Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-06-20 / 138. szám

2 8É1Ö58ME6YEI KÖZLÖIT? Békéscsaba, 1928 junius 20 Takarékos vásérló mindig f gyelembe veszi, hegy jó és olcsó cipőhöz a Péterfi cipőáruházban jut, mert a cég nem fart fenn hiteürodát, nem szémit fel a vevőnek kezelési költséget s a hitelkérésnél nem kell a vevőnek megalózkodni. Vitézi avatás Szarvason (A Közlöny eredeti tudósítása.) A világhéboru rengeteg áldozatot kövelelt s a magyar vitézség elszánt hősei életükkel, vérükkel bőven adózlak a magyar becsületért. Él Szarvason egy rokkant hadnagy, ki a véres harcmezőkön fiatalsága legszebb évei közepeit vesztette el két szeme világét. Tragikus életének meghatóan iomantikus epizódja, hogy amikor összetörve, szemevilógát vesztve otthonóba téri, fenkölt lelküleiü menyasszonya odaadó, gyöngéd szeretettel fogadia s életét nemes önfeláldozással kötötte a háborúban rokkanttá vált vőlegényéhez. A világtalan hősben csodálatos életenergia buzog. Mint okleveles gyógyszerész, egy ideig szépen virágzó drogériát vezetett, mejd lapszerkesztő lett, melyet kiváló rátermettségével egyszerre népszerűvé és közkedveltté tett rövid idő alatt. Az üzleti élet körében is csodálatos gyakorlati érzékkel intézi dolgait s mindezt otíhon, egész nap a kanapén pihenve irányítja, valósággal mint a hadvezér a csatamezőn a legbonyolulíabb stratégiai mozdulatokat. üiTekintettel világtalan voltára, a vitézi szék megengedte, hogy vitézzé való avatása Szarvason történjék, ahol megható ünnepélyesség közepett le is tette a fogadalmat. Tisztelet adassék vitéz Praznovszky Béla hadnagynak, a világtalan, hős, magyar katonának, ki a magyar ember csodálatos szivóssógu élniakarósával győzi le diadalmasan testi rokkantságát, pótolva azt lelke törhetetlen erejével 1 (K. E.) — A Mavart megyei járatokra kért engedélyt. Az államvasutak autóbusz közlekedési vállalata a következő utakra kért engedélyt: Szentes—Veresegyháza—S zar vas, Szentes—Derekegyháza — Orosháza. Mielőtt azonban a minisztérium a kért ipari engedélyt a teherautóbuszokra kiadná, a vármegye véleményezései kérte ki. fi miniszter a tisztviselőfizetéseK újból való szabályozására hivta fel BéKéscsaba Képviselőtestületét fl tisztviselői pótilletéKeK aránytalanságot mutatnak, fYikor ke" a nyugdíjasok pótilletményeit Képviselőtestületi határozattal megállapítani ? amennyiben azt a város közigazgatási ügyeinek, vagy üzemeinek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba r. t. város képviselőtestületének az 1927. évi julius 20-án 188. kgy. 1927. sz. a. hozott azt a határozatát, amellyel a városi tisziviselők és egyéb alkalmazottak illetményeit a7 1927. évi V. tc. 49. illetve a 42.200-1927. B. M. sz. körrendelet értelmében 1927 auguszius elsejei hatállyal újból rendezte, illetve újból mególlapitotta a törvényhatósági bizottság is felülvizsgálván jóváhagyta, E határozatra nézve a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a következőkről értesítette a vármegyét: Békéscsaba r. t. város tisztviselői pótilletékeire vonatkozólag a pénzügyminiszternek elvben nincsen semmi észrevétele, mert itt figyelembe vette a város teherbiróképességét. Miután azonban a magasabb tisztviselő kategóriák javára a pótilletékek némi aránytalanságot mutatnak és mert a pótilletéketben való részesítés indokai hónyzanak. Felhívja Békéscsaba r. t. város kéoviselőtestülefét, hogy újból foglaljon állást e tekintetben, hogy milyen őszszegü pótilletékeket kíván megállapítani. A pótilletékek megszavazását az egyes álláscsoportokra nézve tüzetesen indokolni kell. Nem járul a pénzügyminiszter hozzá azonban ahhoz, hogy a pótilleték előre is nyugdíjigény alapjául szolgáló illetményként engedélyeztessék azon alkalmazottak részére, akiknél a korábban élvezett pótlék a nyugdíjigény megállapításánál figyelembe veendő nem volt. Ezen alkalmazottaknál a pótilletékek nyugdíjba való beszámithatásának kérdésében az illetékes nyugdijjegyzék, illetőleg nyugdijinditványok megállapításakor esetenként kell a képviselőtestületnek határozni. A városi képviselőtestület az illetékek felülvizsgálatára vonatkozó 188 kgy. számú határozatban kimondotta, hogy azok a tisztviselők és alkalmazottak, akik az illetekek felülvizsgálásának időpontjában természetbeni járandóságokat élvezlek, ezen járandóságok élvezetében továbbra is meghagyhatok és amennyiben pedig ez az elhatározás kormányhatósági jóváhagyást nem nyerne, a természetbeni járandóságok egyenértékét külön munkaóltalény ciméa engedélyezi. Az 1927. évi V. tc. 49. § és a 42.20D/9z7. B. M. sz. körrendelet értelmében pótilleték csak abban a mérlékben engedélyezhető, bonyolult és felelősségteljes volta és anyagi helyzete indokolttá teszi. A pótilletmény a közigazgatáshoz tartozó tisztviselői, kezelői és végleges dijnoki állások után általában az alapilleték 25 száza léka, az ideiglenes dijnoki és szol gai állások után az alapilleték 20 százalékával egyenlő. A polgármesteri, a főjegyzői, közigazgatási és népjóléti és adóügyi tanácsnoki, az 1. o. aljegyzői, a II. o. pénztárnoki és a kórház főorvosi állások után az alapilleték 50— 35'98 százalék közötti összegben engedélyeztetett. A pénzügyminiszter felvilágosítást kér arra nézve is, hogy Zahorán Pál gazdasági intéző milyen alapon részesült a VIII. fizetési osztály A) csoporljénak 1-ső fokozafa szerinti illetményben, valamint kéri a kórházi alkalmazottak szolgálati idejének pótlólagos benyujiósát, miután enélkül az alapilletmények helyessége nem volt megállapítható. fl népjóléti miniszter rendeletet adott Ki a fertőző betegségek elleni védeKezés céljából Hogyan Kezelendők a trágyatelepek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hazánkban előforduló hevenyfertőző betegségek közül különösen a hastyphus ven nagyobb mértékben elterjedve; ritkán jelentkezik ugyan járványszerüen, elszórtan azonban csaknem állandóén észlelhető, sok megbelegedést okoz és sok emberéletet követel, főleg ott, ahol vízvezeték és csatornázás nincs. Ennek a közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból egyaránt sajnálatos jelenségnek fő oka kétségtelenül az, hogy az árnyékszékek kezelése 3ok helyt hibásan történik. Különösen súlyos kifogás alá esik az a körülmény, hogy a pöcegödrök falazata nem vizéthatlan, minek következtében tartalmuk kiszivárogva a környező talajt szennyezi és — ha a pöcegödör és a kut közötti távolság nem megfelelő — a magával vitt kórokozó csirákkal az ivásra és konyhai célokra használt kútvizet is fertőzi. Nyilvánvaló, hogy a hastyphus leküzdésében lényeges eredmény csak akkor várható, ha az ivóvízzel való ellátás kérdése mindenütt kifogástalan megoldást nyert és az ivóvizet szolgáltató talájrétegeknek szennyeződése s kórokozó csirákkal fertőzése megszűnik. Ezt a kettős célt a legtökéletesebben szolgálja a városoknak és községeknek vízvezetékkel és csa • tornázással való ellátása. E közegészségügyi szempontból felette kívánatos közmüvek létesítése azonban — nem is szólva a számottevő és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet mellett sokszor elő nem teremthető költségekről — sok helyen és különösen az Alföldön a sajátságos földtani viszonyok és nagyfokú vízhiány miatt szinte leküzdhetetlen és pöcegödröK? nehézségekbe ütközik. Tekintettel e körülményre a miniszter felhívja a vizvezelékkel és csatornázással még nem rendelkező városok és községek figyelmét egy eljárásra, amely ugy külfödön, mint belföldön (Felsőgallán, Tatabányán) igen jól bevált és kevesebb költséggel keresztülvihető : a fekáliáknak valamely erősen nedvszívó anyaggal, nevezetesen tőzeggel való keverése. Ez az eljárás abból a szempontból is előnyös, hogy a tőzegporral kevert ürülék a mezőgazdaságban és kertészetben igen jól használható, értékes trágyát ad, ami már azért is fontos, mert a szakkörök véleménye szerint a hazai mezőgazdaság jelenleg elegendő trágyával nem rendelkezik. Oit, ahol csak kővel, téglával falazott s igy kellően nem szigetelő anyagból álló ürgödrök, vagy ami teljesen tarthatatlan, falazatién gödrök vannak használatban, mielőbb teljesen szigetelő betonból való aknák készítéséről kell intézkedni. Addig is, amíg ez megtörténik 8 amig ezek az úgynevezett emésztőgödrök még használatban vannak, a gödör nagyságához mérten oly mennyiségű tőzegkorpát, vagy más nedvfelszivó anyagot, (bamu, szőraz föld, homok stb.) kell időnként a gödörbe szórni, hogy az az ürülék nedvtartalmát mindenkor lehetőleg teljesen magába szívja s ha nem is tökéletesen, de a nagyobbmérvü talajszennyezést meggátolja, a bűzös gázokat elnyelje, az árnyékszékeket tehát büztelenitse és a légyálcák elszaporodását lehetetlenné tegye. Végül célszerű a vizáthatlan pöcegödrökbe — minden kitakarítás után, tehát körülbelül félévenkint — legalább 7a liter olajsalakot (utcaöntöző olajat) önteni.