Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-07 / 55. szám

2 BfiWflKlílGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1928 március 7 flz állategészségügyi javaslat felett folyik a vita fl képviselőház Keddi ülése Budapest, márc. 6. A mai ülést fél 11 után nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bejelentelte, hogy a pénzügyminiszter holnap írásos választ ad Hegymegi Kiss Pálnak a volt Osztrák-Magyar Bank tisztviselőinek ügyében előterjesztett interpellációjára. A Ház ezután folytatta az állategészségügyi javaslat részletes vitáját. A 112. szakaszhoz Gaál Gnszton szólal fel. Nem teheti magáévá F. Szabó Géza módosító jevaslatét, melyben azt kéri kimondani, hogy ne kössék az állatorvos megválaszthatóságát a kisebbségi nyelv tudásához, hanem adjanak lehetőséget arra, hogy két év alatt elsajátíthassák a nyelvet. Ha az állatorvos nem tud beszélni a néppel, akkor nem felelhet meg hivatásénak. F. Szabó Géza közbeszól: Alkalmat adunk a nyelv megtanulására. Gaál Gaszton : De addig, amig megtanuljék a nyelvet, dögöljenek meg ez összes állatok ? Ha az állalorvosok nem tudják megmagyarázni az állat gazdájának a gyógykezelés módját, akkor nem tudnak gyógyítani. A bizottsági szöveg elfogadásét kéri. Perlaky György azt tartja, hogy felesleges ezt a kérdést szabályozni, mert rendelet szabályozza az összes tisztviselők száméra. Nem lehet egyes törvényekben különbözőképen szabályozni a kisebbségek nyelvkérdését Senki nem tiszteili nálánál jobban a kisebbségek jogait, éppen ezért kivén általános rendelkezéseket, amelyek már úgyis megvannak. Indítványozza, hogy hagyják ki a szakaszból azt a részt, amely arSzakszerű tervek alapján végezzük a fásításokat Rerrich Béla szakvéleménye az alföldi városok fásításának, nehézségeiről — Hogyan fásitsuk Békéscsaba főterét és a F^r^nc József-teret ? ról szól, hogy az állatorvosnak a kisebbségi vidékeken bírnia kell kisebbségek nyelvét. Hegymegi Kiss Pál Gaál Gaszton álláspontját és a bizottsági szöveget tartja helyesnek, a bizottsági szöveg elfogadását kéri, mert ezt a kérdést (örvényben kell rendezni. Frühwirth Mátyás ugyancsak a bizottsági szövegezés elfogadását kéri, mert az a tapasztalat, hogy ahol a német vidékeken a tisztviselők ismerik a nép nyelvét, ott a magyarosodás jobban előre jutott. F. Szabó Géza a hangoztatott szempontok hatása alatt visszavonja indítványát. A Ház a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadja el. A 115. szakaszhoz Usetty Béla szólalt fel és javasolta, hogy Budapesten tiszti főállatorvosi állás szervezését mondja ki a javaslat. Mayer János földmivelésügyi miniszter: Az eredeti szöveg nem zárja ki azt, hogy Budapesten a törvény hatóság által választandó főállatorvos lássa el az ellenőrzést, erről azonban ebben a javaslatban nem lehet határozni és nem lehet kötelezni a fővárost, hogy ezt az állást megszervezze. Az eredeti szakasz elfogadását kéri. A Ház az eredeti szöveget fogadja el. Usetty Béla pótló indítványát az elnök szavazásra teszi fel. 17-en az indítvány mellett, 27-en pedig ellene szavaznak, mire az elnök megállapítja a határozatképtelenséget és az ülést felfüggeszti. neghalt Pálffy Dániel Kedden délután óriási részvét mellett temették a szegedi ipartestületből (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az ország iparosságét súlyos veszteség érte, mert vezérét vesztette el Pálffy Dániel kormányfőtanácsosban, ki vasárnap délelőtt meghalt. Az elhunyt iparos vezér igazi vezér volt, annyira, hogy saját érdekei csorbításával is minden idejét az iparosok érdekei előmozdításának szentelte. Első volt ez országban, aki felvetette a kézműves kamara eszméjét. Ó volt, aki kidolgozta az uj ipartörvény javaslatát. Amikor a kormány a kézműves kamera felállítására való ígéretének meg valósítását elhalasztotta, lemondott a kormányfőtanácsosi méltóságáról, mert nem dolgozhatott eredményesen a szivéhez nőtt iparosoknak jólétéért. Az Ipartestületek Országos Szövetségében, mint elnök, éveken át önzetlenül, csakis az iparos érdekekért küzdött. Az Ö8sziparosok érdekében kifejtett munkásságát csak a legutóbbi időben méltányolták, amikor Frühwirth Mátyás képviselő megala kitotta a parlament iparos blokkját. Csak napok kérdése a kézműves kamara felállítása és ő már nem gyönyörködhet müve keresztülvitelében és nem működhet közre annak a gyakorlatba való átvitelénél. Az ország iparosai megértették egyetemes munkásságát, mert legutóbb felsőházi tagnak választották, mig Szegeden az iparosok és iparosbarétoknak köszönhette, hogy mandátumát Peidl Gyula nyerte el. Az ő nagy szivében azonban csak szeretet volt iparosai iránt, még betegágyán is azt mondogatta, maguk az iparosok nem akarják az egyesülésben való nagy erejüket felhasználni, azért civakodnak egymással. Rövid betegség után gyomorrákban halt meg vasárnap délelőtt Szegeden, a városi kórházban. Törhetetlen ereje nem tudóit diadalmaskodni a betegsége fölött. Szeged város iparossága nagy halottjaként a testületi székházból temették el kedden délután 3 órakor példátlan részvét mellett. Nemcsak a szegedi társadalom, hanem úgyszólván az ország valamennyi ipartestülete képviselve volt a temetésen, köztük a békéscsabai is, mely díszes koszorút is helyezett elhunyt vezérének koporsójára. — Művészi fényképek a legmodernebb és legizlésesebb kivitelben készülnek Littmann Adolf műtermében Békéscsaba, Szent István tér. (A Közlöny eredeti tudósítása.) \ A kormány kezdeményezte azt ! az akciót, melynek célja a sivár Alföldnek megfelelő fásítása. A kormányakció a fásítást két irányban kezdeményezte: Erdőket akar telepiteni egyrészt, másrészt a tanyavilágot keresztül-kasul szelő utakat akarja ellátni fasorokkal, végül a falvak, községek, városok utcáil; tereit pedig ligetekkel. Békéscsabán különös aktualitása van az akciónak a kövezésekkel, nemkülönben a terek rendezésé | vei kapcsolatban. Sokat irtunk : már mi is a fásításról, mig nem végül is azok nevében, kik a belső fásítás kérdését szépészeti és egészségügyi szempontból egyik legégetőbb problémánknak tartják, társadalmunk egyik előkelő reprezentánsa, Rerrich Béla gazdasági főtanácsos, műépítészhez fordult szakvéleményért. Rerrich Béla készségesen is szolgált egyelőre általános jellegű tájékoztatással. Az ő véleménye szerint egy alföldi város fásítása általában véve kertészeti kiképzése nem olyan egyszerű, mint azt egyesek hiszik. A szakismeret hiánya és bizonyos könnyelműség eredményezi aztán azt, hogy az alföldi városok és községek fásítása kritikán alóli. Viszont néhány alföldi városban, ehol megfelelő szakismerettel és áldozatkészséggel fogtak a fásításhoz, gyönyörű eredményeket értek el. Főbb vonásokban tájékoztatást is nyújt Rerrich Béla mindama kérdésekről, melyek a fásításnál figyelmen kivül nem hagyhatók. Szerinte két caoportba oszthatók a kérdések. A kérdések egyik csoportjába tartoznak bizonyos hatósági intézkedések, másikába pedig a műszaki és kerttechnikai rész. Mindenekelőtt a végrehajtott fásítás sikerének biztosításáról kell hatóságilag intézkedni. Ezeknek az intézkedéseknek bölcseknek és erélyeseknek kell lenniök egyaránt. A város, a község kivet adó fejében pénzbeli közterheket, miért nem vethetne ki a község munkabeli terheket is? Miért nem követhetné például a község azt, hogy a községi ház tulajdonos, a kisgazda gondozza és ápolja azokat a fasorokat, melyek telke előtt /annak. Ápolja és gondozza, öntözze őket és legyen felelős azért, ha valaki megrongálja. Büntessék meg azt a tulajdonost, aki nem ápolja a fáit, vessenek ki rá illetékeket, kötelezzék arra, hogy uj és ugyanolyan idős fákkal pótolja a hanyagságból, avagy akár véletlenül kipusztult fákat és adjon a község, vagy helyesebben a megye jutalmakat, kitüntetéseket azoknak a gazdáknak, akik a község fasorait különösen jól gondozzák, vagy akiknek házaik a kerti növényzet szempontjóból különösen szépek és kedvesek. A községi utak fásítására vonatkozó kérdések második része a műszaki és kert-technikai rész. Műszaki vonatkozásba annyiban kerül ez a kérdés, hogy a fák csak ekkor díszlenek megfelelőleg, ha lehetőleg megkapják mindazokat a megélhetési feltételekel, melyekre feltétlenül szükségük van. A község utján levő fasorfa egész más életviszonyok között él, mint a szabadban, az erdőben élő társa. (Folytatjuk) Ezen a héten a Badics és Radó gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Üdülésen. A Geist Gáspár féle uradalom kiváló szakképzettségű kasznárját Serly Kálmánt a birtokos család pihenésre és üdülésre küldte a Riviérára. — Időprognózis: Részben felhős, enyne idő, legfeljebb keleten éjjeli faggyal, nyugaton esetleg kevés eső. Ma és minden este női zenekar hangversenyez a Vasúti-szálló éttermében