Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) április-június • 76-146. szám

1928-05-04 / 101. szám

Békéscsaba, 1928 májas 4 Egyes szám ára 10 fillér Péntek MMMMWWMMMMMMMM 55-ík évfolyam, löl-ik szám KESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI \APILA1 1 KlÖiiaoUai Otjak : Haljrban és rldékre postán kSldva: »agy»d­frta 6 pangó, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Fösaatkasatfi: Dr. 6y8a|j8*l János Falalóa samkesitő i FUippteyi Sámuel Talafonaiám: 7 Saacktcsiőség és kladóhlTatal: BékéacaabáB, II, karAlct Fettnca Jóasef-té* 20. iáim alatt, Hirdetés dljsaabás saattni. Piacra kerül a Tfjalbot- kölcsön London, mójus 3. Május köze­pén kerül kibocsátásra a Thalbot­kölcsön. A finanszírozásra alakult részvénytársaság részvényei kizá­rólag a magyar kormány tulajdo­nában lesznek. Az angol pénz­piacon a legközelebbi napokban 3.3 millió font sterling értékben szerez be gépeket. Engedélyezik a gyulafehér­vári népgyűlést Bukarest, május 3. (Bécsi TI) Bizonyosra vehető, hogy a kor­mány végleg lemondott arról a tervéről, hogy a gyulafehérvári gyűlést megakadályozza, mivel a kormány tegjai között is mindin­kább erősödik az a meggyőződés, hogy a gyűlés engedélyezése ko­moly belpolitikai konfliktusoknak legjobb ellenszere. Cáfolják azo­kat a híreszteléseket, mintha a kormány meg akarná akadályozni a Gyulafehérvár felé való közle­kedést. Gyulafehérvárra egyre ujabb és ujabb küldöttségek ér­keznek az ország minden részéből. Debrecenben tesz a munkásdaldrdák dalos­versenye Debrecen, május 3. Pünkösd ünnepen Debrecenben tartják a munkásdalaidák országos dalos­versenyüket. Ez alkalommal 2C00 dalos erkezik Debrecenbe. Tíz llalia útja Berlin, május 3. Hajnalban 3 óra 24 perckor Nobile tábornok kiadta a parancsot az Italia elin­dulására. A léghajó rögfön fel­emelkedett és elindult a tenger irányába és néhány perc múlva eltűnt a nézők szemei elől. A lég­hajó 5 óra 55 perckor 90 km-re volt Stoiptól északteleti irányban, 6 óra 11 perckor 210 km-ie volt. Stockholm, mójus 3. Nobile tá­bornok ma reggel 5 óra 45 perc­kor átrepült Karlskron felett, 7 óra 30 perckor pedig Oakarshamm fe­lett látták 150-300 méter magas­ságban. Stockholm, mójus 3. (Wolff) Az Italia-t 9 óra 30 perckor a hel' fringei vilógiióícronytcl 2 fokra ke-Jelre látlák, 9 óra 55 perckor a landsoiti világító toronytól délnyu­gatra heledt, 10 óra 15 perckor átrepült Horsfjorden felett, ZQrichbca a magyar pengőt 90,67.5-el jegyezték. Kun Bélát nemadjáKK' a z osztráKok Hár egy fél év óta tartózkodik Kun Béla Bécsben — fi magyar kommunista pártot akarta megszervezni Bécs, május 3. Rosenberg né­metbirodalmi kommunista képvi­selő látogatást tett Kun Béla ügyé­ben a vizsgálóbírónál és az oszt­rák igazságügyminiszternél, aki ki­jelentette, hogy Kun Bélát nem adják ki Magyarországnak. Szóba jött Kun Bélának Németországon keresztül való kitoloncolása is. Az egyik berlini lap megemlíti, hogy Kun Bélát nem szállíthatják Né­metországon kérésziül, miután Kun Béla az utóbbi félév alatt két íz­ben is volt hamis útlevéllel Né­metországban, ami miatt megin­dulna ellene az eljárás. Budapest, május 3. Schweinitzer József dr. rendőrfőtanécsos ma délutőn ismét Bécsbe utazik s magával viszi a budapesti nyo­mozás e dalait, melyek alapján be­igazolást nyert, hogy Kun Béla nem három hét, he nem mér egy félév óta tertózkodik Bécsben. Bécs, május 3. Az osztrák tar­tományi törvényszék befejezte Kun Béla kihallgatását. A nyomozások és kihallgatások során teljesen be­igazolást nyert az a tény, hogy Kun Béla jövetelének célja a ma­gyarországi kommunisfapárt újjá­szervezése volt. Vass József beszédet mondott az állami laKásépitésről fl laKásbéreKet 100 százalékig Kell emelni — fl Kor­mánynaK arra Kell vigyázni, hogy érdeKeK gazdasági harcában a gyengébb fél el ne bukjéK — fl Képviselőház mai ülése Budapest, május 3. A mai ülés elején az elnök közölte a képvi­selőházzal, hogy a görög követ táviratot intézett hozzá, melyben köszönetet mond a képviselőház­nak a földrengés alkalmával ki­fejezett részvefért. Majd áttértek a népjóléti tárca költségvetésének folytatólagos tárgyaláséra. Bródy Ernő és Kélhly Ama felszólalása után Vass József népjóléti minisz­ter a következőket mondotta : A kérdés az, hogy vájjon gazgasógi szempontokból milyen tényezők­nek kell a lakásépítést lebonyo­lítani. Az államnak nem lehet a feladata ez, hogy a nemzet szá­móra a lakásszükségletet kielégítő építkezést folytasson. Ez arra ve­zetne, hogy a kormány, vegy a város lassan-lassan kisajátítaná egyrészt a háztulajdont, másrészt hegy ez éllem veszi nyakára a gondot abban az irányban, hogy a lakásszükségletet kielégítse. Az építkezés kétségtelenül a magán­gazdálkodás körébe tartozik. Az állam csak abban az értelemben léphet fel, hogy kiküszöbölje azo­kat az okokat, amelyek akadá­lyozzák a megánépitkezést. Ezért kellelt a kormánynak olyan poli­tikát augurálnia, amely lassan­lassan megnyitja az építkezés száméra a jövedelmezőség lehe­tőségét. Ezért kellett hat éven át tűrni azt a harcot, amely a lak­bérek emelése kőiül támadt A lakbéreket emelni kellett és kell továbbra is egészen 100%-ig. Ezen tul még mindig marad megoldat­lan kérdés, mert szegénység van és szenvedjük a lakáshiány min­den borzaimát. Ez természetesen nem nóvum az alsóbb társadalmi rétegek számára, de nóvum a le­rongyolódott középosztály szá­mára, amelynek olyan lakások­ban kell laknia, amelyek nem felelnek meg az ő társadalmi helyzetüknek. A kormányok és a főváros a múltban tökéletesen el­hibázott építkezési politikát foly­tattak évtizedeken keresztül a ro­hamosan fejlődő Budapesten. Rossz és szerencséilen bérkaszár­nya építkezési rendszer folyt, en­nek eredménye ez, hogy Budapest épitkezesének egészséges fejlődé­sét évtizedekre elrekesztették. Célja az, hogy jobb viszonyokat teremtsen, mint emilyeneket a há­ború előtti kormányok eltűrtek. Sok S2ó esett a földbevájt vis­kókról és kunyhókról is. Szé­gyene a fővárosnak és a kultu­rénak, hogy emberek élnek ilyen földbevajt lyukakban. De elekintet­ben figyelembe kell venni azt, hogy szuronyok segítségével isem tudjuk ezeket az embereket arra kényszeríteni, hogy elhagyják vis­kóikat és költözzenek tiszta egy­szoba konyhás lakásba. A kuny­hóban ugyanis nem fizetnek semmi lakbért, mig ha egyszobás lakásba költöznek, mégis kell 80—100 pen­gőt fizelniök évenként. A főváros viszont nem vájhatja a kormány­tól, hogy 100% ig oldja meg az ő mulasztásait. A fővárosnak kell elsősorban érezni a felelősséget abban az irányban, hogy Buda­pesten uj építkezési politikát in­auguráljon. Mindamellett a kor­mány érzi, hogy az üzlet és la­kásépítkezés terén, ennek előmoz­dítása terén vannak feladatok. Tegnapi nyilatkozatát azzal egé­szíti ki, hogy ebben a kérdésben nem szabad az érzések szempont­jából intézkedni. Az üzletbéiek kérdése gazdaságpolitikai kérdés, ez pedig az érdekek összeütkö­zéséből folyik. A kormánynak arra kell vigyázni, hogy az érdekek gazdasági harcában a gyengébb fél el ne bukjék. Végül ismertette azokat az ada­tokat, amelyek azt bizonyítják, hegy a kormány eddig is sokat tett a lakásépítkezés előmozdítása terén, 50 milliárddal indult meg a lakásépítkezés, amelyhez még 8 millió pengőt adott a kormány, ugy, hogy 1927. év folyamán 27 nagy bérházat épített a magán­épitkezés a kormány által nyújtott hitelek segítségével- Arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a hitele­zett pénzösszegek kamatait és tőketörlesztését bocsássa ismét a magánépitkezés rendelkezésére, a pénzügyminiszter azonban még eddig a kérdésre nem válaszolt. Kérte a rovat változatlan elfoga­dását, amit a Ház el is fogadott. A miniszter nem támogatja a vármegyét útépítési pro­gramjának végrehajtásában Gyuláról jelentik : A közúti költ­ségvetésben felvett utépiteseket sorra megvalósítja a vármegye. Dr. Daimel Sándor alispán május 11-ére tűzte ki a helyszíni tárgya­lást a gerendós—csorvási ut ki­építése ügyeben, amelyet dr. Márky Barna vármegyei főjegyző fog ve­zetni. Néhány nappal később, május 16-án tartják meg ugyan­csak dr. Márky Barna vezetése alatt az orosháza—szentetornyai ut kiépítése ügyében a helyszíni tárgyalást. Kimondotta a vármegye, hogy teljes egészében előlegezi az ut­épités költségeit, vagyis a közúti költségvetés terhére előirt 50 szá­zalékon felül előlegezi a közsé­gek által fizetendő 50 százalékos hozzájárulást is. Ennek a hatá­rozatnak a végrehajtását megaka­dályozta a kereskedelmi minisz­ter, amennyiben megtiltotta, hogy a vármegye a külföldi kölcsönből előlegezze a községek által fize­tendő hozzájárulási összeget és kimondotta, hogy csak akkor fog­hat hozzá a vármegye az_útépí­téshez, ha a községek az 50 szá­zelékos hozzájárulást előre befi­zetik. Ez a nem várt akadály késlei­teli most mindkét utépités meg-

Next

/
Thumbnails
Contents