Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-06-20 / 138. szám

2 8É1Ö58ME6YEI KÖZLÖIT? Békéscsaba, 1928 junius 20 Takarékos vásérló mindig f gyelembe veszi, hegy jó és olcsó cipőhöz a Péterfi cipőáruház­ban jut, mert a cég nem fart fenn hiteürodát, nem szémit fel a vevőnek kezelési költséget s a hitelkérésnél nem kell a vevőnek megalózkodni. Vitézi avatás Szarvason (A Közlöny eredeti tudósítása.) A világhéboru rengeteg áldozatot kövelelt s a magyar vitézség el­szánt hősei életükkel, vérükkel bőven adózlak a magyar becsü­letért. Él Szarvason egy rokkant had­nagy, ki a véres harcmezőkön fiatalsága legszebb évei közepeit vesztette el két szeme világét. Tragikus életének meghatóan io­mantikus epizódja, hogy amikor összetörve, szemevilógát vesztve otthonóba téri, fenkölt lelküleiü menyasszonya odaadó, gyöngéd szeretettel fogadia s életét nemes önfeláldozással kötötte a háború­ban rokkanttá vált vőlegényéhez. A világtalan hősben csodálatos életenergia buzog. Mint okleveles gyógyszerész, egy ideig szépen virágzó drogériát vezetett, mejd lapszerkesztő lett, melyet kiváló rátermettségével egyszerre nép­szerűvé és közkedveltté tett rövid idő alatt. Az üzleti élet körében is csodálatos gyakorlati érzékkel intézi dolgait s mindezt otíhon, egész nap a kanapén pihenve irányítja, valósággal mint a had­vezér a csatamezőn a legbonyo­lulíabb stratégiai mozdulatokat. üiTekintettel világtalan voltára, a vitézi szék megengedte, hogy vi­tézzé való avatása Szarvason tör­ténjék, ahol megható ünnepélyes­ség közepett le is tette a fogadal­mat. Tisztelet adassék vitéz Praz­novszky Béla hadnagynak, a vi­lágtalan, hős, magyar katonának, ki a magyar ember csodálatos szivóssógu élniakarósával győzi le diadalmasan testi rokkantságát, pótolva azt lelke törhetetlen ere­jével 1 (K. E.) — A Mavart megyei járatokra kért engedélyt. Az államvasutak autóbusz közlekedési vállalata a következő utakra kért engedélyt: Szentes—Veresegyháza—S zar vas, Szentes—Derekegyháza — Oroshá­za. Mielőtt azonban a miniszté­rium a kért ipari engedélyt a te­herautóbuszokra kiadná, a vár­megye véleményezései kérte ki. fi miniszter a tisztviselőfizetéseK újból való szabályozására hivta fel BéKéscsaba Képviselőtestületét fl tisztviselői pótilletéKeK aránytalanságot mutatnak, fYikor ke" a nyugdíjasok pótilletményeit Képviselő­testületi határozattal megállapítani ? amennyiben azt a város közigaz­gatási ügyeinek, vagy üzemeinek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba r. t. város képviselő­testületének az 1927. évi julius 20-án 188. kgy. 1927. sz. a. ho­zott azt a határozatát, amellyel a városi tisziviselők és egyéb alkal­mazottak illetményeit a7 1927. évi V. tc. 49. illetve a 42.200-1927. B. M. sz. körrendelet értel­mében 1927 auguszius elsejei ha­tállyal újból rendezte, illetve új­ból mególlapitotta a törvényható­sági bizottság is felülvizsgálván jóváhagyta, E határozatra nézve a belügyminiszter a pénzügymi­niszterrel egyetértőleg a követke­zőkről értesítette a vármegyét: Békéscsaba r. t. város tisztviselői pótilletékeire vonatkozólag a pénz­ügyminiszternek elvben nincsen semmi észrevétele, mert itt figye­lembe vette a város teherbiróké­pességét. Miután azonban a ma­gasabb tisztviselő kategóriák ja­vára a pótilletékek némi arány­talanságot mutatnak és mert a pótilletéketben való részesítés in­dokai hónyzanak. Felhívja Békés­csaba r. t. város kéoviselőtestü­lefét, hogy újból foglaljon állást e tekintetben, hogy milyen ősz­szegü pótilletékeket kíván megál­lapítani. A pótilletékek megsza­vazását az egyes álláscsoportokra nézve tüzetesen indokolni kell. Nem járul a pénzügyminiszter hozzá azonban ahhoz, hogy a pótilleték előre is nyugdíjigény alapjául szolgáló illetményként engedélyeztessék azon alkalma­zottak részére, akiknél a koráb­ban élvezett pótlék a nyugdíj­igény megállapításánál figyelembe veendő nem volt. Ezen alkalma­zottaknál a pótilletékek nyugdíjba való beszámithatásának kérdésé­ben az illetékes nyugdijjegyzék, illetőleg nyugdijinditványok meg­állapításakor esetenként kell a képviselőtestületnek határozni. A városi képviselőtestület az il­letékek felülvizsgálatára vonatkozó 188 kgy. számú határozatban ki­mondotta, hogy azok a tisztvise­lők és alkalmazottak, akik az ille­tekek felülvizsgálásának időpont­jában természetbeni járandóságo­kat élvezlek, ezen járandóságok élvezetében továbbra is meghagy­hatok és amennyiben pedig ez az elhatározás kormányhatósági jóvá­hagyást nem nyerne, a természet­beni járandóságok egyenértékét külön munkaóltalény ciméa en­gedélyezi. Az 1927. évi V. tc. 49. § és a 42.20D/9z7. B. M. sz. körrendelet értelmében pótilleték csak abban a mérlékben engedélyezhető, bonyolult és felelősségteljes volta és anyagi helyzete indokolttá teszi. A pótilletmény a közigazgatás­hoz tartozó tisztviselői, kezelői és végleges dijnoki állások után ál­talában az alapilleték 25 száza léka, az ideiglenes dijnoki és szol gai állások után az alapilleték 20 százalékával egyenlő. A polgár­mesteri, a főjegyzői, közigazgatási és népjóléti és adóügyi tanács­noki, az 1. o. aljegyzői, a II. o. pénztárnoki és a kórház főorvosi állások után az alapilleték 50— 35'98 százalék közötti összegben engedélyeztetett. A pénzügyminiszter felvilágosí­tást kér arra nézve is, hogy Za­horán Pál gazdasági intéző mi­lyen alapon részesült a VIII. fize­tési osztály A) csoporljénak 1-ső fokozafa szerinti illetményben, va­lamint kéri a kórházi alkalmazot­tak szolgálati idejének pótlólagos benyujiósát, miután enélkül az alapilletmények helyessége nem volt megállapítható. fl népjóléti miniszter rendeletet adott Ki a fertőző betegségek elleni védeKezés céljából Hogyan Kezelendők a trágyatelepek (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hazánkban előforduló heveny­fertőző betegségek közül különö­sen a hastyphus ven nagyobb mértékben elterjedve; ritkán je­lentkezik ugyan járványszerüen, elszórtan azonban csaknem állan­dóén észlelhető, sok megbelege­dést okoz és sok emberéletet kö­vetel, főleg ott, ahol vízvezeték és csatornázás nincs. Ennek a közegészségügyi és nemzetgazdasági szempontból egy­aránt sajnálatos jelenségnek fő oka kétségtelenül az, hogy az árnyékszékek kezelése 3ok helyt hibásan történik. Különösen sú­lyos kifogás alá esik az a körül­mény, hogy a pöcegödrök falazata nem vizéthatlan, minek következ­tében tartalmuk kiszivárogva a környező talajt szennyezi és — ha a pöcegödör és a kut közötti tá­volság nem megfelelő — a ma­gával vitt kórokozó csirákkal az ivásra és konyhai célokra hasz­nált kútvizet is fertőzi. Nyilvánvaló, hogy a hastyphus leküzdésében lényeges eredmény csak akkor várható, ha az ivó­vízzel való ellátás kérdése min­denütt kifogástalan megoldást nyert és az ivóvizet szolgáltató talájré­tegeknek szennyeződése s kór­okozó csirákkal fertőzése meg­szűnik. Ezt a kettős célt a legtökélete­sebben szolgálja a városoknak és községeknek vízvezetékkel és csa • tornázással való ellátása. E közegészségügyi szempontból felette kívánatos közmüvek léte­sítése azonban — nem is szólva a számottevő és a jelenlegi ne­héz gazdasági helyzet mellett sok­szor elő nem teremthető költsé­gekről — sok helyen és különö­sen az Alföldön a sajátságos föld­tani viszonyok és nagyfokú víz­hiány miatt szinte leküzdhetetlen és pöcegödröK? nehézségekbe ütközik. Tekintettel e körülményre a mi­niszter felhívja a vizvezelékkel és csatornázással még nem rendel­kező városok és községek figyel­mét egy eljárásra, amely ugy kül­födön, mint belföldön (Felsőgal­lán, Tatabányán) igen jól bevált és kevesebb költséggel keresztül­vihető : a fekáliáknak valamely erősen nedvszívó anyaggal, neve­zetesen tőzeggel való keverése. Ez az eljárás abból a szempontból is előnyös, hogy a tőzegporral ke­vert ürülék a mezőgazdaságban és kertészetben igen jól használ­ható, értékes trágyát ad, ami már azért is fontos, mert a szakkörök véleménye szerint a hazai mező­gazdaság jelenleg elegendő trá­gyával nem rendelkezik. Oit, ahol csak kővel, téglával falazott s igy kellően nem szige­telő anyagból álló ürgödrök, vagy ami teljesen tarthatatlan, falazat­ién gödrök vannak használatban, mielőbb teljesen szigetelő beton­ból való aknák készítéséről kell intézkedni. Addig is, amíg ez meg­történik 8 amig ezek az úgyneve­zett emésztőgödrök még haszná­latban vannak, a gödör nagysá­gához mérten oly mennyiségű tő­zegkorpát, vagy más nedvfelszivó anyagot, (bamu, szőraz föld, ho­mok stb.) kell időnként a gödörbe szórni, hogy az az ürülék nedv­tartalmát mindenkor lehetőleg tel­jesen magába szívja s ha nem is tökéletesen, de a nagyobbmérvü talajszennyezést meggátolja, a bű­zös gázokat elnyelje, az árnyék­székeket tehát büztelenitse és a légyálcák elszaporodását lehetet­lenné tegye. Végül célszerű a vizáthatlan pö­cegödrökbe — minden kitakarítás után, tehát körülbelül félévenkint — legalább 7a liter olajsalakot (utcaöntöző olajat) önteni.

Next

/
Thumbnails
Contents