Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-05 / 102. szám

Békéscsaba, 1928 május 5 Szombat MWMtMMMWMWMMMMMIMWW1 55-te évfolyam, 102-ik sián> KESMEGYEI POLITIKAI Klttíla*t*«l wP.J*« Helyben éi vidékié poétán Midra: »agyed (m 6 pengi, egy hónapra 2 pengő. P61dá< nyonként 10 fillér. IAPILAP uujuijiwOTu jvTmrmnmnn n^*^*^* ...... mm Főiaaikasatí: Dt. Gy6agy5ol János FeMőa iserkeiató t Filippányl S&esgmI Talsfonsi&m: 7 Sserk«»«tó»ég éa kiadóhivatal: Bákfcesabás, II. kerSlet Ferenca Jónef-tér 20, ssára alatt, Klfdetéa dljasabia laarlat. Hétfőn tárgyalja a tábla Hatvani) báró perét Budapest, méjus 4 A budapesti Ítélőtábla hétfőre tűzte ki a nemzetgyaiázési bűntett miatt elitéit Hatveny Lajos báró bűnügyének fellebbviteli főtárgyalását. Hatvany azt a kívánságát fejezte ki, hogy a főtárgyaláson személyesen megjelenhessen. A tárgyalás iránt, amelyen Degré Miklós fog elnökölni, igen nagy érdeklődés nyilvánul meg és külföldről is sok hirlepiró bejelentette megérkezését. Tíz oroszok erőszakkal akarják kiszabadítani Hun Bélát Becs, méjus 4. Reichspost, a Telegramm Un;on kownoi jelentése szerint Moszkvában tiltakozó gyűléseket rendeztek Kun Béla letartóztatása mia t és amennyiben Kun Bélét nem fcocsájtanák szabadon, követelik, hogy akár erőszakkel is szabadítsák ki. Bécs, május 4. Dinghoffer osztrák igozságügyminiszter kijelentette, hogy Kun Béla kiadatásának ügyében még nem tud érdemben nyilatkozni, mert az iratok még nem kerültek a minisztériumba. Az állampolgárság Kun Béla kiadatásánál nem jöhet szóba és az ítéletét minden politikai szemponttól mentesen és teljesen tárgyi agosan hozza meg. . Bécs, méjus 4. A Deutscher Öilerreichischer Tageszeitung közli Mataya osztrák miniszter kijelentését, mely szerint Kun Béla kiadatásáról szó sem lehet. Megemlíti azonban, hogy a kulisszák mögött nagy mozgolódás folyik, majd ismeitette Ausztriának közvéleményei, mely szerint nem hiszik, hogy Kun Bélát, a magyar tanácsköztársaság gyilkosát engedjék, hogy szabadon futhasson. Tíz északi sark felé Vardő. május 4. Az Italia átrepült a Botteni tengerszoroson. Az Italia jelentette, hogy fél 9 órakor Vardő felett repül el, az idő szép és nyugodt. Vadsö, május 4. Az Italia 9 óra 10 perckor itt leszállott. TI szokottnál is díszesebben ünneplik az idén a bősök emlékét Budapest, május 4. A hősök emlékünnepét május 20-án tartják meg a szokottnál is díszesebben a világháború 10 éves évfordulója alkalmából. Méltó, hogy az emlékezés ünnepélyén a társadalom mennél szélesebb korban vegyen részt. ZQrichbctt a magyar pengőt B0.66.0-al jegyezték. fl román Kormány engedélyezte a gyulafehérvári népgyűlést fl kormánypárt nem vár Különösebb eredményt, vagy követKezményeKet a gyűléstől Bukarest, május 4. (MTI) A kormány megadta az engedélyt a gyulafehérvári gyűlés megtartására. A rend fenntartásával a belügyi államtitkárt bízták meg> aki Davidogiu tábornok, csendőrségi parancsnokkal együtt Nagyenyeden üti fel a főhadiszállást. Á kormánylapok azt írják, hogy el akarják kerülni a súrlódásokat és ezért nem fogják megakadályozni a tömegek felvonulását. A nagygyűlés résztvevői már útban vannak Gyulafehérvár felé. A kormány megígérte a nemzeti parasztpártnak, hogy biztosítja a szabad felvonulást és hatályon kivül helyezi a gyülekezési sza| bedság minden korlátozását. Az ! ellenzék nem nagyon bizik ezeknek az ígéreteknek megtartásában. Kormánypárti körökben azon a véleményen vannak, hogy a gyulafehérvári gyűlésnek éppen ugy nem lesz semmiféle különös hatása és következménye, mint ahogy nem volt a bukarestinek sem. Maniu szavatosságot vállalt a rend megtartásáért. A kormány reméli, hogy a nagygyűlésen nem fognak elhangzani szeparalisla és forradalmi kijelentések. Maniu legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy a gyűlés békés lefolyású lesz. Ha szomszédainKKa

l szemben nem biztositunK a kultura terén vezetőszerepet, veszve vagyunk fl szinházaKat meg Kell menteni a mozi versenyétől — fl Kultuszminiszter beszéde a Képviselőház mai ülésén Budapest, május 4. A képviselőház mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatja a felsőhóz elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Szentkorona őrzéséről szóló törvényjavaslat 14. § át a felsőház nem a képviselőház szövegezésében fogadta el és éppen ezért visszaküldte az alsóházhoz. A javaslatot kiadták a képviselőház illetékes bizottságának. Áttértek ezután a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Farkas Elemér. A guvernementalis politika nem lehet más — mondotta —, mint amely a kuliurát összeköti az erős nemzeti érzéssel. Ezt akarjuk elérni, amikor a sokszor gúnyosan emlegetett kulturfölényt akarjuk megvalósítani. Egy ország, amelyet a békeszerződés béklyókba vert, egyedül a kultúrpolitikában találhatja meg azt a fegyvert, amely a többi nemzetek színvonalára vezet. Dicséret hangján emlékezik meg képzőművészetünkről. Itt az államnak ösztöndijak nyújtásával, vásárlásókkal kellene segíteni a művészeken. A színjátszás terén arra kell törekedni, hogy a szinház a haladás szellemében hü őre legyen a tradícióknak, a magyar nyelvnek és a kulturának. Az 0perahá2ból sem lehet nemzetközi intézményt csinálni. Rámutat arra a veszedelemre, amely a mozi elterjedése mellett a magyar színjátszást veszélyezteti. A ma bemutatásra kerülő filmek 90 százalékának nincs igazi jó és nevelő hatása. A mult évben egy és fél millió dollárt edlunk külföldi filmekért és mi maradt helyében, egy pár elkoptatott filmszalag és romboló erkölcsi hatás a másik oldalon. Mindent el kell követnünk, hogy ifjuságunk lelkét a film mételyező hatásától megóvjuk. A színjátszást pedig fel kell ruházni azokkal az eszközökkel, amelyek képessé teszik, hogy a közte és a mozi között folyó versenyből győztesen kerülhessen ki. Követelte, hogy a kormány valamilyen uton-módon kötelezze a vidéki színházakat is arra, hogy klaszszikus repertoiret illesszenek műsorukba. A költségvetést elfogadta. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy visszapillantást akar vetni a minisztérium elmúlt 6 esztendejére és bizonyos mértékig programot adni. Mostanában Kossuth müveivel foglalkozva rábukkant egyik levelében arra a megállapításra, hogy csak egy cél lehet a nemzet előtt és ez csak nemzeti létének a művelődés terén való megerősítése lehet. Ha a Közép és Aldunának medencéjében levő népek között nem akarjuk magunknak biztosítani kultura terén a primus inter pares szerepét, akkor veszve vagyunk. Kossuth fenti megállapítása teljesen igazolja a kultúrfölény politikáját. Reischl Richárd megállapításaival szemben kijelentheti, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem akarja az ő kultúrpolitikai tempóját mérsékelni. Fájdalommal tölt el bennünk a szomszéd államok közművelődési politikája abban a tekintetben, hogy a magyar iskolákat oly kíméletlenséggel kezelik, azonban tagadhatatlan, hogy Angelescu elsőrendű szakember, ugyancsak rátermett egyének állanak a szomszédos állam kultúrpolitikájának élén, akik hatalmas lépésekkel viszik előre országuk közművelődésének ügyét, hogy rendszeres munkával behozzák azt az előnyt, amely a múltból megmaradva ma még Magyarország oldalán mutatkozik. E nagy versenyben ki merné vállalni a felelősséget azért, hogy Románia, Szerbia és Csehország elrohannak mellettünk, maguk mögött hagyva a magyar kultura gépkocsiját. Ha valaki ezt óhajtja, akkor más embert állitsanak a kultusztárca élére. A kultura terén való lemaradásra nem kényszeríthetnek bennünket, az e téren való fegyverletétel tehát önkéntes fegyverletétel lenne, már pedig ez esetben Kossuth szavai szerint veszve vagyunk. (Hoszszan tartó taps a kormányfámogató pártokon.) Közel 1,600.000 iskolaköteles gyermek és ifjú van Magyarországon, vagyis a kultusztárcának a nyolcmilliós magyar nemzet közel egynegyedéről kell gondoskodnia. Ilyen körülmények között lehet-e sokalni a tárca 1437 millió pengőnyi költségvetését? A kultusztárca tuldotálása tehát mesebeszéd. Igaz, hogy mindig bőkezűséget követelt tárcája részére a pénzügyminisztertől,