Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-03-06 / 54. szám

Békéscsaba, 1928 március 6 Kedd 55-ife folyam, ő4-ik Hám vufLrmru xriAmriutnruirm ri 'fcnrirrrnn' - - * • "" " KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP MMMMMMMMMMMMMMMMMMMMM %ltíUK«t<k*l fiijai . Halybm él vidékre postán kfildva: nagyed­ím 6 pangő, egy hónaptí 2 pengő. Példá­nyonként 10 ftllé*. Főanrkewtő: 9>r» GyftsagySsí János Falalői *serke»»tő i FUÍppluyi Sámuel Ttltfoaiikm : 1 SHtkaantóség él kiadóhivatal: BéUsssatiAs. II, kattint Ferenci Jó«eeí-téi 20. Mám alatt HUdatóa dtjisabás narlnt. Megalakult a délvidéki álföldbmató bizottság Vezetője Kovacslcs Dezső dr. főispán ls (A Közlöny eredeti tudósitáaa.) Még a békéidében indult meg az a mozgalom, mely célul tűzte ki Nagy Magyar Alföld minden irá­nyú tanulmányozását. A háború a cél megvalósítását lehetetlenné tette. A háború után a megindi tott mozgalom újra életre kelt s a debreceni egyetem megszervezte a „Debreceni Tudományos Tár­sáság Honismertető Bizottságát," Ez az egyesület azor.bin kutatá­sai körébe nem vonta be az egész Alföld területét, ugy, hogy a déli részek meg mindig kies'.ek a tu­dományos tanulményos;ás köréből. Most a napokban aztén a szegedi Fetenc József tud. egyetem pro­fesszorai lelkesen összefogtak s maguk köré gyűjtve az összes szegedi szakembereket, megalapí­tották azt az alföldkutató bizott­ságot, mely az Alföld deli részére terjeszti ki munkásságát. A kuta­tási terület a Dunától keletre és Cegléd—Szolnok vonalétól délre esö vidéket, de belefoglalja a bi zottság a bihari és krassói he­gyeket, továbbá délen a Duna— Száva vonaláig terjedő alfö'di tá­jakat. E területhez tartozik Békés­megye is. A kutató bizottság ve­zetői soréba megyénk főispánját, dr. Kovacsics Dez.ő. is beválasz­tották. Ipartestületi jegyzői tanfolyam a szegedi Kamaránál (A Közlöny eredeti tudósitáaa.) A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara a kereskedelmi miniszter felhívására március 1—3 nepjain tanfolyamot rendezett a körzetébe tartozó ipartestületi tisztviselők részére. A tanfolyamot március elsején Körmendy Mátyás alelnök nyitotta meg. Három delelőtlön át a kamara tisztviselői és külön erre felkért előadók ismertették az ipari köz­igazgatás legfontosabb kérdéseit és az ipartestületi tisztviselők szempontjából fontos egyéb tudni­valókat. Tonelli Sándor dr. főtit­kár a kereskedelmi és iparkama­rák szervezetét és ezeknek az ipartestületekkel való kapcsolatát, valamint a készülő ipartestületi reformot, Landesberg Jenő dr. ügyvezető titkór az ipariörvény gyakorlati intézkedéseit, Cserzy Mihály dr. segédtitkár a kontár­ügyet és az ellene való védeke­zést, Pieskó András fogalmazó pedig az ipari képesítés ügyét, a szakvizsgákat és mestervizsgákat ismertette. Az adóügyeket Török József adóügyi szakreferens adta elő, mig Gasztóny Ferenc MÁV felügyelő a legfontosabb vasúti, Kőrössy István postai szakelőedó pedig a postára és a postataka­rékpénztárra vonatkozó ügyeket adta elő. A kamara által felkért két külső előtdó, Hammer Fidél dr. kihágási bíró az ipari kihá­gási ügyekről és Hoffmann János kerületi pénztári fogalmazó a a munkásbiztositási kérdésektől és a biztosítás átszervezéséről tartottak előadást. A tanfolyamon a kerület 61 ipartestülete közül 44 nek a tiszt­viselői jelentek meg, akik mind kivétel nélkül a legnagyobb figye­lemmel kisérték az előadásokat. Szombaton, a tanfolyam bezárá­sának napján délután 4 órakor a kamara ez összes előadók és hallgatók részvételével megbeszé lést rendezett, melyen az egyes ipartestületi tisztviselők kérdése­ket vetettek fel és ezekre a szük­séges felvilágosításokat a legna­gyobb részben meg is kapták. Ket délután a tanfolyam hallgatói szakszerű vezetés mellett a várost, az egyetemi épiikezéseket. a Kul­túrpalotát és a nagyobb ipartele­peket tekintettek meg. A tanfolyam megtartásáról a kamara részletes jelentést intézett a kereskedelmi miniszterhez. fl Kisántánt nem akarja vádolni /Magyarországot ? Olaszország provokálásától is tartózKodnaK a kisántánt Külügyminiszterei London, március 5. A Daily Te­legraph diplomáciai levelezője sze­rint a kisántánt képviselőinek a szentgotthárdi incidens ügyében tartott értekezletén megállapították elsősorban, hogy a három kis­ántánt állam között teljes egyet­értés uralkodik, a maguk részéről nem akarják Magyarországot vá­dolni és a döntést teljesen a Népszövetség tanácsára bízzák. A lap szetint a kisántánt valószínű­leg tartózkodni fog Olaszország provokálásától. A levelező szerint a tanács ülésén a következő pro blémák merülhetnek fel: A tanács­nak elsősorban el kell dönteni, miként jussanak szóhoz Magyar­ország, Csehország és Jugoszlávia képviselői, amely államok közvet­lenül érdekeltek az ügyben, azon­ban nem tagjai a Népszövetség tanácsának, azután, hogy a ho­zandó határozatot szótöbbséggel, vagy egyhangúlag kell-e kimon­dani, azután a legnehezebb kér­dés a vizsgálat céljanak szaba­tos kerüiirása és a vizsgálóbi zottság tagjainak ki jelölése lesz. Végül a párisi kinai követ inicia­tiváját is felül kell bírálni az alap­szerződés szempontjából. Kedden K er ü* sor a szentgotthárdi incidens tárgyalására fl Kisántánt Külügyminiszterei ülést tartottaK — Tegnap ült össze a Népszövetség Tanácsa Genfben Genf, mérc. 5. (MTI) Tegnap déle:őit ült össze 49. ülésszakára a Népszövetség Tanácsa. A tanács­ban helyet foglaló nemzetek de­legátusai már teljes szémban Genfbe érkeztek. Valkó Lajos kül­ügyminiszter ez éjjel érkezett meg, Apponyi Albert grófot mára vár­ják. A kisantant külügyminiszte­reinek összejövetelén kivül tegnap a politikusok között nem volt semmiféle megbeszélés. Chamber­lain kirándulást tett a környékre, Stresemann pedig az ut fáradal­mait pihente ki. A szentgotthárdi géppuskaügy tárgyalására valószí­nűleg kedden kerül sor. A kisan­tárt külügyminisztereinek tegnapi összejövetelét nem kisérte az a hangos reklám, amellyel máskor szokták bejelenteni értekezletüket. A liedott kommünikék azt mond­ják, hogy az egyidejű genfi tar­tózkodásuk szolgáltatott alkalmat a kisántánt külügyminisztereinek, hogy megbeszélesre üljenek össze. Ezzel világosén kifejezik, hogy most csak alkalomiszerü összejö­vetelről van szó. Ugyanezt han­goztatta a sajtó képviselői előtt ma Marinkovics jugoszláv külügy­miniszter is, aki kijelentette, hogy a kisántánt rendes értekezletét má­jus végén vagy.junius elején fog ják megtartani Genfben. Elmon­dotta még a miniszter, hogy a géppuskák ügyét általános érdekű kérdésnek tekintik, amely a kis­ántánt államait nem erdekli job­ban, minta Népszövetség bármely államát és csupán azért vetették ők fel a kérdést, mert a Népszö­vetség szabályai szerint valakinek fel kellett vetnie. Szemeik előtt nem lebeg más, mint az általános érdek és a béke érdeke. Elvi kér­dés ez, mert itt a szerződések tisz­teletben tartásáról és a népszövet­ségi ellenőrzés hatályosságőról van szó. Genf, márc. 5. A Népszövetség tanácsa ma délelőtt 11 órakor ült össze. Rendes szokás szerint elő­ször zárt ülést tartottak, amelyen megállapították a tárgyalások napi­rendjét, majd adminisztratív kér­désekről tárgyaltak. Ezeken kivül szóba került az orosz, görög és örmény menekültek ügye is. A zárt ülés e pillanatban, 11 óra 20 perckor még tart és az azt követő nyilvános ülésen különböző jelen­teseket tárgyalnak. MMMMMAMMMMMMMMMM flz Aurora magyar dalestje (A Közlöny eredeti tudósitáaa) Hangversenyei során az Aurora Kör olyan előadáshoz jutott, amely legalkalmasabb a zeneművészet barátait széles rétegben növelni s amellett igazi művészi és nemzeti celt szolgál. Molnár Imre dr., a Nemzeti Zenede tanára s jónevü dalénekes mutatta be a magyar népdalköltészet jellegzetes reme­keit a legrégibb nyomoktól egé­szen a mostani időkig, őszinte és lelkes sikert aratott. Az elferdült és hamis szentimentallzmussal átitatott szobai uj „népdalköltészet" még nem tudta elrontani annyira a magyar közönség Ízlését, hogy ezekben a pompás kis népi reme­kekben, melyeket Molnár dr. zengőhangu, kitűnő tolmácsolásá­ban élvezhetett, meg ne érezze saját fajtájának, saját népének őszinte megnyilatkozását, igazi érzésvilágát és zenei alkotó ked­vét. És furcsa, de ugy van: na­gyon sokan, akik a magyar dalt csak a kávéházi muzsikából, vagy gyűjteményes nótáskönyvekből is­merik, mint egy egészen uj világ előtt ámultak elragadtatással né­pünk dalmüvészetének régi és ujabb emlékei előtt. Az a meleg óvéció, amelyben Molnár dr. ré­szesült, egyszersmind önfeledt ölel­kezés volt a megtalált magyar népi géniusszal. A hangverseny másik szereplője Molnárné Hir Sári zongoramű­vésznő volt. Kiváló pianista s játéka nőnél szokatlanul kemény karakterű. Épp ezért legjobban a drámai ^rejü Chopin balladában és a bravúros Rubinstein etude­ben kapott meg bennünket. Sokat tapsolták s ugy neki, mint dal­énekes férjének több ráadással kellett a közönség szűnni nem akaró ünneplését viszonozni. Zürichben a magyar pengőt 90.85 a! jegyezték.

Next

/
Thumbnails
Contents