Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám
1928-06-10 / 130. szám
2 BÉKfiSMEGFEI KÖZLÖIÍY Békéscsaba, 1928 junius 10 vábbá a kereskedelmi és gyáripari érdekeltség képviselői. Értesülésünk szerint az értekezlet a következőkben állapodott meg : A város minden vámköteles vasúti küldemény után a vámöszszeg és forgalmi adó egy százalékát fogja szedni illetékként. Vámmentes vasúti küldemények métermázsánkint 2 fillér illetéket fizetnek. A postai vámköteles áruk ugyancsak a vámösszeg és a forgalmi adó egy százalékát, mig a -vámmentesek postacsomagonkint 20 fillért fizetnek a városnak. A vasúti küldeményeknél a lerovás a vámhivatalban, a vám kifizetésénél történik, mig a postacsomagok után az illetéket maga a posta szedi be. Az adminisztráció leegyszerűsítése végett a lerovás a város által kibocsájiott bélyegekkel történik. A fenntartási illeték fizetésének kötelezettsége kiterjed a vidékre is, mert amennyiben ezek a hozzájárulást nem vállalnák, a csabai vámhivatal személyzetét leépítik s a hivatal csakis a helybelieknek vámol el. A megoldás ugy a kereskedelmi, mint a gyáripari érdekeltségek részéről megelégedéssel találkozott, mert az aránylag jelentéktelen illetékek jövedelméből 2—3 év alatt a felmerült 20 ezer pengő költség kifizethető lesz s ezután a város az illetékeket lényegesen leszállítja, esetleg teljesen megszünteti. MMIMMMMMMfIMMMMIMMA Elégedetlenek az iparosok és vásári kereskedők a csabai vásár terminusával Mozgalmat Indítanak a vásár régi napjának visszaállítása céljából (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az idén, mint ahogy már megírtuk a csabai vásár junius hó 18, 19, 20 án lesz, tehát egy héttel hamarabb, mint ahogyan azt mér régóta megrendezni szokták. A csabai iparosoknak és vásározó kereskedőknek a kihirdetett terminus igen kellemetlen meglepetést okozott és már meg is indították akciójukat a régi szokás visszaállítása céljából. Az uj terminus ellen ugyanis általánosságban az a panasz, hogy az különösen a békési és a szarvasi vá-' sárokkal oly szorosan torlódik, hogy az iparosokat és kereskedőket igen nehéz helyzet elé állítja. Alig jönnek ugyanis az iparosok és kereskedők heza a békési vásárról, melynek kirakodója tudvalevőleg 17-én, vasárnap van, hétfőn már készülődhetnek a csabaira s még úgyszólván lélekzetet sem vehetnek s már loholhatnak a szarvasira. Attól eltekintve, hogy a beosztásnak ez a formája fizikailag is megerőlteti az érdekelt iparosokat és kereskedőket, érzékeny károkat is okoz az által, hogy az ilyen rohanásban már a csomagolás sem lehet tökéletes, továbbá azzal, hogy a mindenáron szükséges fuvar a nagy és sürgős kereslet következtében alaposan megdrágul. Az iparosok és kereskedők utánjárásuk közben arról értesültek, hogy a közgyűlési határozattal junius negyedik vasárnapja utánra kitűzőit vásár teiminusát azért kellett előbbre hozni, hogy a gazdák gazdasági munkálatait a vásár ne akadályozza. Miután azonban a régi terminus ellen eddig még egyszer sem hangzottak el panaszok, viszont a megyebeli összes vásárok egymáshoz igazodnak s igy az erőszakos előbbrehelyezés torlódást okoz. a régi terminus visszaállítását követelik az iparosok és kereskedők. MMMflWMMM^^ Ezer eszt vendég Budapesten Tisztelgő látogatást tettek a képviselőház elnökénél Budapest, junius 9. A mai nap folyamán körülbelül 1000 eszt vendég érkezik Budapestre, hogy részt vegyen a holnap kezdődő finn—ugor kongresszuson. A résztvevők 722 főből álló csoportja ma regpel érkezett a magyar határhoz. Szobon a község apraja nagyja, üdvözölte őket az állomáson. A kongresszus megyar bizottsága Teleki Pál gróffal az élén már péntek este óta Szobon időzőtt. A nyugati pályaudvarra egynegyed 10 órakor futott be az eszteket hozó vonat. Petry Pál Jenő üdvözölték őket a kormány, illetve a főváros nevében. A pályaudvart sűrűn diszitette a finn eszt, magyar nemzeti és fővárosi lobogó. Az eszt képviselők ma délelőtt 11 órakor Zsitvay Tibor Házelnöknél tisztelgő látogatást tettek. Az elnök rendkivül meleg beszédben köszöntötte őket. Majd felmentek a diplomaták karzatára. A Ház tagjai felállya lelkesen ünnepelték őket. Éppen Haller István beszélt, aki felhasználta az alkalmat, hogy a magyar törvényhozás házában köszöntse őket. államtitkár és Lobmayer Egy aKtuális problémához Egyéb ünnepi szórakozás hiányában régi hírlapjaim között böngészve, véletlenül kezembe akadt a Pesti Napló két év előtti húsvéti száma, amelyben többek között a honvédelmi miniszter ur irt egy elég terjedelmes cikket. A cikk, amely a leventeintézményt bizonyos baloldali támadások ellen veszi védelmébe, végeredményben oda concludál. hogy fenntartani az intézményt már annak a népművelő hatásnak okáért is szükséges, amit a békebeli katonáskodásnál tapasztalhattunk s amit most a leventekötelezettségtől is joggal elvár. Mert tagadhatatlan. A7 a három éves katonáskodás igen nagy mértékben járult hozzá az általános műveltségi fok emeléséhez. Az a béres gyerek, akinek látóköre csak ritkán haladta tul azt a rétet, amelyen az uraság lábas jószágát terelgette, három esztendő multán ismeretekben gazdagon, elmében csiszolva, jellemben edzve kerülhetett haza s ha a rend és a fegyelemszeretet erényévé vált az aránylag rövid idő alatt, otthon könnyebben is boldogult. Amilyen helyes azonban ez a megállapítás a népművelő hatásáról a katonáskodásnak, éppen annyira nem helytálló mint érv, mert tévedés azt hinni és hirdetni, hogy ez a katonai oktatás eredménye volt. Az a katonai „iskola", amit nagyobbára csak kedvezőtlen idő esetén volt szabad megtartani a legénységgel, megelégedett azzal, ha infanteriszt Csipak el tudta sorolni az armeoberinspektor Erzherzogtól a zugskommandás hadnagyáig az összes lehető rangokat és lehetetlen neveket. Ellenben akik tanúi voltak azoknak a csendes beszélgetéseknek, melyek a takarodó elfuvása után indultak meg fenn, a sóhajokkal terhes kaszárnyatermekben, azok igenis tudják, hogy mikép ment végbe a lelkek átalakulása. Mert itt, ahol egy födél alatt volt elszállásolva az erdélyi begyek bocskoros kecskepásztorától a póttartalékosokig mindaz a hadköteles, aki csak az egy éves önkéntesség előnyeit nem „élvezhette", itt tartott előadást társainak a maga mulattatására a szegény néptanító, itt magyarázták a tech(A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai Ipartestület több évtizedes óhaját váltja valóra f. év juüus hó 1-én, ugyanis akkor avatja fel méltó keretek között székházát. A meghívók most készülnek s az ünnepélyre Békéscsaba társadalmán kivül több ipartestületet és a közélet kitűnőségei közül is sokakat fognak meghívni. Az ünnepély az összes vallásfelekezetek templomaiban tartandó hálaadó istentiszteletekkel kezdődik. Délelőtt 11 órakor díszközgyűlés lesz az Iparosok Háza újonnan épült dísztermében, melynek tárgysorozata: 1. Hiszekegy. Énekli az Iparos Dalárda. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Kovács ..Mihály, ipartestületi elnök. 3. Ünnepi beszéd. Elmondja dr. Forray Lajos, az ipartestület ügyésze. 4. Az Iparosok Háza története. Ismerteti dr. Romváry Iván, az ipartestület titkára. 5. Üdvözlő beszédek. 6. Elnöki zárszó. 7. Himnusz. Énekli az Iparos Dalárda. Délben 1 órakor nagyszabású társasebéd. Este 9 órakor táncmulatság lesz. Hisszük, hogy Békéscsaba egész társadalma részt vesz az ünnepélyen, támogatva a nemes törekvést, amely mostanában az ipartestület működésében nyilvánul. MfMWMAMMAfMWMAMMMWMM Tanácsülés A folyó évi junius hó 8 én tartott tanácsülésben a következő ügyeket intézték ei: íparigazolványt kaplak: Hegedűs Sándor cipész, Komlósi István fakereskedő, Benedek Irén élelmiszerkereskedő, Kocsis Sándorné motorikus favágó iparra. A hajdúk és tűzoltók részére szükséges cipők és csizmák szállítására beadott ajánlatok közül a tanács Penyaska Pál és Durai Pál ajánlatát fogadta el. Épitési engedélyt kaotak: Mészáros Mihály, Mitykó János, Hrabovszky János, Berecki Pál Batizi István, Hrabovszky György, Pribojszky János. nika fejlődését a gépész, villanyszerelő s itt oktatott sima modorra minden „bundást" az extra mondáaos kereskedősegéd. Magam figyeltem meg egy Ízben egy zádorlaki kőmüvessegédet. aki hálószomszédját takarodó után oktatta a betűvetés mesterségére. Hány, az éjszakából ellopott óra eredménye volt az, amikor a tanítvány már le tudta írni a nevét I ? .. Bizony nem volt ehhez más köze a KuK szellemnek, minthogy führer ur Csenderits — bántván Í0QNT mint a fogkó, meglazítja ezt s megszabadítja tőle a veszélyeztetett fogzománcot álmos füleit a suttogás — néhanéha a tekintély okéért csendesen odaszólt: „Kuss !" .. Azonban nem erről akarok én beszélni, hiszen tudom, hogy a KuK érát a mai leventeoktatással egy kalap alá vonni, a kettő közt párhuzamot venni nem lehet. De éppen mert nem hiszem, hogy volna magyar ember, aki ne tekintene büszkén, szeretettel a magyar jövő e sastollas letéteményeseire, szükségesnek látom az intézmény egy olyan hibájára rámutatni, ami nem politikai, de gazdasági okokból fog az intéz-KAL®DONT PUHABB a fog zománcánál, amelyet gyöngyházszeriien fehérré csiszol és igy természetes szépségét emeli. ménnyel szemben ellenszenvet kiváltani, ha — hamarosan nem orvosolják a bajt. Aki ismeri a magyar ember, különösen a magyar gazdaember takarékosságszeretetét, az megérti mit jelent az nála. ha tőle a hatóság 5—10—20 pengőket, de gyakran többet követel csak azért, mert a keze alá tartozó leventeköteles ifjú egy-egy gyakorlatot elmulasz*. A helyzet ugyanis az, hogy a mulasztásért a fiu szülőjét, vagy munkaadóját vonják felelősségre és sújtják tekintélyes birsággal. KALCDONT gyob$a B Í a hatásában. A szájat habjával tisztítja és üde frisseséget ad a leheletnek. /
