Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-09 / 105. szám

2 BfiKfSÜEOTEI KÖmCMl Békéscsaba, 1928 május 9 tiek hozzájárultak az indítvány­hoz. A küldöttségben való rész­vételre fölkérik a többi alföldi községek és városok fodrászait és az ügy támogatására fölkérik Mokcsay Zoltán dr. vásárhelyi főispánt, továbbá Hódmezővásár­hely, Békéscsaba, Mindszent, Szen­tes és még több alföldi város képviselőjét. MMMMMtMMMMMMMÍM^^ fiz ipartestülete^ propagandája a nyersbőr helyes Kezelése érdeléében A mesterek egyébként nem ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a segé­dek is korábban jelenjenek meg az üzletben, csak azt akarják, hogy ők maguk nyithassák ki üzleteiket a jelzett időben. A gyűlés a felszólalások elhang­zása és a fentebbi határozati javaslat elfogadása után 12 órakor ért véget. Fegyelmi büntetések, is kiszabhatók arra a husiparosra, aki felületesen fejti az állatbört, vagy helytelenül kezeli gal, ez a megállapodás főleg bu­zakivitelünk szempontjából nagy­jelentőségű, mert ígéretet kaptunk arra, hogy Olaszország évenként, egyelőre 3 éven keresztül, 5 mil­lió q búzát fog Magyarországon vásárolni. Ennek ellenében mi kü­lönböző kedvezményeket biztosí­tunk az olasz ipar részére. Egyéb­ként a magyar-olasz kormány kö­zött létrejött megállapodás értel­mében ez év julius 1-én Fiúmé­ban felállítják a magyar vámhiva­talokat is. flz Aurora Kör jubiláris hang­versenye Bazilidesz f\ária Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Május hó 17 én ünnepli az Aurora Kör fennállásénak 15 éves jubi­leumát. Ez alkalomból a kör vezetősége elhatározta, hogy hang­versenyére a legkiválóbb magyar dalénekesnőt, a csabai közönség régi kedvencét, Bazilidesz Máriát hivja meg vendégül. A művésznő most tért haza Antwerpenből és rögtön tudatta a kör elnökségével, hogy a meghivást elfogadja és résztvesz a jubiláris koncerten. Bazilidesz Mária — tekintettel a Schubert centennériumra — mű­sorának egy részét Schubert mü­veiből állitotta össze. Ezenkívül zenekarkisérettel ad elő egy régi olasz áriát Monteverditől, mig többi számát magyar szerzők mü­vei és régi magyar népdalok töltik ki. Az est ünnepi 3zónoka Korniss Géza dr., az Aurora Kör elnöke lesz, akinek kiváló szónoki ké­pességeit nem kell a csabai kö­zönség előtt külön kiemelni. Az est többi számát a kör zenekara szolgáltatja, amennyiben Schubert, Beethoven és Liszt müveit fogja bemutatni. A hangversenyen a kultuszmi­niszter és a főispán megbízottjai is megjelennek. Küldöttség utján kérik a borbélyok a korábbi üzletnyitás engedélyezését Vásárhelyről jelentik : Áz alföldi borbélyok hétfőn délelőtt 9 órakor tartották kongresszusukat Vásár­helyen, az iparegylet nagytermé­ben. A kongresszus egyetlen tár­gya az volt, hogy állást foglalja­nak a nyári korábbi üzletnyitás ügyében. A gyűlésen Tenka Sándor szeg­vári kiküldött azt javasolta, hogy küldöttségileg kérjék a kereske­delmi minisztertől a nyári vasár­napi üzletnyitásnak reggel 5 óra­kor való engedélyezését, valamint a hétköznapi zárásnak este 10 óráig leendő meghosszabbítását A csabaiak, orosháziak, vásár­helyiek, szentesiek és mindszen­(A Közlöny eredeti tudósítása.) A nyersbőröket feldolgozó ipar részéről több alkalommal felhív­ták a figyelmet arra a körül­ményre, hogy a levágott állatok bőrének fejtése általában nem történik azzal a gondossággal, amilyen gondosságot ennek a nemzetgazdasági szempontból is nagyfontosságú nyersanyagnak ter­melésénél joggal el lehetne várni s igy a gondatlan fejtés követ­keztében sokkal nagyobb arány­ban kerülnek forgalomba, illetőleg feldolgozásra az úgynevezett vak­metszések és egyéb hibák folytén selejtesebb minőségű bőrök, mint más országokban, ahol a bőrök fejtésére nagyobb gondot fordí­tanak. Minthogy az állati bőrök gon­datlan fejtéséből eredő hibák a kikészített bőrök minőségét is ront­ják, önként érthető, hogy az ilyen selejtesebb minőségű nyersanyag­ból előállított kikészített bőrök mi­nősége mögötte marad a helyesen lefejtett és kezelt bőrök minősé­gének, miért is az ilyen nyersbőr a jobb minőségű nagyobb értékű áruk előállítására alkalmatlanná válik. Ebből folyik azután az is, hogy a nyersbőrkereskedelem, illetőleg az ipar az ilyen selejte­sebb minőségű bőrökért csak ki­sebb árat fizethetnek, mint ugyan­azokért a bőrökért, ha azokat gondosan fejtették és kezelték volna. A gondatlanságból eredő ezek a hibák gyakran csak a készbőrök feldolgozásánál, avagy éppen a bőrből készült kész áru­cikkek (lábbeliek stb.) használata közben jelentkeznek és meg nem érdemelten rontják a termelő ipar készítményeinek hitelét, egyben azonban a bőrfeldolgozó iparnak, avagy a fogyasztóknak is komoly anyagi kórt okoznak. Az állati bőrök gondatlan fejté­séből származó fentebb emiitett károk természetesen visszahatnak a nyersbőrt termelő mészárosipar anyagi érdekeire is és a husipart csakúgy károsítják, mint végered­ményben nemzetgazdaságunkat. A mostani gazdasági viszonyok mel­lett még fokozottabb mértékben kell arra törekednünk, hogy a nemzeti termelésünk értékeit min­den téren megóvjuk s igy nemzet­gazdasági érdekeink azt is megkö­vetelik, hogy ezt az elvet a nyers­bőrtermelés tekintetében is érvé­nyesítsük. E végből a miniszter felhívja J. fokú iparhatóság utján az illetékes ipartestületeket a mészérosiparban érdekelt tagjai körében folytatandó olyirányu hatásos propagandára, mely szerint az emiitett iparban foglalkozó munkaadók alkalma­zottjaiknak alapos kioktatásával, következetes ellerőrzésé\el és a mennyiben az eredményre nem ve­zetne, alkalmas fegyelmi eszkö­zökkel oda hassanak, hogy a jö vőben az állati bőrök hanyag fej­téséből és kezeléséből eredő ká­rosodástól ugy a nyersbőrt ter­melő mészárosipar és a nyers és kikészített bőröket feldolgozó kü­lönféle iparok, mint a fogyasztók széles köre, általában tehát köz­gazdaságunk, a lehetőség mérté­kéig megóvassék. A esabai korcsmárosok elégedetlenekazipsrtársnlat jelenlegi vezetőségével • »•« • Rendkívüli közgyűlés összehívását kérték több, mint 50 aláírással (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai vendéglősök és korcsmárosok közölt ujabban fel­borult a béke. A nehéz gazda­sági viszonyok arra indították már régebben a vendéglősöket, hogy mind szigorúbban körülhatárol­ják ugy a vendéglők, mint a korcsmák miniszteri rendeletek ál­tal szabályozott jogait. A vendég­lősök nyilván a korcsmák verse­nyének tulajdonították a mai gyen­gült üzletmenetet és éppen ezért sürgették a hatóságoktól azokat a korcsmárosok iparűzését meglehe­tősen megszorító rendelkezéseket, melyektől saját iparuk fellendülé­sét várták. Ezek közé tartozik fő­ként a záróra ügye, továbbá a billiárd, táncterem stb. ügye. A korcsmárosok természetesen szintén nem maradtak tétlenül, meri a vendéglősök által indított akciót saját érdekeikre igen sérel­mesnek ítélték 8 jogaik védelmé­ben mindinkább tömörültek. Igy a két ipar között napról-napra ki­élesedett a helyzet, aminek vég­eredményeképen szükségszerűen elkeltett érkeznie a döntő ütközet­nek is. Miután a korcsmárosok az ipartársulat jelenlegi vezetőségét nem tartották eléggé alkalmasnak arra, hogy a korcsmárosok érde­keit minden körülmények között megvédjék, lassanként az a véle­mény alakult ki, hogy a vezető­séget újjáalakítják. E célból rend­kívüli közgyűlést határoztak el s az összehívást kérő ivet már eddig több, mint 50 korcsmáros és vendéglős irta alá. A vezetőség természetesen nem tehet mást, minthogy a rendhivüli közgyűlést összehívja és módot nyújt az erőpróbára, mely azon­ban, tekintettel az összehívók nagy számára, pillanatig sem lehet két­séges. Nézetünk szerint a bajoknak nem a konkurrencia az oka s ép­pen azért kár is volt ebben az irányban minden kezdeményezés, mert mig a vendéglősök által kért intézkedések a gazdasági helyze­ten mitsem javítottak, addig viszont az ipartársulat szükséges békéjé­nek megbontására bizonyult al­kalmasnak. A bajoknak forrása a pénztelenség s ennek nyomán az általános üzlettelenség, melyen azonban semmiféle hatósági kor­látozásokkal segíteni nem lehet. 77 képviselőház mai ütése Budapest, május 8. A képviselő­ház mai ülésén folytatták a kul­tusztárca költségvetésének folyta­tólagos tárgyalását. Az egyházi javak tételénél Barabás Samu szó­lalt fel, hangsúlyozva azt, hogy az egyetemes nemzeti szempon­tokból teszi szóvá e tételnek min­den felekezeti kérdés nélkül való elbírálását, mert a legkisebb fele­kezeti széthúzás is nagyban ár­tana Nagymagyarország ügyének. Pintér László csatlakozik Bara­bás Samu álláspontjához, hangoz­tatva azt, hogy minden felekezeti kérdést félre kell tenni, mert az csak az ország egységét bontaná meg. A Pázmány Péter Tudó­mányegyetem személyi járandó­ságainak tételénél Pakots a nume­rus klauzuj eltörlését kérte. Kossuth nemzetének szegyene az, hogy ilyen törvényt megtűrhetnek. Klebelsberg kultuszminiszter vála­szában kijelentette, hogy alig pár hete, hogy behatóan foglalkoztak a numerus klauzus ügyéyel. Meg kell várni, hogy az uj törvény ho­gyan válik be az életben és csak azután kell beszélni róla. — As Aurora Kör jubiláris hangversenyén, május 17.én a Városi Szinháxban Bazili­desz Mária is fellép,

Next

/
Thumbnails
Contents