Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-16 / 38. szám

Mlisesa&a, 1928 febrnár 16 Csütörtök l'-^WWWWWIWWWWWWWWWWfl 55-1 évfolyam, 38-ik mán BÉKÉSMEGYEI POLITIKAI HAPILAP Eigffcsoiétó (Ujak : ftsiyben 4a vidékre postán kildva: usgyud­int 8 ptttgő, egy hónapra £ foojjfi. Példa­nyoukéiat IC ÍUSár. Jőssarjkantő: &s. János tftfkűitalő i FUippSnyl Sásáétól ?«l»fonszám : 7 Ss«kscst6a4g én kUdéhivalai 2 jMkteasaS***, II kotüht Ferenci Jóswf-léí 20. *sias alatt, Hirdetés dijütftbáz ssítlat. n franciák féltik a pénzüket Romániától Páris. február 15. A Petit Bleu Jorga párisi tartózkodásával fog­lalkozva, azt irja, hogy ez a lá­togatás szerelmi offenzíva, mely­nek célja azonban pénzkérés. Ezek a személyek, mint Titulescu és Jorga élénk rokonszenvet kel­tenek és meg is érdemlik. Mi csak azt kérdezzük, irja a lap, hogy mindennek célja nem Románia részére való kölcsönszerzés-e. A romén belpolitikai helyzet nagyon bizonytalan, a pártok egysége nincs meg, ezt Jorga sem tagadja. A besszarábiai helyzet tarthatat­lansága, a kormányformából eredő bizonytalanság, az 5 éves gyer­mekkirályt körülvevő kormányzó­tanács népszerűtlensége mind za­varoknak és bizonytalanságoknak előidézői. A románok pénzkérését a legnagyobb óvatossággal kell fogadni, irja végül a lap. Vagijonüálfságot tervez Hománia Párizs, február 15. (Az Ouvre Pénzügyi politika cim alatt jelen­tést közöl, amely szerint a ko­lozsvári és temesvári nagybanko­kat a betevők valósággal megro­hamozták ama hirek hatása alatt, amelyek szerint a romén kormány vagyonváltság tervével foglalkozik. Ennek magyarázata a román nem­zeti bank ismert körlevelében rejlik, amelyet az erdélyi bankok­hoz küldött azzal a felszólítással, hogy közöljék a részvényesek és betevők neveit, nemzetizégét és betétjeik összegét. TJsquitt) lord megtjatt London, február 15. Asquith volt miniszterelnök, Oxford lordja ma reggel 6 óra 50 perckor meg­halt. Óriási tjadikölcs önpanama Jlémetországban Berlin, február 15. A bűnügyi hatóságokat foglalkoztató óriási arányú hadiköicsönpanama több millió márka kárt okozott az ál­lamkincstárnak. [Kunért berlini bankár, akit tegnap le is tartóz­tattak, összevásárolta azokat a hadikölcsönkötvényeket, amelyek­nél az ősjegyzők személyét nem lehetett igazolni és különböző manipulációk utján a kötvényeket, mint az ősjegyzők tulajdonát tün­tette fel. Bűntársai is voltak. Több letartóztatás várható. Zsitvay Tibor igazoltatott egy ujságirót a parlamentben PaRots Józsefet rendreutasította, mert beszélgetett Szabolcsi Lajossal — h Képviselőház mai ülése Budapest, február 15. A képvi­selőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Herczeg Béla beterjesztette az igazolási állandó bizottság jelen­tését. amely jelentés alapján az elnök Bárdos Ferencet végleg iga­zolt képviselőnek, báró Vojnich Miklóst és Maróthy Lászlót pedig feltételesen igazolt képviselőknek jelentette ki. Áttértek ezután a numerus clausu3t módosító törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Petro­vácz Gyula az első felszólaló, A vita — úgymond — lényegében eddig nem a módosító javaslat, hanem az eredeti törvény körül forgott, amelynek teljes eltörlését kívánja a baloldal. Pakots József: Ugy van. Petrovácz: A térgyalas alatt levő javaslatot nem tartja kulturális ja­vaslatnak, nem tartja olyannak, amely a kultura tektntetében bár­mely változást idézne elő, hanem kizárólag politikai javaslatnak, amelynek előkészítését a minisz­terelnök végezte és amelyért a felelősség éppen ezért elsősorban őt terheli A miniszterelnök kez­deményezte ezt a javaslatot, nem annyira bel-, mint külpolitikai okokból. Jánossy Gábor : Ugy van, külső kényszer következtében. Petrovácz: Nem sikerült meg­tudnia, hogy mik voltak azok a külpolitikai érdekek, melyek ezt követelték, Felkiáltások az egységes pár­ton : Benne van az indokolásban. Petrovácz: A javaslatot nem tartja a nemzeti consensussal egyet­értőnek, azok közé a javaslatok közé sorozza, amelyeket nem a nemzet egyeteme hozott, mint aminő volt például a deironizá­ciós törvény is. Berki Gyula: Az általános vá­lasztójog alapján a nemzet kép­viselete hozta meg ezt a törvényt. Gaál Gaszton: Mindenkinek tet­szésére van bízva, hogy a törvé­nyekből mit ismer el és mit nem. Petrovácz: Kétségtelen, hogy a javaslat a baloldalnak szánt en­gedményeket, vagy legalább is ugy volt beállítva. Állítja, hogy a zsidóságnak nincs oka panaszra, mert a numerus clausus nem sérti az egyenlőség elvét. Esztergályos János: 1600 zsidó egyetemi hallgató tanul külföldön. Petrovácz: Az itteni zsidóiroda csak 760-ra teszi ezek számát. Adatokat sorol fel, hogy milyen volt a zsidóság százalékos tér­foglalása az egyes pályákon. A társadalmi béke csak akkor jöhet léire, ha mindenkinek megadják egyformán az érvényesülés lehe­tőségét, az egyenlő elbánás elvé­nek megfelelően. Egyszerre az elnök félbesza­kítja a szónokot és a baloldali újságírói karzat felé fordulva a következőket mondja: — Felszólilom az újságírói kar­zat balszélén levő urat, hogy hagyja el a termet és igazoltatá­sét elrendelem. Figyelmeztetem egyben az ujságirói karzatot és az újságírókat, hogy a 48 as tör­vény hallgatásra kötelezi az újság­írókat. Az elnök felszólítására a bal­oldali újságíró, aki nem más, mint Szabolcsi Lejos. az Egyen­lőség szerkesztője, felemelkedik helyéről és elhagyja a karzatot. Az elnök ezután Pakots József felé fordulva, a következőket mondja t — Pakots József képviselő urat pedig, aki a kiutasított ujságiró úrral a teremben beszélgetést foly­tatott, ezért rendreutasítom. Petrovácz ezután folytatta be­szédét. Budapest, február 15. A kép­viselőház elnöke Szabolcsi Lajost fél esztendőre eltiltotta a Ház üléseinek látogatásától. fldám Gusztáv március 1-én tölti be szolgálatának 35-ik évét fl Képviselőtestület hétfőn dönt visszatartása felett — HegalaKitjáK az épitési bizottságot — fl főügyészi teendőK miKént való ellátása is szerepel a tárgysorozaton (A Közlöny eredeti tudósítása.) A hétfői közgyűlés tárgysorozatát tegnap már ismertettük. Mint lát­ható, a tárgysorozaton több fon­tos ügy szerepel, melyek közül néhányat már ismertettünk. Fon­tosság szempontjából ezek közül is hiemelkedik Ádám Gusztáv müszeki tanácsos ügye, abból az alkalomból, hogy ez év március 1-én tölti be városi szolgálatának 35-ik esztendejét, amikor a vonat­kozó miniszteri rendelet alapján őt nyugdíjazni kellene, kivéve, ha őt a képviselőtestület vissza­tartja. Békéscsaba város szabályren­delete a nyugdíjigény kezdetét 1902. január l-ben állapította meg először, majd ezt a dátumot a képviselőtestület 1897. januárjá­ban helyesbbitette. Egy még ké­sőbbi képviselőtestületi közgyűlés azonban ezt a dátumot sem hagyta meg, hanem a teljes jogszerűség álláspontjára helyezkedvén, ki­mondotta, hogy minden tisztvise­lőjének, tehát azoké is, akik 1897. előtt léptek szolgálatba, nyugdíj­igények a tényleges szolgálatba lépés napjától számítandó. Ádám Gusztáv mQszaki tanácsos 1893. március 1-én lépett szolgálatba, Így tehát a jövő hó 1 én tölti be a 35 ik esztendőt. Ebből az alkalomból a város köteles8égszerüleg jelentést tesz a képviselőtestületnek azzal, hogy Ádám Gusztáv a tényle­ges szolgalatban vissza tarttassék. A javaslat alaposan meg is in­dokolja a visszatartást éspedig erkölcsi és anyagi szempontból. Mig egyrészt a visszatartással egy hűségesen szolgáló, puritán tiszt­viselőjével szemben róhatja ie a képviselőtestület elismerését az­zal, hogy pár esztendőre még a tényleges szolgálatban visszatartja, addig másrészt a város jól felfo­gott anyagi érdeke is a vissza­tartást követeli meg. Mig 35 esz­tendős szolgálat alatt a város számtalan létesítményének ténye fűződik Ádám Gusztáv nevéhez, addig az utolsó három esztendő mintegy 50 milliárd koronára tehető hasznos beruházásai egyenesen elválaszthatatlanok az ő szemé­lyétől. Szinte elképzelhetetlen az, hogy addig, mig ez a beruházási programm befejezve nincs, Ádám Gusztávot nélkülözni lehessen. A ptogramm minden egyes rész­letkérdésének kizárólag ő a leg-

Next

/
Thumbnails
Contents