Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-10 / 58. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1928 március 10 Szombat 55-ik évfolyam, 58-ik ssém / r BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NáPILAP RlöflscUtó Aljak Hatyben 6t vidékre poattn küldve: Begyed­írt* 6 pengi, egy hónapi* 2 penjfl. Pfidi­nyoDKént 1Ű fillér. Fi5nerket«tő: Di. GyjbgyM Jánoa Felelő* ixerkeutfi i FIHpplnyl SámtMl Talafonniám : 7 Sacrkeestóaíg él kiadóhivatal: II. kerfllet Ferenci JósaeMír 20. ifim alatt, Htrdatói dijaiabái ezertnt. Chamberlain érdekes ja­vaslata az optánsperben Genf, mórc. 9. (MTI) A ma dél előtti ülésen Chamberlain, mint az optémper előadója a következő javaslatot teijesztette elő: Hívják fel a magyar és romén kormány képviselőit annak elfogadására, hogy a tanács nevezzen ki négy embert a semleges államok kép­viselői közül és ezekkel egészítse ki a vegyes döntőbíróságot, a bi­zottségba Románia küldje be bí­róját. A kisajátítást szenvedett ma­gyar birtokosok igényét ez elé a bíróság elé terjesszék, Chamber­lain ezt a javaslatot csak mint gondolfctot vetette fel, kérve, hogy kollégái nyilatkozzanak ennek tár­gyában és hozzátette, hogy csak akkor fogja formális indítvány gya ránt előterjeszteni, ha a tanács­tagok egyhangú helyeslésével ta­lálkozik, A tanácstagok sorban felszólaltak és a legnagyobb kész­séggel járultak hozzá a javaslat' hoz, amelyet Chamberlain formá­lis irditvány alakjában is előter­jesztett. A kérdés tárgyalásának folytatását a délutáni ülésre ha­lé sztotték, hogy időt adjanak a két fél képviselőinek válaszuk megfontolósára. A délutáni ülés 4 órakor kezdődik. Tlégy évi és íjat hónapi börtönt kapott Pál fi bankár Budapest, március 9. (MOT) Öt hétig tartó tárgyalás után ma hir­dette ki a Szemák tanács Pálfi Sándor és térsai bünügyében az ítéletet. A bíróság Pálfit bűnösnek mondotta ki 71 rendbeli csalás és 4 rendbeli sikkasztás bűntettében és 76 rendbeli sikkasztás vétsé­gében és ezért összbüntetésül 4 évi és 6 hónapi börtönre és 10 évi hivatalvesztesre és politikai jogainak felfüggesztésére ítélte. Kardos Andort, a Pálfi bank fő­könyvelőjét egy évi börtönbünte­tésre ítélte. Bevezetik az egyenruhát a leányiskolákba Budapest, mérc. 9. (Magyar Ku­rír) A vallás és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely­ben kimondja, hogy a középisko­lai leánytanulók öltözködésében mutatkozó divatkilengések meg szüntetése és a leánytanulóknak az egyszerű és nemesebb ruha­viseléshez való hozzószoktatása végett kívánatosnak tartja a köte­lező egyemuhaviselet megvalósí­tását. Ennek a célnak legjobban az u. n. matrózruha felel meg, gazdasági okokból azonban csak a fokozatos bevezetést kívánja al­kalmazni. Ezért e tárgyban a leány középiskolák igazgatói hívja­nak össze szülői értekezletet, ame­lyen kellő tapintattal mutassanak rá az egyeniuhavi8eletnek erkölcsi és nevelő hatására és gazdasági előnyeire, figyelmeztetve a szülő­ket arra, hogy uj iskolai ruha be szerzésének szüksége esetén már a fenti egyemuhát szerezzék be. Az 1930—31. tanévtől kezdve már minden leány középiskolai tanuló ez iskola által előirt egyenruhát tartozik viselni mind az iskoléban, mind pedig ez iskolai élettel össze függő más alkalmakkor. Tlem kap kölcsöntHománia London, március 9. A Times szerint nincs semmi kilátás arra, hogy Románia megkapja a rég­óta keresett külföldi kölcsönt, az angol-amerikai pénzcsoportokkal folytatott tárgyalások meghiúsul­tak és Románia nem tudja el­szánni magát arra, hogy a Nép­szövetségtől kérjen kölcsönt. Bethlen megindokolta a Koronázási jelvényedről szóló javaslatot Szabad Királyválasztás a szent koronát ? ­esetén Kiadják-e a KoronaöröK fl Képviselőház mai ülése Budapest, máic. 8 A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Zstvay Tibor elnök. Napi­rend előtt Friedrich István szólalt fel, aki kijelentette, hogy meggyő­ződött erról, hogy a mult nemzet­gyűlés folyamán Mayer János föld­mivelésügyi minisztertől tett ama nyilatkozata, hogy sógorainak ki viteli engedélyt ad, hamis infor­máción alapul és állitása nem fe leit meg a valóságnak. Férfias kö­telességének tartja, hogy ezért a Ház előtt megkövesse a földmi­velésügyi minisztert. Következett ezután a Szent Korona és koro­názási jelvények gondviseléséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Illés József előadó ismertette azokat a körülményeket, amelyek szükségessé telték a törvényjavas­lat beterjesztését. Propper Sándor szólalt fel ez­után. Beszédeben azt mondotta, hogy nem tudja felfedezni a tör­vényjavaslat benyújtásának szük­ségességét, miután nem tart senki attól, hogy a Koronát baj éri. Meskó Zoltán : A Szent Korona 1 Propper: Az előadó is igy mon­dotta. Meskó : Csakhogy az előadó ki­jelentésének nem volt tendenció­zus éle. Propper beszéde után Bethlen /stván gróf miniszterelnök szólalt fel és a következőket mondotta: Az előttem szóló képviselő ur konkrét kérdéseket intézett hoz­zám. Mielőtt erre felelnék, néhány megjegyzést kell tennem arra a kijelentésre vonatkozólag, hogy Magyarországon jelenleg bizony­talanság van közjogi tekintetben. Ki kell jelentenem, hogy semmi­féle bizonytalanság nincs közjogi tekintetben. Propper: Hol a király? Bethlen: Amikor 1920-ban a nemzetgyűlés összeült, első teen­dője volt, hogy tőrvényt alkotott, amelyben az összes közjogi kér­déseket rendezte. Az akkori nem­zetgyűlés a legszélesebb választó­jog alapján ült össze, olyan vá­lasztójog alapján, aminő sohasem volt Magyarországon. Zaj a szociáldemokratáknál. Friedrich István : Ezt nem lehet tagadni. Propper: Agyonverték a jelöl­teket. Zaj az egyeégespárton. Felkiáltások: Mondjon konkrét esetet. Friedrich: Teljes sajtószabadság mellett volt a választás. Bethlen: Az 1920. évi törvényt kiegeszitelte az 1921. évi XLVII. t -c., amely kimondotta, hogy Ma­gyarország az ősi királyság állam­formáját tartja meg. (Ugy van I) Az ideiglenes rendezés is azért történt igy, hogy lehetővé tegye az államforma helyreállítását. Prop­per ajzal a kérdéssel fordult hoz­zám, hogy mi lette szükségessé a törvény benyújtását. E tekintet­ben egy, a parlamenten kivül álló személy, gróf Andrássy Gyula is kérdést intézett a kormányhoz egy lap hasábjain, hogy mi indokolja a javaslat benyújtását és a maga részéről azt mondja, hogy való­színűleg a következő okok indo­kolják : Az e gyik tán az lehet, hogy szabad királyválasztás ese­tén fél a kormány attól, hogy a koronát a koronaőrök nem adják ki, hogy a királyt megkoronázhassák. A másik indoka az, hogy a kor­mány megtámad minden függet­len intézményt. Ezeket az okfej­téseket a képviselő ur nem tette magáévá, ő csak azt kérdezte tőlem, hogy mik azok a vesze­delmek, amelyek indokolják és szükségessé teszik a javaslat be­nyújtását. Ennek két indoka van. Elsősorban összhangba kellett és kell hozni az ősi intézményeket a parlamentáris formával. Ilyen intézmény a régi koronaőri állás is. A kétdés sürgős rendezését az tette szükségessé, hogy ámult évben gróf Ambrózy Gyula, az egyetlen élő koronaőr szóvátette a felsőházban az eddigi gyakor­latot és kifogást emelt agyakorlat ellen, Igy jött létre ez a törvény­javaslat, amelyet gróf Ambrózy hozzájárulásával terjesztettem elő. Elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést és a Ház általános­ságban, majd később részleteiben is elfogadja a javaslatot. Egyedül Propper Sándor és Pakots József szavaztak a javaslat ellen. Szakszerű tervek alapján végezzük a fásításokat Rerrich Béla szaKvéleménye az alföldi városoK fásitásá­naK nehézségeiről — hogyan fásitsuK Békéscsaba főterét és a Ferenc József-teret? IV. Befejező cikkünkben a főtér és Ferenc József tér fásításának mó­dozatairól szólva, mindenekelőtt két részre kell osztanunk a kér­dést. Nevezetesen a Szent István­tér kövezése már készen áll, mig a Ferenc József-tér kövezésére csak ezután kerül a sor. A Szent Islván-tér kövezését, mint tudjuk, szigetszerű sétányok alkalmazásá­val oldották meg. Igaz, hogy a szigetek aránylag rövidek s igy kimondottan sétányoknak nem is lehetne őket nevezni, mégis a cél­nak, amennyiben kiaszfaltoztat­nak, mint ahogyan azt tervbe vették, többé- kevésbbé meg fog­nak felelni, ha széleik árnyékos díszfákkal láttatnak el. Feltétlenül hibás az a felfogás, hogy a szí getekből virágos ágyakat csinál­janak, mert a virágos ágyak gon­dozása, szezononként virágokkal újra telepítése rengeteg költségbe kerülne, aminek még az a haszna sem lenne, hogy a levegőt a por­tól mentesiti, miként a fasorok. Legföllebb arról lehetne szó, hogy szemre szép, színes foltokkal tar­káznák a főteret. Akár kifogják tehát aszfaltozni a szigeteket, akár nem. azokba semmiesetre virágok, hanem díszfák, díszcser­jék telepítendők. Egészen más a helyzet a Fe­renc József-tér fásításánál, miután itt a kövezés még nem történt meg, miért is annak gazdaságos és a fásítás szempontjából való kielégítő megoldás felett nem késő gondolkodni. Mint tudjuk, ugyanis a Ferenc József-tér csak valamivel keskenyebb a Szent István-térnél s igy művészi szempontból is igen kedvező megoldásokra alkalmas. Formailag is, higiéniailag éa szé­pészeti szempontból is leghelye­sebb megoldás az lenne, ha a tér két gyalogjáróját egy-egy fasor szegélyezné. A gyalogjáró szélétől kezdődne a jobb és bal-

Next

/
Thumbnails
Contents