Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-05 / 177. szám

fctekéscsana, W28 augusztus 5 BÜEÜU1S s2aBn 5 — Terméseredmények a helybeli állami felső mezőgazdasági iskolában. Az á'l. felső mezőgazdasági iskola tegnapi cséülési eredménye a következő : a tiszavidéki buza termése katasztrális ho'danként 13 métermázsa, a zab* 15.10 méfermézsa és a tavaszi árpáé 16 90 métermázsa. A buza az uj veíésforgóra való áttérés következtében tengeri uán le'f ültetve, tehát nem kapha'ott talajéi 5készitést, a zab háromszori szántás után friss gyep'örésb? került, a tavaszi árpa rendes fildbe jutott. A manitóbai és hatvani nemesített tavaszi buza kisérleli táb'óján a termés eredmenvt nem lehetett megállapítani, minthogv a verebek erősen kics^pel ék. Annyi már biz anyós, hogv a manitóbai buza ben szép szemű és rendkívül negy fajsúlyú, de n hjzen cirpelhető. A küllőid hossza táv uszó?«rs8nyeíről ós rekordjairól Irta: Báaóczi Eperjessy Béla. Minden nagyobb európai város az uszás népszerűsítése céljából évenként városon keresztül úszást rendez. Immár tradicionálissá vált »Quer durch Berlin*, »Quer durch Wien«, »Traversée de Páris* versenyei. A nézők százezrei gyönyörködhetnek a száz számra induló férfi és hölgy versenyzőknek küzdelmeiben. Valóságos nemzeti ünnepéllyé avatják az egyes nagyobb szabású folyamúszásokat. A folyamúszás tiem tartozik a nagyobb sport teljesítmények "közé, csupán kitartó, lassú, észszerű beosztás és nagyszeretet kell. A folyam uszás világrekordját a német W. Unkelbach 1911 aug. 2-án állította fel azzal, hogy a Rajnán 100 km. úszott. A folyam úszással szemben nagyobb sport értékkel bírnak az álló vízben történt távversenyek. Ezek közé tartozik a minden hosszú lávuszó álma, a La Manche csatorna átúszása is. A csatorna átúszása Dover és Caláis között történik. Az első csatorna átuszónak, Webb angol kapitánynak 1875 aug. 24-én 44 p. 55 mp. alatt 36 szőri kísérlet után sikerült átúszni a csatornát. A táv 63 km.. A beérkezés helyét csudálatos szép emlékoszloppal jelölték meg. Azóta sokan úszták át a csatornát, köztük egy Amerikában élő magyar származású derék pincér is. Hölgyek közül Edrle Gertrúd volt az úttörő a csatorna uszás terén. Az édesvízi 24 órás távúszás világrekordját 1906-ban Burgess állította fel 44Ví km-rel. A sósvizi 24 órás világrekordja orosz dicsőséget hirdeti. Romantschenkó Baku a Kaspitón 1912 ben 487 km. úszott. A hatórás legjobb teljesítményt a francia Billington 1911. óta tartja 20850 km-rel. HIRDETMÉNY Min

(hogy a ragadó* száj és körömfájás ese'eit tulajdonosok a törvény ízigoru rendelkezése dacára sem hozzám, aem a Szirtes Jenő (Petőfi u'ca 2.) városi állatorvoshoz sem jelentik be, figyelmeztetem a gazdákat, hogy a bejelentési kötelezettségüknek annál is inkáblj tegyenek eleget, mert a mulasztásokat szigorúan fogom büntetni, az eltitkolt eseteket pedig a tulajdonosok költségén nyomoztatom ki. Békéscsaba, 1928. augusztus 4. Dr. Berthóty István, polgármester. Igaz történet, de mese is lehet Turay Mózes székely nemes ember volt. Sok szorult belé a nyílt eszű és hős elődökből, akiket a honfoglaló is olt talált elszigetelten élve a havasok men'éi, szelíd lejtőkön, dus talajú völgyekben és kövér legelőkön Itt cseperedett fel. E* amikor embernyi ember lett belőle, sok alkalmakkor mutatta meg bátorséfét és hősiességét. Éde sunyja féltő gonddal vette körül. (Dí ugyan hol van az az édesanya, aki gyermekére ne áldozná szive, vérét szívesen és örömest, ha annak boldogulása azt ugy kívánja meg.) Apró fehérpettyes kék ruhája mindig frissen vasalt volt. Köténye alatt sokszor rejtegetett olyan holmikat, amik a Mózait igen-igen megörvendeztették : figét, diót, mogyorót, meg sokféle Édességeket szedett elő onnan. Ilyenkor jóságos szeme áradt az örömtől s a végtelen anyai szeretet ugy íimogatta és melegente körül az egyetlent, mint a napsugár a ham/adózni kezdő besztercei szilvát a kiskert aiíán. Mózsi nagyokat ugrott örömében és elszabadult csikó módjára rugaszkodott neki a rétnek, ahonnan csak esthajnal táján került vissza. Imigyen évek teltével kinővén a kamaszkorból, édesanyja egy napon csak kocsira ültette és a szomszéd birtokra vitte ei, ahol az írnoki mesterség titkaiba óhajtotta volna beletöretni őkelmét. Csendes nyári reggel volt A tücskök még javában hegedültek az utmenti gyümölcsfák lombía között és a verebek éppen csakhogy rá kezdtek a tegnap eseményeinek elbeszélgetésébe. Távolról egy komondor ugatása hallatszott, de csak gyengén és szakgatoltan, mint az erőltetett és megunt mérgesség fáradt kényszerűsége. Miután a tanyák birodalmá ban a messziről indult hang. — mert szabadon terjedhet minden irányban — nem olyan erős és bántó, mint egyebütt. A tenger hullámaihoz tudnám hasonlítani, mert itt is, mint ott a rezgések utja végtelen és szabad és sima tükrén semmi sem tartóztatja fel tovahaladásában. Furulyaszó édes, bus hangja, ének zengése, kolomp csengése talán azért hallatszik elhalón és tompán a mezők felett. Távol már hegyek körvonalai kéklettek és ősi várak romjai tünedeztek elő az azúrokon. Legszebb a Rankyné vára volt égbe meredező bástyáival és tornyaival. Ez a vér valamikor uralta a vidéket s a hozzátartozó birtok határa tul terjedt hegyen völgyön, erdőn-mezőn. A rettentő bátorságú Rankyné nagyasszony egyedül élt ebben a birodalomban. Senki hozzája tartozója nem volt, csupán huszonnégy férfi cselédek szolgálták hűségesen és állottak mindenkor kezeügyében. Hozzá hasonló asszonyi állat nem termett soha a földön — mondja a krónika s ha megéUlapitását hitelesnek vesszük, valóban el kell hogy csodálkozzunk cselekedeteinek számtalan különösségén. Sokszor maga mellé véve leghűbb csatlósát végig portyázta a környéket. A rablott holmikat színültig rakott szekerek hozták utána. Volt ott minden, amit az I ki em^tá saját top i 1 FONTOS örmény kereskedők képzelete ősz szehordhatott a messzi kelet bűbájos kincseiből: csodaszép selymek, bíborszín, zafirzöld puhatcpintásu bársonyok, nehéz kázsmir, brokát habkönnyű fátyolok, csipkék, szőnyegek, amelyek kötésének titkát nemzedékeken át őrizték a mesterek féltő gonddal, ékkövek, gyöngyök és kösöntyűk, színarany, meg ezüst billikomok, amelyekbe harci ütközetek voltak vésve, pompás kelmék, arannval cizellált hajlékony és karcsú damaszkuszi kardok, nehéz szablyák drágakövekkel kirakott markolattal birók, kópják, pajzsok, buzogányok és más remekbe készültharcieszközök — mind-mind rakásra halmozva. A sort esy sátorral letakart szekér zárta be, amelynek mélyén kreolbőrü szüzek, hab testű leány kék ültek összekuporodva — és csendesen sírdogáltak bizonytalan sorsuk és szomorú rabságuk felett. Mert tudva-tudták, hogy mi vár 6 reájuk. Messze vidékre terjedt Rankyné asszony hire s a hir borzalmas valóságot hirdetett. Nem mást, mint azt beszélték, hogy a nagyasszony ujesztendőtől számított minden tizenharmadik napnak éjszakáján tizenhárom szűznek vérében fürdik, könnyeikben mosakodik és selymes hajukba törülközik. Azután felül ördöngös paripájára és elvágtat a hegyek közé, erdő mélyébe, ahol az ördögökkel van neki találkozása. Ma már csak a düledező romok jelzik ez egykori hatalom fellegekbe nyúló fészkét, ahol a baglyok és denevérek ütöttek tanyát. Az országnak is beillett birtok szétforgácsolódott, eldarabolódott és ki tudja, kinek a lába tapossa ma a kegyetlen várasszony porait. Vihar elseperte, eső elmosta, szél széjjelkavarta a régi emlékek utolsó maradványait is s ami ma igaznak látszik belőle, az csak annyi, amennyit a régi babonás és naiv krónikás képzelete szükségesnek tartott pergamenre festegetni az elkövetkező utódok számára. Az apró lovacskák csendesen poroszkáltak a kocsi előtt, amely ernyővel volt ellátva, hogy a forró napsugár ellen megvédje a benne ülőket. Hosszú volt az ut és már estellett, amikor a kúria udvarára szerencsésen és épségben bekocogtak az utasok. Másnap a Mózsi ottmaradt, édesanyja pedig felcihelődött és viszszafelé vette útját Teltek a napok, multak a hónapok. A Turay gyerekből használható embert faragott kasznár uram. Egy napon esek betoppant Mózsi édesanyja. A hosszú távollét után forró szeretettel ölelte magához az egyetlen fiút, aki nem gvőzőtt felelgetni a kérdések özönére. Aztán nem vagy-é beteg lelkem, van é jó tisztes ruhád, cipőd, ágyadban puha derékalj, noszogatnak-é sokat azzal a sok irkafirkával, meg van-é mindened, ami kell — elmondjad nekem, mert egy percig sem tudna nyugodtan lenni anyád — ha csak akár miben is egy mákszemnyi hiányt kelljen szenvedned. Nem szenvedett Mózsi hiányt semmiben sem, de azért mégis el kellett hagynia ezt a nagyuti külön világot itten minden kényeimével egyetemben. Mert hát egy baj esett Édesanyja a lakószobáiéba menvén, első dolga volt a fekvőhelyét megvizsgálgatni. Meleg-e a takarója, van-e patyolat friss huzat a párnákon — amely árad a tisztaság egyedül való páratlan illatétól. — ugy, mint otthon, a szülei házban. Amint a párnákat megsimogatta, gyengéden megveregette, felemelgette. hát uram teremtőm — esry egérfészek volt alatta. Az ijedtszemű kis egerek rémülten, cincogva futottak szerte-azéjjel, az egérmama meg — mintha a csodálkozástól meredt volna meg — csak állt a párnacsücskén. (Soha' sem háborgatta eddig őket senki, vájjon ki az a tolakodó, aki családi fészkét széjjel űzi.) Ennél több nem kellett Turay Mózesné asszonyomnak. S ha felpattanva, Mózsit Isten igazában megkorholta 8 a pokol fenekere küldte a ház minden frajláját, — akik elcsavarták fejét a gyereknek — nem csodálkozhatunk rajta. Kvasz Sándor. Pusztaföldváron, a fa'u alatt megfelelő épületekkel bérbeadó. Bővebbet ozv. Horoyicz Móniénál O/osháza, Postaépület