Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám
1928-05-12 / 108. szám
Békéscsaba, 1928 májas 12 •MWVi WI" Szombat 55-11 etiolyam, 108-ik tűm BEKESME6TEI POLITIKAI NAPILAP ^ Ki&laeiaal dija*. . FóasarkaMtő: Dr. Gyftacy&ai J&mos Haljrben i« vidékre postán kUdva : a egyed-ÍTts 0 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példányonként 10 fillér. iyuixr_aax-ixain-trLiri -)i-i -i "ii * ri *i i ri " — •••••••••• Falslőa «a«rka*atő i FUÍppinyl Sámuel Talefoojstxu: ? SaarUasíőtég él kiadóhivatal: Békfacseifíia, n. kerfllet Ferencs Jóaieí-tér 20. xafca alail, Hirdetés dljwabáa sawlnt. Bud Idnos dr. tervei a magángazdaságok talpraáílitására Budapest, méjus 11. Bud János dr. pénzügyminiszter több izben jelezte különböző gazdasági tárgyalások sorér, hogy gazdasági életünket érintő nagy arányú beruházási program elkészítésén dolgozik. Az akció felöleli ugy a mezőgazdasági, mint az ipar és kereskedelem érdekeit és minden vonatkozásban alkalmas lesz gazdasági életünk fellendítésére és hivatott lesz a most észlelhető súlyos gazdasági nehézségek eloszlatására. Az akció első és legfontosabb része a hosszúlejáratú hitel promblémájának meg oldása. Az egyik terv az, hogy a bankok közreműködésével egységesen vesznek fel egy nagyobb hosszúlejáratú kölcsönt, amelyből minden pénzintézet részesedne. A másik terve a pénzügyi kormánynak az, hogy tőkében megerősíti a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetét. Szo ven ipari kölcsönkötvények kibocsátásáról is és intézkedés fog történni a kisw kereskedelmi és kisipari hitel ki e'éfciteseie is. A vidéki pénzintézeteknek nyújtandó visszleszómitolási hitelkeretet a Nemzeti Btnk lényegesen felemeli. Fontos terve az akciónak az export probléma megoldása is. Radikális reformot készít elő a kormány a szövetkezeti kérdésről is és nagyobb erény u kölcsönnel financirozza a földreformot. Gcndot foidit az útépítés gondos lebonyolítására is és ismét meg fogják engedni a községi kölcsönök felvételét. Kb. 120—130 ezer pengő kerül tz általános gazdasági vérkeringésbe és remélhető, hogy nagy gazdasági fellendülést fog maga után vonni. TTJeginf ülésezik a kisantant Bukarest, méjus 11. Orient Rádió. Politikai körökben nagy érdeklődés előzi meg a kisántánt értekezletét. A lapok azt irják, hogy az értekezlet jun. 15 én lesz megtartva Bukarestben. A hirt még nem erősítették meg hivatalosan. Elindult az Italia Kingsbay, méjus 11. ^Wo!fO Nobite tábornok reggel 7 orakor ^ elindult az Italia léghajóval. maniu megbukott, a kormány megerősödött Bukarest, május 11. A román kormány cáfolja azt a hirt, hogy a régenstanács kihallgatáson fogadja Maniut. Bukarestben Maniut bukott embernek tartják és ugy látszik, hogy a kormány pozíciója megerősödött. Gyulafehérvárról még mindig vonulnak hazafelé kisebb csoportnk, amelyeket csendőrcsapatok kisérnek. „Ha magyarnaK lenni annyit jelent, mint hüneK, jónaKés legesnek lenni" fl honvédelmi tárca költségvetését Kezdte tárgyalni a Képviselőház mai ülésén Budapest, május 11. A képviselőház mai ülésén a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására került a sor. A tárca általános vitáját Hegedűs Kálmán előadó nyitotta meg. Ismertette azokat a változásokat, amelyek a tárcában az utóbbi időben történtek. Megemlíti, hogy 300.000 pengőt fordítottak a katonai akadémia és a jutási altiszti iskola fejlesztésére. Megkezdették az uj lőporgyér építését. Majd kijelenti, hogy Magyarország mai helyzete nem engedi meg. hogy a tisztiker helyzetén javítani tudjon, azonban mindent el kell követni a magyar tisztikar anyagi helyzetének javításéra. Ma magyarnak lenni annyit jelent, mint hűnek, jónak és lelkesnek lenni. Lefegyvereztek bennünket teljesen, mig szomszédaink állig fegyverben vannak. Elvettek tőlünk mindent, de nem vehették el a magyar vitézséget. Nekünk meg kell védenünk mindazt, ami ezer éven keresztül a mienk volt. Nekünk nincsenek ágyúink, de van egy ezer éves multunk, hősi halottaink és hegyoményaink a küzdelem buzdítására. Ellenségeink látják, hogy kezdünk ismét erősek lenni és keresik barátságunkat. Malasits Géza felkéri a honvédelmi minisztert, hogy a hadseregtől teljesen tartsa távol a politikát és hegy a katonai műhelyekben csak a katonaság számára dolgoztassanak. A költségvetést pártállása miatt nem fogadhatja el. Fráter Jenő örömmel látja, hogy a magyar honvédség kebelében izzó hazafias munka folyik, azonban sürgeti az általános véderőkötelezettség visszzaáliitását, mert nekünk a zsoldos hadsereg nagyon drága. Jugoszláviának négyszer ekkora htdserege csak évi 100 millió dinárral kerül többe. A költségvetést a magyar honvédség fejlesztése és megerősödése érdekében elfogadja. HagyarországnaK Angliában Két nagy barátja van, az egyik, a LordoK-háza, a másik, a Daily Hail flz angol Alsóházban már a trianoni béKe revízióját sürgettéK London, május 11. Az angol Alsóházbán tartott külügyi vita folyamán Gazalet konzervatív képviselő meleg hengon emlékezett meg Magyprors7ágról. Szerinte a mostani romén zevargásek nagyban előtérbe hozták a magyar kérdést. Mtgyarorszégnak Angliáben két nagy barátja ven: az egyik a Lordok-háza, a másik a Daily Mail. Senkisem tagadhalja, hogy Magyarországnak jogos panaszai vannak. Kijelentette, hogy ő maga is járt Megyarországon és Erdélyben. Látta, hogy Románia mivé tette a gazdegen termő elszakított vidékeket, ahonnét ezelőtt nagy mennyiségben exportáltak, azok a részek most behozatalra szorulnék. Azt a mintagazdaságot, amely r err cs*k Magyarországnak, hanem egész Európának büszkesége volt, igazságtalan visszaéléssel tették tönkre. Végül kijelentette, hogy Magyarország általános reviziója nem késhet már soká. Tömegesen épitiK Erzsébethelyen a KislaKásoKat BajoK az OFB által odaitélt telKeK Körül (A Közlöny eredeti tudósítása.) Amikor az erzsébethelyieknek valami panaszuk van, melynek orvoslását keresik, rendszerint arra hivatkoznak, hogy Erzsébethely Békéscsaba egyik legnagyobb lélekszámú és legfejlődésképesebb kerülete, mely valóban fejlődik is. Az erzsébethelyieknek fenti állításukban tökéletesen igazuk is van, mert aki Erzsébethelyen mostanában körülnéz, szerteszét mindenütt építkezéseket lét. Helyenként apró kis telepek kezdenek kialakulni, egy-két-három szobás házakból. Nagyon sok helyen már tető alatt van a házacska, de a legtöbbön még csak a vályogot verik serényen a vályogvetők. Annyi vályogot, mint amennyit most Erzsébethelyen vernek, a város többi kerületében együttvéve sem láthatni. Különösen élénk az építkezés a Bessenyei-utca tájékán és a földmivesiskola melletti kenderföldeken. Ezeknek a telkeknek túlnyomó részéhez nem az OFB utján jutottak a tulajdonosok. A MÁV fütőházi laktanya hatalmas epitkezésein kivül se szeri, se száma azoknak a kis épületeknek, melyeket ezen a környéken nagyobbára vasutasok és egyéb tisztviselők építtetnek. Sajnos, az OFB által kiosztott telkeken mér nem tapasztalható ez a nagy építkezési kedv, aminek igen sok oka van. Ezek között a legfőbb ok az, hogy a kisparcellák tulajdonosai elkeseredésükben még mindig nem törődtek bele a földjüktől való megválás gondolatéba <és ahol csak lehet, az uj tulajdonost építési szándékábanigyekeznek megakadályozni. Számtalan összetűzés is keletkezett már, melyek éppen nem alkalmasak erra, hogy az uj tulajdonosok az építkezésnek ny ugodt lélekkel hozzákezdjenek. De ezen kivül igen nagy akadálya az építkezésnek az is, hogy a telkekre semmi módon kölcsönt szerezni nem tudnak tulajdonosaik, miután azok még nincsenek ki sem fizetve, következésképen nincsenek telekkönyvezve sem az uj tulajdonosok nevére. Igaz, hogy még ha kapnának is kölcsönt telkükre, akkor se nagyon sokat érnének vele, mert az alig lehetne akkora, mint amennyiből legföllebb az anyagok egy részét megvásárolhatnák. Az anyag többi részének és a munkadíjnak kifizetésére a nagyrészt igen szegény kisembereknek már nem lenne pénzük. Azt mondanunk sem kell, hogy Békéscsabán miiyen nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy mennél hamarabb, de mindenesetre a lakásforgalom felszabadulása előtt elegendő számú kislakás álljon rendelkezésre. Éppen azért a város vezetőségének magának is kellene gondolkodnia azon, hogy a számtalan, önmagában tehetetlen kisegzisztencia valamilyen formájú városi támogatás mellett végre felépíthesse hajlékét, hogy ezzel is enyhítse a város közismert nagy lakásínségét. Károly Olaszországba szeretne költözni Milano, május 11. Károly román herceg beutazási engedélyt kért az olasz kormánytól és azt kérte, hogy egyelőre az olasz Riviérán tartózkodhasson és kötelezte magét, hogy nem fog a román kormánynak kellemetlenséget okozni, annál is inkább, mert rosszalja a román parasztpárt mozgalmát.
