Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-06 / 103. szám

Békéscsaba, 1928 május 6 Vasárnap 55-ífe évfolyam, 103-ik ssirt BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI \APILAP rialybvn ti ridékie postán k&ldvi: Begy«d »TJ« 6 p«ngé, egy hónapit 2 pengi. Példányonként 10 fillér. FSaswkMitfi: Dr. Gy6nffy6«i Jáaoa F«l«16s Merkeutfi i Filippinyi Sámuel Xilifouiáa : 7 SMtkMBtóróg éi kladóhlTKbU: Bétahctshit, II. kwfilat Fcrancc JóiMf-tér 20. isám lUtt. Hiíd«té* dljisabát tanini. A mi polgármesterünk (9V- J.J A város képviselőtestülete ma díszközgyűlést tart s a város lakossága ünnepel. Nem azért, mert a méltóságos urak száma eggyel megszaporo dott ebben a szegény országban, amely a többtermelést csak a címekben, meg a nyomorgók számában tudta megvalósítani. Békéscsaba népe, amely menekült jobbágyból, munkakereső iparosból, vagy vándorló árusból cseperedett fel a maga erejével, szorgalmával és józanságával módos, vagy legalább is öntudatos polgársággá, izzig-vérig demokratikus s itt bizony nagyon kevesen hajbókolnak még excellenciás urak előtt is, hacsak az egyéni kiválóság, vagy a munka árán szerzett vagyon nem késztet respektusra. Mégis a mi polgármesterünket kormányzói kitüntetése alkalmából ünnepli ennek a városnak apraja-nagyja, minden rendű- és rangú polgára. Nem sunyi hízelgéssel, de azzal az az őszinte, meleg becsüléssel, valami családias szeretettel s a szemekben csillogó büszkeséggel, amit semmiféle hivatalos görögtüzzel nem lehet megrendezni. Szebb és megkapóbb áz minden szép beszédnél és ékes szónoklatnál, ahogy egyszerű csabai polgárok, akiknek a közélettel vagy hatóságokkal semmi kapcsolatuk, siettek és sietnek a mi polgármesterünkhöz, hogy melegen megszorítsak a kezét és sugárzó arccal szerencsét kívánjanak. Mintha mindegyiknek azt tükrözné a tekintete: „Nekünk mondják, milyen derék, kiváló ember a mi polgármesterünk? Tudjuk mi azt nagyon jól!" Mivel érte el a pol gármester ezt a lelkes szeretetet abban a varosban, amely pedig nehezen tuü melegedni? Mivel vivta ki azt az egyöntetű megbecsülést itt, ahol igen szűkmarkúak az elismerésben ? Mindenekelőtt az egyén iségével. Berthóty István tíz évvel ezelőtt idegen emberként került ehbe az uj keletű városba, annak első polgármestereként. De az első perctől kezdve csabai akart lenni s az is lett belőle. Meg akarta érteni ezt a népet s megértetni vele magamagát. Polgármesterségének első éveit olyan súlyos és viharos időkben élte át, amelyeknek generációkat meghaladó küzdelme és nyomorúsága történetileg összeforrasztotta őt és városát. Nem hajhászta keresetten az emberek népszerűségét, de nem is szigetelte el magát a stallumban lévő vezető fölényével; egyszerűen ugy beszélt velők, mint polgár a polgártárssal. Ezért keltett bizalmat, ami a szeretet alapja. Mások szavalják, hogy az ajtó nyitva van és mindenkit meghallgatnak; ő nem szavalta, azonban gyakorolta. Talán nem is tudatosan, de szive Szerint. Párthoz, klikkhez nem kötötte magát, de ha a közérdek parancsolta, oda állt mindegyik mellé. Épen azért, bár egyikhez sem tartozik, magában mindegyik magáénak vallja. A magyar urak jelleméből csak az igazi magyar ur törvénytiszteletét és makulátlan becsületességét hozta magával azonban a tunyaság helyett lankadatlan szorgalmat és pontosságot, nemtörődömség helyett éber érdeklődést és alkotó kedvet, osztálygőg helyett pártatlanságot, megértést és türelmet. A kommunistáktól ép elég üldözésben volt része, de azért nem szegült ellene jogos óhajnak csak azért, mert azt ép szocialisták hangoztatták. Politikai türelmetlenségtől mentesen polgártársnak tekintett minden csabait és politikától mentesen, azért szereti minden csabai. Akkor, egyetlen egyszer is, amikor a város politikai állásfoglalásába közbevetette magát, városa érdekében s a lakossággal összhangban tette. S mit jelent Berthóty polgármesterségének tiz éve, helyesebben annak nyugalmasabb, második fele, Békéscsaba történetében ? Jelenti a falunak várossá fejlődését nemcsak közigazgatásilag, de kulturálisan és gazdaságilag is. Békéscsaba nemcsak város lett, de jelentős tényező a magyar városok között. Hogy ez a megcsonkítás által előállott helyzetnek köszönhető ? Igaz. De ez csak az alapot, a lehetőséget adta meg hozzá. Szervező, irányító, gondoskodó kellett hozzá, aki a lehetőségeket ki tudja használtatni. A mult fogyatékosságait helyrehozni, a jelen szükségleteit előteremteni s a jövő távlatába a várost beállítani. Tény, hogy az uj városi képviselőtestület minden tagja lázas alkotó kedvtől volt áthatva. De vájjon nem Berthóty egyéniségének eredménye az, hogy a városházi testületet, amelyet még a múltból visszakisértő s a zilált időben amúgy is fűtött osztály és egyéb indulatok tagoltak szét, a haladás, a városfejlesztés, ennek az érdemes helységnek szeretete jegyében egységesre s ezzel munkaképesre tudta hangolni ? Menynyiszer kellett hittel és meggyőződéssel rábeszélni s az indulatokat vagy demagógiát, elfogultságot vagy meg nem értést egyszerű, józan érvekkel, türelmes szívvel és szeretettel vagyha éppen kellett, nem bántó, de mégis hatékony tréfálódzással leszerelni ? Vájjon több erély nem többet ártott volna-e? Három éve, amikor az uj képviseiőtestület megalakult, a városatyák ontották a városfejlesztő ideákat. Az előző évtizedek mulasztásai parancsolólag kiabáltak, a város uj helyzeti energiája folytán egyre tornyosuló szükségletek kielégítésért áhítoztak. A városházi parlamentet lázas alkotó vágy hatja át s a megkezdett peiiódust méltán nevezhetnők Békéscsaba reformkorszakának. Kizárólag agrárius faluból indusztriális város furja-faragja magát előre. A mezőgazdasági ipar is erősen nekilendül. A lendület mindent magával ragad, a tőke vállalkozó kedvet kap, idegen tőkék keresnek itt boldogulást s a magánvagyonok megerősödnek, sokszor megduzzadnak. A városnak lépést kell tartania ezzel az előretöréssel. Közmüveit növelni, kommunikációit javítani és gyarapítani, a megsokszorozódott közigazgatási, kulturális, higiéniai és szépészeti igényeket kielégíteni. Nem volt-e nehéz, de gyönyörű munka a kívánatosból kiválogatni a szükségest, a fejlődés tempóját rendszerbe fogni, akkor, amikor az anyagi lehetőségek amúgy is szük határt szabtak annak ? Berthóty István ezt tette, vagy még helyesebben, ha vissza tekintünk, ezt Berthóty István tette. S vájjon az az áldozat, amit a polgárság erre a fejlődésre fordított és fordít, nem fizetődött-e viszsza hatványozottan a lakosság vagyonának értékeinek növekedésében? Nagyon érdekes és A világ márka: 1928-as legújabb typusu személy teherkocsik, alvázak MC. CORMICK PETROLEUM-TRAKTOROK mezőgazdasági gépek, golyóscséplök, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat is cserélünk Mc Cormk icpetroleumtraktorok délvidéki lerakata és főelirusitója tffif -V* ^'imrsHiÉB Eüf 853 BB Hí ES lczkovits Lipót gépáruháza TELEFON 275 Békésosaba, Andrássy-ut TELEFON 271