Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-29 / 49. szám

2 BMsmeoym KÖZLÖHI Békéscsaba, 1928 február 29 ködését határidőhöz kötötték. Eszel szemben az OBB most vég" leges intézmény lenne. A tervezett törvény azt jelentené, hogy földet sem eladni, sem haszonbérbe edni nem lehet, ha az OBB nem járul hozzá. Annyit jelent, hogy a föld csak annak a birtokában lehet, aki tets7ik a mindenkori földmivelésügyi miniszternek. Bizalommal van a kormány iránt, de ilyen jogot adni a kormánynak veszedelmes. Azt hangoztatják, hogy szanálni kell a magángazdaságot, de kérdi, hogy ilyen javaslattal akarnak alányulni a válságban levő mezőgazdaságnak ? Utána a főispán indokolja meg, miért nem foglalt állást ebben a kérdésben az állandó választmány. Sem ő, sem az alispán nem birnak tudomással étről a (örvényjavaslatról, a tervezet pedig — kormánykörökből vett értesülése szerint — ma még oly kezdetleges stádiumban van, hogy nincs alapja e kérdésben a felirati joggal élni. Azt indítványozza, hogy a vármegye juttassa el az indítványt a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a benne kifejtett szempontokat vegye mérlegelés alá. Szeberényi Lajos a kérdéshez szólva kijelenti, hogy a földreformot mér régen meg kellett volna csinálni. De nálunk a reformot ugy csinálták meg, hogy attól mindenkinek el kell. hogy menjen a kedve, Meggyőződése, hogy ennek az országnak a sorsa a földreform becsületes megoldásához van kötve. A mostani reform a?onban a kisembereket sújtotta a legjobban s a törvény rengeteg pa ragrafusa nagyszerű mező volt az ügyvédeknek. Ő nem barátja a kormánynak, de ebben a kérdésben kénytelen mellé állani. A földreformot igenis folytatni kell és jobban kell megcsinálni, mint ehogy csinálták. Csizmadia András országgyűlési képviselő azzal kezdi beszédét, hogy nem járulhat hozzá az indítványhoz, jóllehet annak sok helytálló érvét elismeri, mert nem lehet tudni, hogy az inditvány elfogadásának micsoda következményei lesznek. Az OFB sok tekintetben eshetik kifogás alá, de az bizonyos, hogy birtokkorlátozások kellenek. Mindig hangoztatta azt a véleményét, hogy a kisegzisztenciáknál meg kellett volna engedni a szabadforgalmat. Ha nem oldják meg simán a kérdést, 10 év múlva jöhet egy erőszakos reform. A törvénytervezetet ismeri, azt nem találja rossznak. Hozzájárul a főispán indítványához. Beliczey Géza szól még a zárszó jogán s hangoztatja, hogy az inditvány aktuálitását az adja meg, hogy az OFB-nak a törvény szerint meg kell szűnnie. Ha a tervezet már törvényjavaslat lesz, késő lesz ellene felirattal élni. Végül azonban maga Beliczey is hozzájárult a főispán indítványényához. Eszerint a vármegye a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület memorandumát felterjeszti a földmivelésügyi miniszterhez. Ezután Gyöngyösi János dr. és társai indítványa került tárgyalásra, hogy az üzletek kötelező vasárnapi zárása az egész or szágra kötelező érvénnyel rendeztessék. Gyöngyösi dr. személyesen is megindokolta indítványát. A jelenlegi helyzet az. hogy a kereskedők kétharmada mega dönthet a zárva- vagy nyitvatartás ügyében. Ez szociális szempontból veszedelmes, mert elmérgesiti a viszonyt főnök és alkalmazott között. A kérdés országos rendezése indokolt volna. Csizmadia András országgyűlési képviselő ellene van az indítványnak. Amikor több termelést hirdetünk, nem lehet a termelést gátolni. A mezőgazdasági lakosságnak szüksége van az üzletek vasárnapi nyitvatartására, mert szükségletét csak ilyenkor szerezheti be. Berthóly István dr. mint Békéscsaba polgármestere, megerősítheti, hogy a jelenlegi helyzet nem kelt megnyugvást. Csabán a kereskedők elhatározásából zárva vannak az üzletek, de a környéken mindenütt nyitva. Igy aztán ha például a dobozi embernek eltörik az ostornyele, akkor nem Csabára jön be azt megvenni, hanem Gyulára, ahol nyitva vannak vasárnap is az üzletek. Az inditvány intenciója az, hogy ez a kérdés országosan szabályoztassék. Telegdy Lajos dr. (Békés) nem tartja helytállónak a valláserkölcsi szempontot, mert hiszen ha délelőtt 10 óráig nyitva vannak vasárnap az üzletek, azért még el lenet a templomba menni. A helyzet az, hogy a mi mezőgazda népünk munkaidőben kinn dolgo zik a földön, bevásárlásait csak vasárnap tudja eszközölni. Igaza van Csizmadia képviselő okfejtésének s azt az ellenindi vényt teszi, hogy a vármegye ellenkezőleg azért írjon fel a kormányhoz, hogy az üzietek vasárnap kötelezőleg nyitvatartassanak. Gyöngyösi dr. a zárszó jogával élve, kijelenti, hogy ő fontosnek csak azt tartta, hogy ez a kérdés országosan és kötelező érvénnyel rendeztessék, függetlenül attól, hogy nyitva avagy zárva tartatnak Briand áll a Magyarország ellenes aKcióK hátterében Negyvenmilliós embergyürü övez egy 8 millióst, mégis az előbbiek panaszkodnak Róma, febr. 28. (MTI) A Lavoro D'Italia ban Caloro vezércikkben foglalkozik a szentgotthárdi esettel. A Nemzetek szövetsége tanácsénak elnökének felesleges közbelépése Magyarországon jogos elkeseredést keltett és maga után /onta Bithlen miniszterelnök határozott és önérzetes váleszát. A tanács eljárása sérti Magyarország szuverenitását. Ha Anglia, Német" ország és Olaszország nem hatnának mérsékelőleg, a kisántánt magatartása, amely az európai béke komoly veszedelmét jelenti, tűrhetetlenné válna Magyarországra. Caloro szerint az akció hátterében Briand áll és valószínűnek látszik a magyar ssjtó értesülésének helyessége, hogy a kínai követ Brianddal történt megbeszélése után küldötte el táviratát Pestre, A cikk irója felveti azt a kérdést, hogy a kisántántnak, ennek a kis veszekedő dunamenti intézménynek miért fáj minden, ami magyar. A kínai követ távirata és az ahhoz kapcsolódó sajtólárma szomorú epizódja a pacifista demagóctiának. aTe'.y ártatlanokat rágalmaz azért, hogy a béke örökös zavaróit leleplezhesse. Az egész Népszövetség nevetségessé vélhatik, ha a felelős nagyhatalmak szabadkezet engednek a balkáni szenvedélyek portyázásának. Olaszország nem azonosíthatja magét Genf ilyen és hasonló abszurd megmozdulásaival, amelyek a nemzetközi jogszabályok tagadását jelentik. A Nemzetek Síövetsége tanácsának elnöke olyan jogokat vindikált magának, amelyek meg nem illetik. Lépésének célja, hogy mesterséges zajt üssenek egy 8 milliós ország ellen, amelyet egy 40 milliós ellenséges gyürü egész fegyveres ereje vesz körül. A kínai követ jegyzékében érdekelve van Benes cseh külügyminiszter is, akiről köztudomásu, hogy fegyvereket csempészett Kínának. Mindezek azt bizonyítják, hogy tervszerű hadjáratról van szó. Megállapítható, hogy a kisántánt mindhárom állama egységes a Magyarország és Olaszország ellen történő állásfoglalásban. az üzletek. Indítványát ilyen értelemben módosítja. A törvényhatósági bizothás* nagy többsége azonban dr. Telegdi elleninditványát fogadta el, vagyis azt, hogy a vármegye írjon fel a kormányhoz, hogy az üzletek vasárnapi munkaszünetének kérdése országosan, kötelező érvénnyel rendeztessék, mégpedig ugy, hogy az üzletek vasárnap délelőtt 10-ig tartsanak nyitva. Ezután Márky Bírna főjegyző bemutatta dr. Török Gábor lemondó levelét közigazgatási bizottsági tagságáról. Hslyébe a törvényhatóság 97 szavazattal Harsányi Pált (Gyomaj választotta meg Reck Géza 17 szavazatéval szemben. Az állandó választmányba uj tanokul megvélasztettek : dr. Páncél József, Csige V. Antal, dr. Körber Tivadar. Ezután Csizmadia András kérésére Searves, Orosháza és Szenteiornya községek határozata került tárgyalásra a tanyai kémények köteleső sepertetése alól való mentesítése ügyében. Csizmedia András, dr. Tóth Pál, Borgulya Pál (Szarvas) fejtegették érdekesen annak a helyzetnek igazságtalanságait és indokolatlan voltát, hogy a tanyák kéményeinek sepertetése kötelező. A vá; megye végül is egyhangúlag ugy határozott, hogy felir az illetékes miniszterhez ennek a rendeletnek megszüntetése végett. A tárgysorozat többi pontja már megcsapp6nt érdeklődés mellett, simán folyt le. Szervezett munkások harca a szervezeten kívüliekkel Budapest, február 21 A Teleputcai Buchvald féle vasbutorgyárban a szocialista munkások felszólították Róna Árpád munkást, hogy azonnal hagyja el a gyár területét, vagy pedig lépjen be a szocialista vasmunkás szervezetbe. Róna tiltakozott a terror ellen, mire a munkások fenyegelések közben kidobták a gyártelepről. Amikor a gyár igazgatója meghallotta a történteket, kijelentette a bizalmiférfiaknak, hogy ha terrorizálni merik a nekik nem tets ző munkásokat, ugy a hatóságok segítségét fogja igénybevenni. Szombaton 110 munkás fizetésemelést követelt és mikor a gyár igazgatója a súlyos gazdasági viszonyokra való hivatkozással ezt nem teljesítette, sztrájkba léptek. 50 munkás nem csatlakozott a sztrájkhoz és tovább folytatta a munkát. Mivel az a hír terjedt el, hogy a sztrájkoló munkások inzultálni akarják dolgozó társaikat, a gyár vezetősége a főkapitányságtól kért karhatalmat. IN 5 S 3 í 3 o •s ü 0 Hft • & o $ * 9 ec a i