Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-09 / 57. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1928 máreins 9 Péntek 55-ik órtoly&ra, 57-ik szám BEKESMEGTEI EOZLORT POLITIKAI NAPILAP Klőfl&otért fii Jak : Hnijrbsn 6* vidékre postán küldve: Begyed­Hl 6 pengő, egy hónapi» 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Ffifawkeastő: Dr. GYSOIYLIIL J&aom Faklfis nirkeifK i FUipplnyi Sámáni Tengerre szállt a magyar küldöttség Párizs, márc. 8. (WoIfl)ANew Yorkba utazó magyar küldöttség tegnap szállt hajóra Cherbourg­ban. A magyar zarándokok az Olympic hajó III. osztályán utaz­nak, ezzel is hangsúlyozni kíván­ván, hogy — noha jómódúak valamennyien — egységes szellem uralkodik közöttük és egyben ki­fejezésre akarják juttatni a mai magyar szellemet is. A zarándo­kokat Cherbourgban a tengeri pályaudvaron fogadták hivatalo­san. A város notabiiitá8ai elkísér­ték a magyarokat az O.ympic hajóra. A hajó indulásakor pezs­gős üveget törtek ei á heló orrán, azután a magyar utasok kibon­tották magyar es francia nemzeti szinü zászlócskéikat és hosszasan integettek a kikötőből távozó ha­jóról. f\ég 10 évig a régi célokba használható fel az ebadóalap Daimel Sándor dr. alispán aKciója siKerrel járt — fl vár­megye és a KözségeK nehéz pénzügyi helyzete Tolefouaiám: 7 Ssaikfüstőség él kiadóhivatal: Bákéecssktán II. kerfllet Ferenci Jócael-téf 20. taám alatt, Hirdetés dijaiabái aaerint. hozzájárulását arra nézve, hogy az ebadóalap jövedelméből még tiz éven át, tehát 1938 ig meg­felelő összeg emberegés2ségügyi és más humanitárius célokra is fordítható legyen. Az alispán fáradozása legalább 600 millió koronát mentett meg a vármegyének évente, még pedig tiz esztendőn át azáltal, hogy oly szívósan szorgalmazta, hogy az ebadó fejében befolyt összegek eddigi rendeltetésüktől el ne vo­nassanak. Hogy ez mit jelent a vármegyének fentebb vázolt jelen­legi pénzügyi viszonyai mellett, azt bővebben fejtegetnünk feles­leges. Annyi bizonyos, hogy ha az alispán dicséretie méltó erő­feszítése nem hozta volna meg a kívánt eredményt, ugy az uj állat­egészségügyi törvény megfosztotta volna a vármegyét attól a lehe­tőségtől, hogy közegészségügyi, emberbaráti és kulturális intézmé­nyek, vagy akciók támogatására belátható időn keresztül egyetlen fillért is fordíthasson. Szállitá&i és kiállítási állatbiztosítás (A Közlöny eredeti tudósítása) A Magyar Kölcsönös álla:biztositó Táisa9ág, mint Szövetkezet évek óta szorgalrrazza az OMGE tava­szi éllatvésárjóval kapcsolatosan a szállítási és kiállítási állatbizto­sítást. A Tiszán'uli Mezőgazdasági Ka­mara figyelemmel kisérve a Szö­vetkezet ily irányú működését, megállapította, hogy a mult évek­ben a kiállítási kockázattal kap­csolatosan a Szövetkezet jelenté­keny károkat bonyolitolt íe az ér dekeltek teljes megelégedésére. A folyó évi tenyészállatvásárral kap­csolatosan a Magyer Kölcsönös Állatbiztosító Társaság a kiállításra feikütdendő szaivasmarha-, sertés­és juhállományt a szélütés és ki­állítás tartaméra alábbi feltételek mellett biz! ősit ja : Biztosításra elfogad szarvasmar­hát, sertést és juhot báimely be­tegség és baleset folytén felléphető károk ellen, kizárva a tüz által okozott kockázatot A kockázatviselés a vasúti be­rakás időpontjával kezdődik és a budapesti állatvásáitelepen tartóz­kodást beleértve, egészen a Bu­dapesttől a rendeltetési állomásra vissZeiránj itott állatszállítmány ki­rakásának időpcntjéig terjed. Biztosítási dij szarvasmarhák után a bejelentett érték egy szá­zaléka, sertések és juhok után a bejelentett érték egy és fél száza­léka, melyen kívül semmiféle mel­lékdíj nem számittatik. Kártalanítás tárgyát a biztosítási érték 80, ezaz nyolcvan százaléka képezi. Bejelentések a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamarához (Debrecen, Hunyadi-utca 5. sz.) intézendők. Gyuláról jelentik: Már a tör­vényhatósági bizottság elé ter­jesztett alispáni jelentés is meg emlékezett a vármegyének mind nehezebbé váló pénzügyi helyze­téről. A nehézségek f gyík oka az, hogy a községek teljesen pénz nélkül állanak. Az év első felé­ben lanyhán folyó adóbefizetések következtében üresen állanak a községek pénztárai és a tisztvise Iők fizetésének folyósítása is csak ugy volt zavartalanul biztosiiható, hogy a miniszter a két havi fize­tések összegének megfelelő köl­csönt bocsátott a községek ren­delkezésére. De még igy sem képesek a községek eleget tenni egyéb fize tési kötelezettségeknek. A várme­gye harminc községe közül tizen­hat község a mai napig sem tudta befizetni a vármegyei hozzájáiu­lást és ha nem volna a várme­gyének félretett pénze kiadásainak fedezésére, ugy most nem ma­radna számára más megoldás, mint hogy súlyos kamatteher mel­lett kölcsönt vegyen fel és abból fedezze a mu h&tatlanul szüksé­ges kiadásokat. Hasonlóan nehéz helyzetben van a vármegye nyugdijalapja is. Tizennégy olyan tisztviselője van a vármegyének, aki részint már nyugdíjba ment az év első két hónapjában, részint pedig most ven nyugdíjaztatása elintézés alatt. Ennek a tizennégy nyugdíjasnak évi nyugdíjjárandósága megha­ladja a 300 millió koronát, amire az idei nyugdijköltségvetés nem nyújt fedezetet. A vármegye al­ispánja kellő előrelátással fel akart ugyan venni erre a célra egy nagyobb összeget a költség­vetésbe, de ezt a tételt törölték a minisztériumban és a 300 mil­liós kiadási többletre, — mely az év folyamán foganatosítandó ujabb nyugdíjazásokkal még lényegesen emelkedhet, — nincs fedezet, csupán az a 18 millió korona, melynek kifizetése alól a nyug­dijalap egy elhunyt nyugdijas köz­ségi segédkezelő elhalálozása foly­tán mentesül. Ha ez igy tart tovább, ugy megeshetik, hogy pótköltségvetés­ben kell a megnövekedett nyug­dijteher fedezetéről gondoskodni, mert különben válságba kerülhet a vármegye nyugdíjintézménye. Ily körülmények között kétsze­res súllyal nehezedett a várme­gyére az uj állategészségügyi tör­vénytervezet ezon rendelkezése, mely az ebadóból befolyt össze­get elvonta a vármegye hatáskö­réből. Evi másfélmilliárd koroná­ról van szó, melyből egy milliár­dot fordíthatott a vármegye kü­lönféle közegészségügyi és egyéb közhasznú célokra. Szerencsére Daimel Sándor d'. alispán a leg­nagyobb energiával szállt síkra ennek a veszedelmes rendelke­zésnek a megváltoztatása éide­kében. Akcióra ösztökélte a budapesti mentőegyesületet, a S efánia Szö vétségét és több más humanitá­rius irtézményt, közbelépésre kérte fel Vass József népjóléti minisz­tert, Dréhr Imre államtitkárt és a politikai élet több más kimagasló egyéniségét és bizonyéra az ő buzgalma is hozzájárjlt ehhoz, hogy a miniszter megváltoztatta eredeti álláspcntját és megadta a Összeomlott a /Magyarország ellen intézett támadás Tánczos tábornok maradt Genfben a nap hőse — flngoE sajtójelentéseK a Népszövetség üléséről London, március 8. (MTI) Az angol lapok beható és tárgyilagos ismertetéseket közölnek a Nem­zetek Szövetsége tanácsülésének drámai lefolyású jeleneteiről és megállapítják, hogy a Magyaror szág ellen intézett támadás telje­sen összeomlott. Az összes tudó­sítók kiemelik Titulescu felfoitya­nását a magyar kiküldőinek arra a megjegyzésére, hogy a kisántánt államok és Magyarország között nem valami kitűnő a viszony. A legtöbb lep kiemeli, hogy Tánczos tábornok igen hatásosan képvi­selte szuverénitását féltékenyen őrző és idegen beavatkozással szemben érzékeny magyar nem­zet álláspontját. A Times ismétel­ten kiemeli, hogy Tánczos tábor­nok a bizonyítékok egész halma­zával jött Genfbe. A lap szerint ezek után legfeljebb egy egyszerű népszövetsf gi nyomozásról lehet szó, de semmiesetre sem hivata­los katonai vizsgálatról. A Morning Post Titulescu román külügymi­niszter modoréval foglalkozva ugy véli, hogy Titulescu a verekedést öncélként szereti. Ugyanekkor vele szemben kiemeli Tánczos tábor­nok büszke és fölényes magatar­tását. A Daily Telegraph szerint most már senki sem hiszi, hogy magyar területen fognak nyomozni. Egész csendben uj eljárási mód alakult ki, t. i. az okiratok alap­ján Genfben való nyomozás. Fran­ciaországot és a kisántánt államait bizonyára bosszantja ez az újí­tás. amelyet ugy tekintenek, mint a Nemzetek Szövetsége hatalmá­nak a lefegyverzett államokkal szemben való gyengülését. A tu­dósító hosszasan foglalkozik még azzal a titkos tanácskozással, amely a párisi kinai követ távira­tának helyességét birálta felül és amelynek során a levelező sze­rint az a nézet alakult ki, hogy a tanácselnök bizonyos korlátolt inicialivával bír olyan esetekben, ha közvetlen háborús veszedelem­ről van szó, azonban semmiféle más esetben nincs joga a közbe­lépésre. A Daily Chronicle „Magyaror­szág diadala a tanácsban/" cim alatt részletesen leirja a tanács­ülés lefolyását. Megállapítható, hogy ez volt a legdrámaibb ösz­szecsapás, amelyet a Nemzetek Szövetsége valaha látott. Tánczos tábornok a nagy- és a kisántánt képviselőinek hatalmas táborával állott szemben és hosszú és he­ves vita után ő maradt a nap hőse. Nem egy tapasztalt állam­férfiut hozott súlyos zavarba és szereplésével nagy szenzációt kel­tett a termet zsúfolásig megtöltött hallgatóság körében. A kisántántra vonatkozó célzása láthatólag dühbe hozta Titulescut, aki felugrott he­lyéről és ordítozva követelt szót magának, Tánczos tábornok azon­ban nyugodtan folytatta előadását.

Next

/
Thumbnails
Contents