Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-10 / 106. szám

2 VfiKfiSUE6¥EÍ KÖZLÖM? Békéscsaba 1928 május 10 A tanyai bábák küldöttsége a polgármester előtt Szomorú korkép a kultúrfölény idejűből (A Közlöny eredeti tudósítása.) Elkeseredett nénik jelentek meg ma a polgármester előtt. A kül­döttség tagjai Békéscsaba város tanyai bábái voltak, akik nagy elégedetlenséggel adtak kifejezést panaszuknak. A tanyai bábák fizetése, akik a legnehezebb viszonyok között teljesitik nagyfontosságú hivatásu­kat, havi 50 pengő. Ebből a meg­élhetésre is kevés díjazásból még lakásukról is gondoskodni kellene, amire természetesen képtelenek. Ezért a tanyai bábák nagyrésze mint tenyásasszony helyezkedtek el, amikor is szűkös férőhelyért meghatározott számú libát és csir­két kell felnevelniük. Évente kö­rülbelül 500 pengőre rug annak az aprójószág mennyiségnek az értéke, amit a lakásadó gazdának be kell szolgáltatni. — A csecsemők életrekeltése és gondozása volna a feladatunk s s ehelyett a csirkék nevelésével kell foglalkoznunk — mondják az elkeseredett madámok. Azonban a csirkék és libák fel­nevelése is kockázattal jár s a minimális fizetésű, szegény bábák­nak sokszor a maguk pénzén kell a hiányzó aprójószágokat besze­rezni. hogy férőhelyükről ki ne tegyék őket. A lehetetlen állapo­ton segítendő, a város képviselő­testülete még tavaly novemberben egyszoba konyhás lakások építé­sét határozta el a tanyai bábák számára, ennek a határozatnak azonban fedezet hiányában nem tudnak eleget tenni. A bábák pe­dig tovább nem tudnak várni. — Ha nem segit a váios raj­tunk, ősszel otthagyjuk a tanyá­kat, mert igy nem tudunk meg­élni — hangoztatják. És kétség­telenül igazuk van. A tanyáknak pedig, amelyeknek kulturális eme­lésén éppen most fáradoznak a hivatalos körök, nem lehet bábák nélkül hagyni. Egyébként ez az eset is kiütköző képe tótágast állított kultúrpolitikánknak. A ta­nyai bábák ma még csirkéket tenyésztenek, de holnap azt is otthagyják, kulturfölényes minisz­terünk ellenben rádióval akarja boldogítani a tanya népét. Sza­valnak az egyke meg a csecse­mőhalálozás ellen, aztán csirkét tenyészteni küldik ki a tanyákra a bábákat? fl békési tanítók járásköri gyűlése (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésvármegyei Általános Ta­nító Egyesület békési járási köre folyó hó 5-én tartotta szokásos tavaszi gyűlését Mezőberényben az állami elemi központi iskolá­ban Váczy Dezső mezőberényi állami elemi iskolai igazgató el­nöklete alatt. Az igen népes gyű­lést mintatanitás előzte meg, me­lyet Váczyné Mohar Erzsébet áll. tanítónő tartott saját osztályában, az első elemi vegyes osztályban számtanból, ismertetve a 20-as számkört. Az egész mintatanitá­son — mely a hallgatóság osz­tatlan tetszésével találkozott — meglátszott a valódi tanítói szak­képzettség, rátermettség s teljesen az uj tanterv szerint való öntuda­tos munka. Az igen sikerült taní­tásért a járáskor jegyzekönyvi kö­szönetet szavazott Tanitás után megkezdődött a iárásköri gyűlés, melyet Váczy Dezső elnök nyitott meg egyszerű, keresetlen, meleg szavakkal. Szabó László békési községi tenyai ta­nító „A munka, mint nevelő esz­köz" cim alatt tartotta meg gon­dolatokban gazdag, megás nivóju tartalmas felolvasását, melyért a gyűlés szintén jegyzőkönyvi kö szönetet szavazott. Szabó Antal békési belterületi községi elemi iskolai tanitó — mint a járáskor pénztárosa — beszámolt a mult évi pénztári állapotról, él'a'ános tetszés közt jelentve ki, hogy tag­díjhátralék nincs s a készpénzma­radvány a mult év végén 213 P fillért fett ki. Azután ismertette az 1928. évi költségvetést, melyet a járáskor teljes egészében elfo­gadott. Farkas Gyula békési gaz­dasági iskolai igazgató bemutatla és részletesen ismertelte a „Ka­lász" Rt. által kiedott osztatlan elemi iskolák részére szóló i—VI. osztályú olvasókönyveket. A tan­könyveket melegen ajánlotta a járásitör figyelmébe, annál is in­kább, mivel azoknak kíedói a ta­nítói jótékonysági intézményeknek, igy az Eötvös alapnak is. hatha­tós anyagi támogatói. Ezután kö­vetkezett a tisztújítás. Titkos sza­vazás utján a következő három évre a járáskör tisztikara a kö­vetkezőképen alakult meg : Elnök lett Varga János békési községi elemi iskolai igazgató, alelnök Petrovics Gyula köröstarcsai áll. elemi iskolai igazgató, pénztáros Szabó Antal békési községi tanító, jegyző Szabó László békési köz­ségi tanító és választmányi tag Váczy Dezső mezőberényi állami iskolai igazgató. Az uj elnök meg­köss önte a maga és újonnan meg­választott tiszttársai nevében a bizalmat és indítványozta, hogy a volt tisztikarnak a járáskör 6 éven keresztül teljesített odaadó mun­kásságéért fejezze ki jegyzőkönyv­ben köszönetét. Gyűlés az indít­ványt elfogadta s ezzel a gyűlés véget is ért. Amikor Ké Pvise| ö ^K Harun-fll-Rasidot játszott Beidézték Bud János dr. pénzügyminisztert adóhátralék miatt állott a hivatal tisztviselője előtt. Ha akaria volna, még ekkor is meg iudla volna őrizni inkognitó ját, a tisztviselő nem ismerte fel, hogy az ország pénzügyeinek leg­főbb irányitójával áll izemben. A miniszter felvilágosi'o'ta, hogy az • idézés tévedésen alapszik, mert neki nincs adóhátraléka és egyút­tal be is mutatkozott. Mint ilyen­kor történni szokott, a tisztviselő­vel fo golt a világ, elnézést kért a zaklatásért, amely tényleg zakla­tás volt, mert rögtön kiderült, hogy Bud Jánosnak nincs is adóhátra­léka." Ritkán előforduló érdekes eselet ír le az Az Est legutóbbi száma, amelynek főszereplője képviselőnk, Bud János dr. pénzügyminiszter. Az eset a következő : „A véletlen játéka, hogy az adó­hivatal éppen a pénzügyek leg­főbb miniszterének, Bud Jánosnak, aki egyetemi katedrája alapján műegyetemi tanárként is lajstro mozva van a hivatalos könyvek­ben, idézést kézbesített, amely szerint adóhátrálékban leiedzene. A pénzügyminiszter pedáns em­ber, aki maga jár elől jó példával és ama kevesek közé tartozik, akik az előirt időre befizetik az adót. Tudja ezt róla mindenki, csak ugyláíszik az adóhivatalnak az a tisztviselője nem ismerte, aki az idézést kiállította, valahogy nem vette észre, hogy az állítólagos adóhátralékos és a pénzügyminisz­ter egyazon személy legyen. A miniszter tiszta lelkiismerettel jelent meg az adóhivatalban, hi­szen adóját már kifizette régebben és tudta, hogy csak valami hiva­talos tévedés alapja lehet az idé­zés, de kíváncsi volt a fejlemé­nyekre. Pontosan az idézésben megjelölt időben, reggel 9 órakor lépte át a hivatal küszöbét. Az előszobában már többen várakoz­tak, szintén beidézett felek, akik közül senki sem ismerte a pénz­ügyminisztert. Multak a percek, a negyedórák és ezzel arányban fo­gyott a várakozók türelme is. Egyedül a pénzügyminiszter vért türelemmel a sorsára. Mi tagadás, a hivatal „illetékes tényezője" ezúttal megkésett. De végre feltűnt ismert alakja az elő­szobában és a várakozók udva­riasan nyitottak neki u'at. Az em­ber sohasem tudhatja, hogy meny­nyit használhat az adóhivatalban az előzékenység ... Mint egy ujj­nyomáéra megindult az adminisz­tráció gépezete és a fel*k az ér­kezés sorrendjében járultak a ki­jelölt tisztviselő elé. A pénzügy­miniszter nyugodtan vért sorára, nem vett igénybe protekciót és tü­relme elnyerte jutalmát: végre ott rendezett az Andrássy-nton egy nő Nekiugrott az öt rendre Intő, majd Igazolásra felszólító rendűrnek (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn hajnalban csúnya ribilliót rendezett az Andrássy uton Sza­bados Júlia, ki megából kikelve ordítozott, reprodukálhatatlan ki­fejezésekkel illette a hajnali járó­kelőket. Az őrszemes rendőr elő­ször csendre intette, majd amikor látta, hogy nem használ a figyel­meztetés, sőt a nő még vele szem­ben is használta a gyalázó kife­jezéseket, igazolásra szólította fel. Szabados Júlia erre tombolni kezdett és az igazolást megta­gadta, amire a rendőr felszólí­totta, hogy kövesse őt a rendőr­ségre. A nő a felszólításnak vo­nakodott eleget tenni, ellenben neki ugrott a rendőrnek, akinek volt dolga védekezni a megdü­hödt nő támadásai ellen. Végül mégis csak sikerült előállítania a kapitányságra, ahol nyomban őri­zetbe vették. Másnap kihallgatása folyamán hasonlóan botrányos magatartást tanúsított, mire a rendőrség ható­ság elleni erőszak címén előze­tes letartóztatásba helyezte és át­kísértette a gyulai törvényszékre. Sziktalaj­javító tanfolyam (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara közli, hogy a földmivelés­ügyi miniszter a nagyszámú je­lentkezőkre tekintettel, a karcagi m. kir. földmivesiskolánál rende­zett sziktalajjavitó tanfolyamok megismétlését rendelte el. E tanfolyam 1928. évi május hó 21-től 26-ig fog tartani 6 napon ét. Előadói: S^entannay Sámuel m. kir. földmivesiskolai igazgató és Pinkert Zsigmond, a föld ani intézetnél szolgálatot teljesítő nyu­galmazott tanítóképző intézeti igazgató. E tenfolyamra 25 hallaató, első­sorban önálló kisgazdák, vágy azoknfik 17 évet betöltött fiai vehetők fel. A tanfolyam díjmen­tes. azonban azok, akik a föld­mivesiskolánál kívánnak ellátást, ezért naponta 2 pengőt tartoznak az iskola háziélelmezésének pénz­tárába fizetni. E sziktalajjavitó tanfolyamot az­zal ejánljuk az érdekelt gazdák figyelmébe, hogy a korlátolt fel­vételi lehetőségekre tekintettel fel­vételüket mielőbb kérjék írásban a karcagi m. kir. földmivesiskola igazgatóságától. Petrolenmmal öntötte le férje ágyát és meggyajtotta Csanádapácáról jelenlik: Bor­zalmas féltékenységi dráma ját­szódott le vasárnap hajnalban Csanádapáca községben. Sóki Sán­dor fiatal, jómódú gazda tanyáján. Sóki Sándor két évig a legna­gyobb egyetértésben élt a felesé­gével, az utóbbi időbei azonban elhidegült tőle és sokat járt át a szomszédos Bakta tanyára. Emiatt aztán a házastársak között napi­renden voltak a heves jelenetek. Szombaton este Sóki azzal ment el hazulról, hogy egy gazdaköri összejövetelen vesz részt. A fiatal gazda egész éjszaka nem tért haza, felesége virrasztva várta. A haj­nali órákban lopakodott be aztán a tanyába, feleségéhez nem szólt egy szót sem, azonnal lefeküdt. A fiatal Sókiné rosszat sejtett és a korai órákban átszaladt Baktá­ékhoz. Körülbelül esy óra múlva tért vissza. A cselédektől meg­tudta, hogy férje a tanyán töltötte az éjszakát. Az elkeseredett asszony ezután petroleumot hozott fel a kamrából és szó nélkül leöntötte az ágyat, amelyben Sóki Sándor nyugodtan aludt, majd meggyújtotta az ágy­neműt. Ezután nyugodian elhagyta a tanyát és elment jelentkezni a csendőrségre. A feltörő lángokat azonnal ész­revették a szomszédok és azonnal a ház oltására siettek. Nemsokára kimentették a fiatal gazdát, aki igen súlyos égési sebeket szenve­dett. Életbenmaradásához alig van remény. Sókinét letartóztatták és átszállítják a szegedi ügyészség fogházába. Landlert TTloszkvában temetik el Berlin, május 9. A Riviérán el­hunyt Landler Jenő volt népbiztos holttestét Moszkvába szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents