Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) július-szeptember • 152-222. szám

1928-08-03 / 175. szám

2 ISRKfSWEíFtfEI KÖZLÖW¥ Békéscsaba, 1928 augusztus 3 ufón időközben Békéscsabára is megérkezett a járvány, ugy hogy az állatok már tulajdonképen fertőzött területre érkeznek. A földmüvelésügyi minisztériumból Jeckl dr. osztálytanácsos telefon értesítése is leérkezett dr. Sal állategészségügyi felügyelőhöz, ugy hogy a csabai gazdák kérésének teljesítése további akadályokba nem ütközött. A közel 400 darab szarvasmarhát az éj folyamán már haza is hajtották a oabai gazdák, ami ugy az ő, mint jószágaik szempontjából nagy könnyebbséget jelent. á békésmegyei kőművesmesterek nagygyűlése Békéscsabán (A Közlönu eredeti tudósítása.) A Magyar Kőművesmesterek Országos Szövetségének városunkben működő csoportja e hó 5 én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor a békéscsabai Iparosok Székházé nak nagy termében (Koasuth-tér) vármegyei nagygyűlést tart. melyre a környékbeli összes kőművesmestereket és városunk összes ha tóságait és testületeit meghívta. A nagygyűlés országos érdekű kérdésekkel foglalkozik, nevezetesen az épilőipartörvény megalko tásának sürgősségével, a mérnököknek fentartandó ipari munkakörök kérdésével, ezenkívül szá mos, olyan építőipari kérdéssel, amelyek nap-nap után munkát adnak a hatóságoknak és amelyeknek tisztázása a közönségnek is eminens érdeke. Foglalkozni fog a nagygyűlés a lakásépítés problémájával, természetes azonban, hogy elsősorban kőmüvesmesteri kar érdekeit fogja napirendre tűzni. Az ország mintegy 5000 kőművesmestere évek óta sürgeti az építőipar törvényes szabályozását, miután ez az egyetlen iparég. amelyet ugy 1884 ben, mint 1922 ben kikapcsoltak az ipartörvényből azzal, hogy külön törvényben fogják e legfontosabb iparágat szabályozni, azonban e törvényes szabályozás 1922. óta késik, holott azóta már a legalárendeltebb ipari szakmák helyzete is törvényes szabályozást nyert. Éppen azért, mert az építőipar a legfontosabb iparág, melyhez több, mint két tucat más iparág szervesen kapcsolódik, érthető, hogy az Országos Szövetségbe tömörült kőművesmesterek egyre inlenzivebben sürgetik a kormányt az építőipartörvény megalkotására. Márcsak azért is sürgős ez ma, mert több mint 100 rendelet és elvi jelentőségű miniszteri döntés szabályozza az építkezést és ebben a rendeletdzsungelben ma már a közigazgatási hatóságok is nehezen tudnak eligazodni, ami az építőipari kontárkodásnak nyújt tág lehetőséget, márpedig a kontárkodás egyik szakmában sem jár olyan súlyos következményekkel és sehol sem okoz a munkáltatónak olyan kárt, mint épen az építkezés körül. Reméljük, hogy a vasárnapi nagygyűlés, amelyen Budapestről a Kőművesmesterek Központi Szö vétségét Stulcz Ferenc és Kovatsek Ferenc elnökök képviselik, számos kérdést fog tisztázni. A nagygyűlést térsasebéd fogja követni, amelyre a hatóságok fejeit, a társtestületek vezetőit és a sajtó képviselőit hívták meg. Véres családi dráma BéKéscsabán egy eljegyzés miatt Miklya János lelőtte Endre nevü öccsét, aki belehalt sérülésébe — fl dráma Indító oka az volt, hogy Endre szerda esti eljegyzésére nem hívta meg szüleit — Összeszólalkoztak s az idegbeteg fiatalember életveszélyesen fenyegette anyját és a házat fel akarta gyújtani — fl dráma áldozata a vizsgálóbíró előtt önmagát vádolta meg (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megdöbbentő családi dráma történt Békéscsabán szerdán este 9 órakor a város mellett épült úgynevezett Bakucz-telepen. A dráma főszereplői egyik legrégibb és közismert csabai család tagjai s éppen azért a véres tragédia módfelett felizgatta a csabai kedélyeket. A megdöbbentő tragédia részletei a következők: Miklya Pál gépkereskedő,'kinek raktára a Horthy Miklós uton van, pár éve költözött vissza Kondorosról Csabára és a Bakucz-portákon János fiával együtt építettek két családi házat. A HJencgyermekes apa igyekezett jól felnevelni gyermekeit, két lánya papné, fiai magántisztviselők, tanítók. Csabán legismertebb és szorgalma, valamint lelkiismeretessége miatt legjobban megbecsülték a 37 éves Miklya Jánost, ki az egyik csabai cégnek tisztviselője, nős, családos ember. A szülőkkel lakott a 27 éves Miklya Endre, volt tanító, később magántisztviselő. Miklya Endre idegbeteg ember volt már régóta, aki éppen ezért huzamosabb kezelés alatt is állótt s emiatt első feleségétől el is vált. Épen most készült másodszor is megnősülni s eljegyzése Draskóczy Piroskával szerdán este lett volna. Eljegyzés helyett halál A szertelen természetű fiatalember eljegyzéséről szüleit is csak egy két elejtett szóval értesitetle, miutőn tudta, hogy azok éppen betegsége miatt nem szívesen vették volna újból való megnősülését. A szerdai eljegyzésre meg sem hivta szüleit, A szülők, különösen a régi szokásokra sokat edó öreg édes anyja nagyon rossz néven vette fiának ezt a magatartását s ezért szerdán, amikor az eljegyzés hire kerülő uton tudomására jutott, szemrehányásokat is tett fiának. Az ideges Endrét módfelett felizgatták anyjának és testvéreinek szemrehányásai s késő estig szinte 77 walesi herceg mellény nélkül London, augusztus 2. (MTI) A walesi herceg tegnsp Londonban egy kiállítást látogatott meg és a kabátja alatt nem viselt mellényt. A herceg ezáltal Anglia etikett szokásait változtatta meg, amelyet eddig az Angliában uralkodó hőhullám sem tudóit megváltoztatni. magén kivül dult fult, amikor ia végre este fél 8 óra táit magáról mepfeledkezve rátámadt édes anyjára, szidalmazta, sőt életveszélyesen megfenyegette. Miklyáné annyin megrémült, hogy átszaladt János fiához, kinek házát az öregek házától még kerítés sem válasrtja el é<* János fiánál keresett védelmet Endre fiának fenyegetései ellen. Megtörténik a tragédia Miklya Endre ekkor eltávozott hazulról s nyilván dühében ivott is, mert amikor jó héromnegved óra múlva ismét hazamén

1, ssemmellátható volt ittassága. Miután édes anyját nem találta otthon, hangosan fenyegetőzve ment bátyjának. Jánosnak háza felé. — Kürtöm az egész családot és aztán rátok gyújtom a házat — kiáltotta már messziről. A fenyegetésekre végül is kijött a házból Miklya János és rászólt öccsére, hogy ne merészeljen közeledni házához. — Megöllek benneteket és felgyújtom a házad. Pusztuljatok el mindnyájan — riko'totta Miklya Endre. — Megállj 1 — kiáltott rá János — mert lelőlek. Endre azonban csak ment fenyegetve tovább s mikor mér alig 4—5 lépésre volt bátyjától, megtörtént a tragédia. Miklya János a sötétben rásütötte revolverét, mely nek csattanása után öcscse hangos kiáltással esett össze. Az egész család kifutott a vergődő fiatalemberhez, segíteni próbáltak rajta, majd beszállították a kórházba. Közben megérkezett Vass Vilmos dr. rendőrvos és Kovács József rendőrfelügyelő is. Kovács felügyelő kérdéseire Miklya Endre önmagát okolta a tragédiáért. A kórházban nyomban megállapították, hogy a sérülés, melyet a gyomron ejtett a lövedék — életveszélyes s igy a sérült vizsgálóbírói kihallgatása is szükségessé vált. Artimovics Gábor dr. vizsgálóbíró kérdéseire Miklya Endre elhaló szavakkal felelgetett 8 a vizsgálóbírónak is ugyanazt mondoita, mint a rendőrfelügyelőnek. — Én voltam az oka. Magamnak köszönhetem — mondogatta a szerencsétlen. Kihallgatása után megoperálták Miklya Endrét s megállapítást nyert, hogy a golyó a beleket nem érintve, a gerincoszlopba fúródott. Az egész gyomor és hasüreg aludt vérrel volt tele, ugy, hogy Miklya Endre sérülése után 3 órával tulajdonképen a vérveszteség következtében halt meg. Miklya Jáno3t a rendőrség vette őrizetbe. A kétségbesetten zokogó Miklya egyrecsak azt hajtogatja, hogy ő nem akarta öccsét megölni. A sötétben nem is igen látta, hova lő. Csütörtökön délelőtt Papp Zsigmond dr. rendőrfogalmazó a tettes jelenlétében helyszíni szemlét tartott és megkezdte ez ügyben a tanúkihallgatásokat. A szerencsétlen család iránt városszerte igen nagy részvét nyilvánul meg. HISEK Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Kinevezések. A kultuszminiszter Dómján Etelka és H ilyes Erzsébet okleveles gazdasági szaktanítónőket rendes állami gazdasági szaktanitóriőkké nevezte ki és Dűm'An Etelkát a sze^halomi. Helyes E'zsébetet a csanádpilotai önálló gazdasági népiskolához osztolta be. — Előléptetések, áthelyezések az orosházi kir. járásbíróság tisztviselői karában. Az igazságügyminiszter az orosházi járásbíróságnál a következő előléptetéseket és áthelyezéseket rendelte el: Kiss István irodafőtisztet a betétszerkesztő telekkönyvvezetői állományba IX fizetési osztályú telekkönyvvezetővé nevezte ki, Hódy Miklós szegedi irodasegédtisztet O.osházára, Zsiday János orosházi irodasegédtisztet Makóra, Sajtos Dániel orosházi irodasegédtisztei Mátészalkára helyezte ót és mindhármukat X fizetési osztályú telekkönyvvezetővé nevezte ki„ Szöllősy Károly orosházi irodafőtisztet Szegedre IX fizetési osztályú telekkönyvvezetővé nevezte ki és Weinmann Károly orosházi telekkönyvvezetőt Gyomára helyezte át. — Meteorológiai Intézet jelenti « Hazánkban a levegő hőmérséklete számos helyen meghaladía a 35 fokot és éjjel is I aránylag igen magas volt, Budapesten például 23 fok volt a* éjjeli hőmérséklet. Időprognózis : Északnyugati szelekkel zivataros esők és hősüllyedés várható. — Uj szarvasi óvónő. A kultuszminiszter értesítette a közigazgatási bizottságot, hogy Nagy Erzsébet okleveles óvónőt Szarvas községbe óvónőnek nevezte ki. — Jogerősek a szarvasi választások. Szarvas községe legutóbb megtartott tisztújító közgyűlésén betöltölte az üresedésben levő óllásokat. Ezen a tisztújításon Pogány Bélát községi állatorvossá, Orosz Istvánt adótisztté, Ruzicska Györgyöt és Demián Györgyöt írnokká és Sárkány Pált fővégrehajtókká válasz ottók meg. * Fotócikkek Wénich Lajos drogériájában Békéscsaba, Szent István-tér 16.