Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-06 / 103. szám

Békéscsaba, 1928 május 6 Vasárnap 55-ífe évfolyam, 103-ik ssirt BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI \APILAP rialybvn ti ridékie postán k&ldvi: Begy«d »TJ« 6 p«ngé, egy hónapit 2 pengi. Példá­nyonként 10 fillér. FSaswkMitfi: Dr. Gy6nffy6«i Jáaoa F«l«16s Merkeutfi i Filippinyi Sámuel Xilifouiáa : 7 SMtkMBtóróg éi kladóhlTKbU: Bétahctshit, II. kwfilat Fcrancc JóiMf-tér 20. isám lUtt. Hiíd«té* dljisabát tanini. A mi polgármesterünk (9V- J.J A város képviselő­testülete ma díszközgyűlést tart s a város lakossága ünnepel. Nem azért, mert a méltóságos urak száma eggyel megszapo­ro dott ebben a szegény ország­ban, amely a többtermelést csak a címekben, meg a nyo­morgók számában tudta meg­valósítani. Békéscsaba népe, amely menekült jobbágyból, munkakereső iparosból, vagy vándorló árusból cseperedett fel a maga erejével, szorgal­mával és józanságával módos, vagy legalább is öntudatos pol­gársággá, izzig-vérig demokra­tikus s itt bizony nagyon ke­vesen hajbókolnak még excel­lenciás urak előtt is, hacsak az egyéni kiválóság, vagy a munka árán szerzett vagyon nem kész­tet respektusra. Mégis a mi polgármesterün­ket kormányzói kitüntetése al­kalmából ünnepli ennek a vá­rosnak apraja-nagyja, minden rendű- és rangú polgára. Nem sunyi hízelgéssel, de azzal az az őszinte, meleg becsüléssel, valami családias szeretettel s a szemekben csillogó büszkeség­gel, amit semmiféle hivatalos görögtüzzel nem lehet meg­rendezni. Szebb és megkapóbb áz minden szép beszédnél és ékes szónoklatnál, ahogy egy­szerű csabai polgárok, akiknek a közélettel vagy hatóságokkal semmi kapcsolatuk, siettek és sietnek a mi polgármesterünk­höz, hogy melegen megszorít­sak a kezét és sugárzó arccal szerencsét kívánjanak. Mintha mindegyiknek azt tükrözné a tekintete: „Nekünk mondják, milyen derék, kiváló ember a mi polgármesterünk? Tudjuk mi azt nagyon jól!" Mivel érte el a pol gármester ezt a lelkes szeretetet abban a varosban, amely pedig nehezen tuü melegedni? Mivel vivta ki azt az egyöntetű megbecsülést itt, ahol igen szűkmarkúak az elismerésben ? Mindenekelőtt az egyén isé­gével. Berthóty István tíz évvel ez­előtt idegen emberként került ehbe az uj keletű városba, an­nak első polgármestereként. De az első perctől kezdve csabai akart lenni s az is lett belőle. Meg akarta érteni ezt a népet s megértetni vele magamagát. Polgármesterségének első éveit olyan súlyos és viharos idők­ben élte át, amelyeknek gene­rációkat meghaladó küzdelme és nyomorúsága történetileg össze­forrasztotta őt és városát. Nem hajhászta keresetten az embe­rek népszerűségét, de nem is szigetelte el magát a stallum­ban lévő vezető fölényével; egyszerűen ugy beszélt velők, mint polgár a polgártárssal. Ezért keltett bizalmat, ami a szeretet alapja. Mások szaval­ják, hogy az ajtó nyitva van és mindenkit meghallgatnak; ő nem szavalta, azonban gya­korolta. Talán nem is tudato­san, de szive Szerint. Párthoz, klikkhez nem kötötte magát, de ha a közérdek parancsolta, oda állt mindegyik mellé. Épen azért, bár egyikhez sem tarto­zik, magában mindegyik ma­gáénak vallja. A magyar urak jelleméből csak az igazi magyar ur tör­vénytiszteletét és makulátlan becsületességét hozta magával azonban a tunyaság helyett lan­kadatlan szorgalmat és pontos­ságot, nemtörődömség helyett éber érdeklődést és alkotó ked­vet, osztálygőg helyett pártat­lanságot, megértést és türelmet. A kommunistáktól ép elég ül­dözésben volt része, de azért nem szegült ellene jogos óhaj­nak csak azért, mert azt ép szocialisták hangoztatták. Poli­tikai türelmetlenségtől mente­sen polgártársnak tekintett min­den csabait és politikától men­tesen, azért szereti minden csa­bai. Akkor, egyetlen egyszer is, amikor a város politikai állás­foglalásába közbevetette magát, városa érdekében s a lakos­sággal összhangban tette. S mit jelent Berthóty pol­gármesterségének tiz éve, he­lyesebben annak nyugalmasabb, második fele, Békéscsaba tör­ténetében ? Jelenti a falunak várossá fej­lődését nemcsak közigazgatási­lag, de kulturálisan és gazda­ságilag is. Békéscsaba nem­csak város lett, de jelentős té­nyező a magyar városok kö­zött. Hogy ez a megcsonkítás által előállott helyzetnek kö­szönhető ? Igaz. De ez csak az alapot, a lehetőséget adta meg hozzá. Szervező, irányító, gondoskodó kellett hozzá, aki a lehetőségeket ki tudja hasz­náltatni. A mult fogyatékossá­gait helyrehozni, a jelen szük­ségleteit előteremteni s a jövő távlatába a várost beállítani. Tény, hogy az uj városi kép­viselőtestület minden tagja lá­zas alkotó kedvtől volt áthatva. De vájjon nem Berthóty egyé­niségének eredménye az, hogy a városházi testületet, amelyet még a múltból visszakisértő s a zilált időben amúgy is fűtött osztály és egyéb indulatok ta­goltak szét, a haladás, a vá­rosfejlesztés, ennek az érdemes helységnek szeretete jegyében egységesre s ezzel munkaké­pesre tudta hangolni ? Meny­nyiszer kellett hittel és meg­győződéssel rábeszélni s az in­dulatokat vagy demagógiát, el­fogultságot vagy meg nem ér­tést egyszerű, józan érvekkel, türelmes szívvel és szeretettel vagyha éppen kellett, nem bántó, de mégis hatékony tréfálódzás­sal leszerelni ? Vájjon több erély nem többet ártott volna-e? Három éve, amikor az uj képviseiőtestület megalakult, a városatyák ontották a város­fejlesztő ideákat. Az előző év­tizedek mulasztásai parancsoló­lag kiabáltak, a város uj hely­zeti energiája folytán egyre tornyosuló szükségletek kielégí­tésért áhítoztak. A városházi parlamentet lázas alkotó vágy hatja át s a megkezdett peiió­dust méltán nevezhetnők Békés­csaba reformkorszakának. Ki­zárólag agrárius faluból indusz­triális város furja-faragja magát előre. A mezőgazdasági ipar is erősen nekilendül. A lendület mindent magával ragad, a tőke vállalkozó kedvet kap, idegen tőkék keresnek itt boldogulást s a magánvagyonok megerő­södnek, sokszor megduzzadnak. A városnak lépést kell tartania ezzel az előretöréssel. Közmü­veit növelni, kommunikációit javítani és gyarapítani, a meg­sokszorozódott közigazgatási, kulturális, higiéniai és szépé­szeti igényeket kielégíteni. Nem volt-e nehéz, de gyönyörű mun­ka a kívánatosból kiválogatni a szükségest, a fejlődés tempóját rendszerbe fogni, akkor, ami­kor az anyagi lehetőségek amúgy is szük határt szab­tak annak ? Berthóty István ezt tette, vagy még helyeseb­ben, ha vissza tekintünk, ezt Berthóty István tette. S vájjon az az áldozat, amit a polgár­ság erre a fejlődésre fordított és fordít, nem fizetődött-e visz­sza hatványozottan a lakosság vagyonának értékeinek növeke­désében? Nagyon érdekes és A világ márka: 1928-as legújabb typusu személy teherkocsik, alvázak MC. CORMICK PETROLEUM-TRAKTOROK mezőgazdasági gépek, golyóscséplök, varrógépek, kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők Használt traktorokat is cserélünk Mc Cormk icpetroleumtraktorok délvidéki lerakata és főelirusitója tffif -V* ^'imrsHiÉB Eüf 853 BB Hí ES lczkovits Lipót gépáruháza TELEFON 275 Békésosaba, Andrássy-ut TELEFON 271

Next

/
Thumbnails
Contents