Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-04-08 / 81. szám

4 BflKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 április 8 A jövőben tehát a csabai kereskedőknek csak azokkal a csomagokkal kell kifáradni a vasúti postára, melyeket 7 őréig az 1. sz. postán nem tudtak feladni. Az ujitás ismét hatalmas lépés a csabai postaszolgálatban s egyúttal fejlődő gazdasági életünknek is egyik ékes bizonyítéka. MAMMMMAMMMMMMMMM Csak azt akartam mondani,. hogy az isten szabad ege alatt a tavaszi napsugárban megfürdött zsenge hajtások friss illatot lehelnek fel a levegőbe. A pacsirta a zöld búzatáblák felett egy tavaszi szimfónina elzengésére készülődik és csattogva stimmeli hangját. A liget bokrai alatt a nehéz illatú avar leveleket zörgetve gurgulázik a fekete rigó és tavaszi vágyaitól fűtve kergeti párját... A cinke vig „nyitnikék" szavai munkára serkentenek s a barna rögök között fehér és piszkos kék vászon ingek mozognak ütemesen. Felemelkedik a kapa, belevág a földbe újra és újra... és a fehér meg a piszkoskék ingen verejték csikja üt át •. • és a fehér meg a piszkoskék ing tulajdonosának gyöngyöző homloka ragyog a napsütésben — nem mondom, hogy glóriát látok körötte, de a lecsuklott fej bus integetése megremegtet egy kicsit a a panaszos szem tekintetének fájó intését érzem.. • A földeken baiázdát csíkoz az eke s az elcsigázott lovacskák szőre gőzölög a párás hajnalon — utána a fehér ing mozog — súlyos csizma cammog —- s az eiszórt mag verejtékkel hintett... Az ipari kölcsönökkel agyontámogatott magyar iparosság hajlékaiba, műhelyeibe belopakodott tavaszi napsugár szomorú állapotokra világit. Hitel, kamat, forgalmi adó és újra adó elforgácsolja a kereset nagyobb részét, mert az ország talpraállitását, a külkereskedelmi mérleg merre billenésének hihetetlen fontossága megfeszített, rugalmas inat és végtelen áldozatot követel a társadalom minden rétegétől egyaránt. Ám az ij immáron meg van feszítve esztendők óta, a verejték hull a szent cél érdekében esztendők esztendeje és a teher nem csökkent egy jottányit sem. Egy lépést előre teszünk, egyet visszafelé. Hogy hová érünk, ki tudja megmondani... A gyárakban zug a gép, hull a verejték, — a műhelyekben csattog a kalapács, sikolt a fürész, szalad a gyalu és száll a dal, mert a verebek vig csiripelése a ház előtt dalra ösztökéli a fehér ingeseket, meg a kék ingeseket... Nem mondom, hogy glóriát Iátok a fehér meg a kék inges szűkölködők feje körött, de ugy érzem, hogy a kalapács ütése engem is ér, a füiész sikoltása felém száll, a szaladó gyalu meglök — pedig nem vagyok útban, mert én is olyan inges vagyok, mint ezeknek a szerszámoknak a gazdája, csak az enyémen nem látszik a verejték csíkja, mert hivatásom elfogadható külső megjelenést követel és agyonvarrogatott ingem kabát takarja, mialatt munkámat végzem... Ugy mondják, hogy a társadalomnak rétegei vannak — nos, ezeknek a rétegeknek egy rétege : a közalkalmazottak, akik járandóságot élveznek, illetményt húznak — előbbit sokszor tulélvezik — ez esetben tulélvezményt követnek el. Mondom, a tisztviselők szomorú jelen és sivár jövő előtt állnak. Nekik is részt kell venni az államháztartás egyensúlyának helyreállításában, nekik is áldozatot kell hozni a költségvetés egyensulyőnak egyensúlyozása érdekében kifejtett nemzetmentő munkában, mert csak önmegtartóztatással, lemondással, az igények lefokozásával lehet etekintetben eredményt elérni. Ez a munka esztendők óta folyik részünkről, — de hogy hová érünk... ki tudja megmondani... Véges emberi ésszel a jövőbe látni nem lehet. Kicsiny porszem vagyunk mindannyian, amit a szellő ide oda fújdogál s a természet nagy feltámadásának idején vággyá verejtékezünk és siródunk 8 az igy összefonódott semmiségünk valami megfoghatatlan, ismeretlen erők felé sodródik, mert érezzük, ez az az erő, amely édes titokzatos lényegét rejti magában. A természet újjáéledése, a bimbó felpattanása, a föld termőerejének csodás megnyilatkozása, a szellő életre simogatása, a vágy beteljesülése — a természet örök és fenséges himnuszát zengi... És örüljetek mindig, amikor a nagy feltámadás elkövetkezik ... csak ezt akartam mondani... Kvasz Sándor. Frühwirth Hátyás memoranduma a Kézműves Kamara ügyében ilyen legyen a Kézműves Kamara? Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő memorandumot nyújtott be Hermann Miksa kereskedelmi miniszternek a kézművesipari érdekképviselet tárgyában. A memorandum többek között ezt tartalmazza : „A kézműipar nem kaphatja meg a maga érdekeinek teljes védelmét a kereskedelmi és iparkamarákban, mert vele ellentétes érdekeket is védelmeznek igen gyakran a kisipar rovására. Az iparosság kivánja az önálló, az ipartestületek fölé szervezett érdekképviseletet, az Országos Kézműves Kamarát. Nem okvetlenül akar azonban az iparosság elválni a kereskedelmi kamarától. A kamarai illetékeken felül akarja az iparosság meghozni érdekképviseleli szervének az áldozatot. Az érdekképviseletnek demokratikusan kell felépülnie. Á Kézműves Kamarának az iparosokat érintő törvények végrehajtását figyelemmel kell Jtisérni, a szükséges módosításokra javaslatokat készíteni, iparpolitikai, gazdasági kérdésekben állást foglalni. Az iparosok szociális intézményeinek kiépítésére, ipari kérdések megoldására mozgalmakat kell indítani. A Kézműves Kamara ellátja az iparosság vezetőit tanácsokkal és mindenféle útbaigazításokkal." Részletesen foglalkozik ezután a memorandum a felállítandó kamara munkakörével, többek között a következőket írja: Tanácsadás céljából szakemberek beállitá8a, akik adóügyekben, ipari közikazgatásban, kihágási, büntetőügyekben, munkaügyi bíráskodásban, munkásbiztositási, vámkérdésekben, tarifális, szállítási ügyekben ingyen jogi tanácsot adnak." A memorandum „ ^z anyagi erők és fentartás" cimü fejezetében azt mondja, hogy évi és fejenként egy pengő hozzájárulással lehet jól működő érdekképviseletet fentartani. A megalakulás költségeinek előteremtésére a kereskedelmi és iparkamarák volnának felkérendők. amelyeket részben a kézműiparosság hozzájárulásával tartanak fenn. Frühwirlh Mátyás memoranduméval kapcsolatosan az ország iparossága már mindenütt leszögezte álláspontját abban az irányban, hogy kivánja az orszógos kézműves kamara felállítását. HARISNYA, KEZTYÜKÜLÖNLEGESSÉGEK! Tavaszi cérnaflor keztyís 1*80 pengő, női harisnya dupla talppal 1*50 pengő, selyemharisnyák 2 pengőtől fölfelé az összes divatszi • nekber. CSIPKEÁRUHÁZ, Andrássyat 6. Altöldi Első Gazdasági Vasút vonatainak érkezése indulása Békéscsaba állomáson É vényes 1928 április 15 tői Érk ó 3zik p A vonat neme Honnan? 6 30 motorvonat Vésztő 7 42 Mkovácsháza-Tótkomlós 7 43 gyorsmotor Vésztő 10 58 »» »» Békés 11 43 »» »» Vés?tő 11 45 Mko vácsháza-Tótkomló s 13 29 motorvonat Békés 15 2b oyorsmotor Mkovácsháza-Tótkomlós 15 55 Békés 17 55 Békés 19 20 Újkígyós 20 34 motorvonat Mkovácsháza-Tótkomlós 21 56 n » Vésztő Indul 4 7 8 9 11 12 13 14 16 16 18 18 motorvonat 5 gyö'rsmotor 55 45 4! 15 15 45 300! 30 30 Bi 10 3T 15 45 A vonat neme Hová? motorvonat yorsmotor motorvonat jgorsmotor motorvonat gyorsmotor Mkovácsháza-Tótkomlós Vésztő Mkovácsháza-Tótkomlós Vésztő Békés Békés Mkovácsháza-Tótkomlós Vésztő Békés Mkovácsháza-Tótkomlós Békés Újkígyós Vésztő Petőfi koponyája A segesvári csatasik tömegsír* jában alussza örök álmát a leglánglelkübb magyar költő, Petőfi Sándor. A nép azonban szereti halhatatlanságba burkolni azok személyét, akikhez életükben különös rokonszenvvel vonzódott. Ahogy Rudolf trónörökös életben levéséről még ma is él a hit a babonás emberek között, ugyanilyen halhatatlansággal övezte Petőfi alakját is. Volt rá eset, hogy széltében- hosszában híresztelték, miszerint Petőfi a szibériai ólombányákban él, mint hadifogoly s hatalmas szakált növesztett. A nép hiszékenységét természetesen igyekeznek jól kihasználni ügyes szélhámosok. Az 1900-as évek elején meglehetős komoly formában kelt szárnyra az a szenzáció, hogy egy erdélyi oláh paraszt Petőfi koponyáját őrzi. A körülmények anynyira valószínűsítették a paraszt előadását a koponya hitelességére vonatkozólag, hogy hatósági közbelépésre két oláh hivatalnok Budapestre, az embertani intézetbe szállította a becses testereklyét, az azonosság tudományos megállapítása céljából. Én, mint tanárjelölt, kollégámmal, dr. Sréter Zoltán jelenlegi állami főgeológussal épen javóban folytattuk a kraniológiai vizsgálatokat néhány régi koponyán az intézetben, amikor a két oláh tisztviselő nagy titokzatossággal megjelent, kezükben egy fekete bőrönddel, melyben a problematikus koponyát cipelték. Nagyhírű professzorom, a kiváló antropológus, dr. Török Aurél olyan misztikus ^szertartásossággal látott neki a koponya vizsgálatának, hogy engem és kollégámat azonnal távozásra szólított fel, hogy teljesen egyedül láthasson neki a tanu'mányozásnak, Mi búvárkodásunkat tehát kénytelenek voltunk abbahagyni s rögtön távozni. Mint később kiderült, ennek a rendkívül óvatos nekikészülésnek semmi értelme nem volt, mivel a vitás koponya azonosságát a legalaposabb antropológiai vizsgálattal sem lehetett még c*ak valószínűsíteni sem. És most, amikor valamennyire magam is otthon vagyok a koponyatani vizsgálatokban, valósággal fantasztikus dolognak látom utólag az én néhai derék professzoromnak azt a merész vállalkozását, mellyel az egykori élő ember személyazonosságát koponya alapján akarta megállapítani. A koponya ugyanis rendkívüli nyers váza az élő ember arcának. A koponyán levő lágy részek, izmok, kötőszövetek tömege, fejlettsége, a haj, továbbá az arc szőrképletei két hajszálig egyező koponyán is olyan változatosságot tüntethetnek fel, hogy a két élő fej egyetlen egy vonásban sem hasonlíthat egy* másra. Rendellenes fejlődésü koponyákon természetesen könnyebb az azonosság konstatálása, mivel azonban az élő Petőfi arca, koponyája semmi feltűnő, vagy abnormis bonctani sajátságokkal sem birt, igy tehát annál kevésbbé tudott szegény Török professzor olyan jellegzetességekre találni, melyekre valamit építhetett volna; Az országos érdeklődést keltett tudományos vizsgálat tehát negatív eredménnyel, csalódással zárult. (K. EJ • CSIPKÉK minden létező minőségben 15 fUlértei kezdve. CSIPKEÁRUHÁZ, Andrássy-at 6.