kis cserkész" és Kovács Pali őrsvezető helyes tudósításai mellett feleslegesnek gondoltam az én tudósítói szerepemet, meg aztán két nyugalomba vonult kollegám életét és működését kellett sürgősen megirnom. De hogy tavalyi kis cserkészbarátom, a kisGruber üzent nekem a tóboiparancsnokság utján, hát sie'ek eleget tenni igéietemnek. A csabai szálak Az idei táborozás a tavalyinak folytatása. A tavalyit a csabai kapcsolatok hozták létre. Bárhová is vessen a sors egy csabai embert, az mindig csabai marad. Mikor én 26 esztendővel ezelőtt érettségi után osztályfőnökünk, Rell Lajos és kormánybiztosunk, ez emberszerető nagy tanügyi férfiú, Rombauer Emil jóvoltából tanárjelöltnek az Eötvös-kollégiumba kerültem, égy belényesi oláh fiu társem megyar ruhóm láttára kérdezte, hovávaló vagyok. Békéscsabai — mondtam én büszkén. Elmosolyodott s elmondta, hogy Pestre jöyet feltűnt neki útitársai magyarszabásu ruhája és felemás beszéde; kérdezte tőlük: „Mik maguk?" — „Csabaiak." — „Magyarok?" — „Nem " „Tótok ?"— „Nem." — „Hát ?" — „Csabaiak" — mondták makacsul. Mi ez? Színtiszta lokálpatriotizmus. S ez megmarad az elszármazott csabaiban is. Külső öszszekötő szálakul szereti továbbra is a jó öreg Békésmegyei Közlönyt és a csabai kolbászszólakat. Belső összekötő szál a szeretet. Perőcsényi nótárius Pista bátyám szeretete hozta unokaöcsénk „Laci bácsi" parancsnokuk révén a Csaba-fiukat tavaly a Csarnavölgyébe. A csapat szeretetre méltó volta biztosította nekik idei táborozásukat egy völggyel tovább a Kemencéhez közeleső királyházi völgy „gyeplüs kut"jánál. A tábor A térképen tessék megnézni az Ipoly hajlását Szob és Drégelypalánk között. A Cserhát nyugati vége okozza az Ipolynak ezt a kanyarulatát. Itt van a Cserhát legmagasabb csúcsa a Csoványos, mely 1000 m-hez közeledve a mátrai Kékes után csonka hazánknak — sajnos — második magasságú csúcsa. Ettől Kemence község irányában húzódik a királyházi völgy, a községtől 3—4 km-re van a tábor. A tavalyi Csarna* völgy is Kemencére torkollik. A kemencei primási erdőbirtok gondnoka Csiby őrnagy és erd^ze Fekete már tavaly megbarátkozva a fiukkal hivták ide a csapatot és most is legfőbb pártfogóik. A tábor — ha lehet — még szebb helyen van, mint tavaly. A völgy szélesebb s a tábor térsége is szélesebb, levegősebb rét, hátRomániában a fiikos rendőröK, a Korrupció és a zsarolás uralKodnaK fl belügyminiszter letartóztatja politikai ellenfeleit London, aug. 6. A Daily Mail a román parasztpárt határozatait ? közli, amelyek szerint törvénytelennek jelentik ki a liberális kormánynak a kölcsön szerzésére vonatkozó törekvéseit és az ebből a célból hozott és elfogadott tör vényjavaslatot hatálytalannak jelentik ki. A lap azután foglalkozik Románia közállapotával. Duca belügyminiszter Románia teljhatalmú diktátora titkos rendőreivel sorra fogatja el a kormány politikai ellenfeleit és záratja őket börtönbe, ahol kínzásokkal igyekeznek tőlük vallomásokat kicsikarni. Romániában mindenütt a titkos rendőrök, korrupció és a zsarolás uralkodik, amely hamarosan a román forradalom kirobbanásához fog vezetni. A lap végül megjegyzi, hogy ezek ez állapotok intő jelei annak, nehogy az engol tőkések részt vegyenek a román kormány által felvenni szándékozott kölcsön folyósításában. tere etd5s hegy s a hegyi vasút és patak felől is fáktól szegélyezett. A hegy alatt a forrás; vize, ha nem is olyan nagyon hideg, mint a tavalyi fogmetsző „fekete kut", de épp oly jó és hüs is. Első látogatásom Még készen sem volt egészen táboruk, máris megkerestem csabai barátaim, ismerőseim fiait. S bizony megfedtem a „magas parnokságot", hogy az idén nem hozta el a tavalyi kaput díszítő, lélekemelő képet, a csabai nagytemplom képét. Az első alak, akit megláttam, szintén nem volt messziről „hazai" létvény, hanem trópusi. Fekete meztelen alak kuporgott a napfényben hosszuárnyéku lándzsával; csak szemefehérje és fasora vigyorgott felém fehéren. Félénken közeledtem, mikor az egyik sátorból szerencsére kilépett egy nagyon is fehérhajú ember, akiben tavalyi kis barátomra, Kiiment Miskára ismertem s elkiáltja magét: „Lici bécsi, itt van Feri bécsi." A botokud nécer még jobban vigyorog. „T-> Ftlippinyi gyerek vagy, ugy-e ? 1 — mon dom erre én is nevelve — még pedig az én Samu barátom fia! — teszem hozzá megveregetve koromfekete nvakát, az elém siető „Laci bécsi" öcsémnek meg odasúgom : „no, csak naoy szobrász az Ur előtt az én Samu barátom I .. ." — „Igen — mondja Laci — ez itt valóban Filippinyi Samu alias „Lázár-utca fekete foltja". Miska meg (a'ias Tiplag Misi) „Lázár utca fehér mókvirága". Egykettőre körülöttem van az egész kis vidám sereg, a tavalyiak „Isten hozta Feri bácsi"-val üdvözölnek, az uj fiuk is hamarosan ismerőseimmé lesznek. Kiréndulótórsam, Izsó Lajos sógorom majd valamennyire rá ismer. A szemle után a „pernoki sátorban" leülünk. Láng Béla (Bé* luske, Gyöngyike) megkérdi: „Feri bácsi, nem tetszik az idén is olyan tréfás cikket irni rólunk?" „Biz én ígértem fiam, csak aztán mondjatok jókat." Samukóra gondolok, de benne van a szerkesztői irigység már megint belső örökség, T. Szerkesztőség 1), nem vall. A többi fiu sem tud kérdésre saját élményt, vagy jö mondást, pedig folyton jókat mondanak egymásnak s folyton nevetnek valamin. Cselhez folyamodom, egyiket a másikról kérdezem, igy aztán löbbet megludok. Csaracsin (szerecsen) fiadban feltételezve a rajztehetséget, levázoltatom vele a tábor alaprajzát. A tábor kerítésén kivül a pataknál van a konyha sátorlanfödél és — igen elmésen — fák és bokrok között; közel a mosogató víz; kevés lény és ió árnyék. Főszakács Kovács Pali. Mint azóta látom, tudósítást is ügyesen kotvvaszt s általában „a tábor lelke". Gyanúm, hogy már szerelmes verseket is küldhetett Nsktek, mert nagyon sóz. A tóborkaputól balra első a szersátor, tele mindenféle jóval. BellebS a „farkasok" sátra. Nem felel meg a nevének, mert a szalmazsákok finom, nőies, tarka pok rócokkal vannak leterítve, lakói pedig szelid fiuk: Kovács Pali (Paleios), a legszelídebb s értékes Klein,Laci s „a tábor esze" Senger Árpi (a kapitány), aki Miskolcra költözésük után is csabai maradt, A hegyhez legközelebb van a parancsnoki sátor. Lakói: Laci bácsi. Kiiment Miska, Bagyinka János (Gyinka). a csendes, szelid, erős fiu, a Körösvidék ihletett tudósítója, kinek Múzsákkal ölelkező karja tartja a tábor pénztárt is. Negyedik Láng Béluska, a Réthy nagyapa révén a tábori patika őre és orvoa. L3gtöbb szerepe van mint patkoló kovácsnak, mert a gyerekgk mezítlábas körmének „neki megy" rendszerint egy egy kő s a sebesült csülkötGyöngyike bájos szelídséggel bejódozza, bekö!i. A kaputól jobbra van a „bögölyök" sátra, ezek a legénység, a kicsik. A homlok szemöldökfájukat Laci bácsi rajza ékesíti: Laurovits Ferkéi egy nagy bögöly átszűrte s repül vele a tábor fölött. Itt szokta irni tudósításait S a muka, az „egy kis cserkész", a „szines" szerkesztő. Van itt még egy törpe néger is, a kis Fischer (Fiséri, Zsuzsi), aki a tábor idei kedvencét és csecsemőjét, Szederkényi Jenőkét nyaggatja folyton, amiért JenSke (Dugó Jani, papucsszeg. drazsé, birkapraliné) nem marad adós, csak ugy szórja a szellemes rögtönzött visszavágásokat, kedves uri gyermekdedségével. Az ő gyermekszájának, csacsogásának veszem legjobb hasznát idei megfigyeléseimnél, melyeket perőcsényi templomlátogatásaik s a mi legközelebbi látogatásunk alkalmával egészítettem ki. Szolár Ferenc dr. (Folytatjuk) Ma és minden este Gazsi zenekara Játszik a Prófétában. A megelűző tözrendészeti intézkedések szigora betartását követeli a mioiszter (A Közlöny eredeti tudósítása.) A rendkívüli meleg és száraz időjárás fokozott mértékben megköveteli az egyes jogszabályokban előirt megelőző óvóintézkedések pontos betartását. Ezek egyrészt a lakóházak és egyéb épületek, másrészt a mezőgazdasági termények védelmére vonatkoznak. A belügyminiszterhez érkezett jelentésekből azonbun az állapitható meg, hogy egyes helyeken nemcsak a fokorott elővigyázatosság és gondosság hiányzik, hanem még az előirt óvóintézkedéseket sem tartják meg. A lakóházak és egyéb épületek tatarozását (tetőiavitási munká'a'ok) ugyanis kellő szakképzettséggel nem rendelkező egyénekkel végeztetik, akik sok esetben elmulasztjuk megtenni az előirt tüzrendészeti óvóintézkedéseket is. Arról is érkezett jelentés, hogy a gazdák egyrésze a vasút mentén lerakott mezőgazdasági terményeket a körrendeletben előirt távolságon belül helyezi el és elmulasztja a védSszántás létesítését. Mindezeknek a szabálytalanságoknak mér eddig is srámos nagyobb lüzeset volt a következménye. Tekintettel arra az országos érdekre, mely a nemze'i vagyonnak a tüz pusztításától való lehető megóvásához fűződik szigorúan utasítja a hatóságokat, hogy a tatarozási munkálatokkal az egyes munkáltatók csak szakképzett iparosokat bízzanak meg, akik felelősségük tudatában a tüzrendészeti óvóintézked ?seket is foganatosítják és a tulajdonosok saját érdekükben maguk is ellenőrizzék a munkálatok mikénti végzését. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hosjy gondoskodjék a hatóság arról, hogy azokon a helyeken, ahol nincs vízvezeték, minden háznál állandóan legalább egy vizzel telt hordó, vagy kád legyen, a községek tüzollőszereiket használható állapotban tartsák, végül a körrendeletben foglalt rendelkezések betartását a legszigorúbban ellenőriztessék és azok ellen, akik a rendelkezésekhez nem alkalmazkodnak a megtorlói eljárást haladéktalanul indítsák meg. á szigora gyulai plébános Tilos az ujjatlan ás dekoltílt ruba a templomban Gyuláról jelentik: Gyula hölgyközönségét, mint tudósilónk jelenti, rendkivili izgalomban tartja báró Apor Vilmos plébánosnak a templom ajtajára kifüggesztett figyelmeztetése, amelyet a város katolikus rőtérsadalmához intézett. A plébános kemény szavakkal bélyegzi meg a mai erkölcstelen női divatot s a katolikus erkölcsökre való hivatkozással megtiltja, hogy a nők a szentmiséken az erkölcsöket és a jóizlést sértő, ujjatlan, kivágott nyári ruhákban jelenjenek meg. Aki a tilalom ellen vét, azt az egyházfi vezeti ki. A gyulai nők természetesen hevesen tiltakoztak a plébános intézkedése ellen és mindent elkövettek, hogy azt Apor plébános viszszavon ja, azonban a plébános továbbra is ragaszkodik a szigorú tilalomhoz,