Békésmegyei közlöny, 1928 (55. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1928-02-14 / 36. szám

Sikősesabi* IS28 február 14 Kedd 55-1 ivlofymii, 36-ik mim POLITIIil IIPILJP Kslyboa és eidékfe postán kitidTc: nagysd­int* 8 p«ngő, agy hónapra 2 pengő. Pólaá­ajrookání 10 ílllé*. F5ssKko»íi5: i>*» Gyítógy«©í F*kl5t iMftamstő • HHpplayl Sừ«J 'i'aSsfoB^aí.m : 7 Sítíkeuítöság és fdadőhtaütiil: BikfeomMn, II, ksrfllcü Kessnes Jósad-tói" 20. »im »1«H, Hlídet&s di]uab&« ssreint-. a földbirtokreform következtében a munkaalkalmak lényegesen csökkentek, nem tudnak munká­hoz jutni. Üresek az egyetemek termei Budapest, február 13. Délelőtt valamennyi egyetemen üresen ma­redtak az előadó termek. A jogi egyetemen incidens nem történt, mert a zsidó jogászok egyáltalán nem jelentek meg. A közgazda­sági egyetemen sem volt semmi zavargás, az előadások közül mindössze egyet lehetett megtar­tani. A bölcsészeti egyetemen az előadótermek félig-meddig meg­lellek. 11 órakor mintegy 80—100 egyetemi hallgató érkezett az egye­tem épületéhez, ott pfujozásba törtek ki, szidták a zsidókat és éltették a numerus cleususL Bán­talmazni azonban senkit sem bán­talmaztak. 11 óra után itt sem lehetett több előadást tartani, mert a hallgatók eltávoztak. Az orvosi karon sem történt incidens, az előadó termek azonban itt is üre­sek maradtak. Hott)ermere ujabb gigantikus ujságváitatalot alapit London, február 13. (MTI) Lord Rothermere ma a Daily Maiiban bejelenti vállalatainak jelentékeny kibővítését. Roihermere ugyanis „Norlhcliff lapok" cége alatt uj részvénytársaságot alapit 75 millió font sterling alaptőkével, mely a legnagyobb ipari kőzpotokban uj esti lapokat fog kiadni. Igy első­sorban Manchesterben, Glasgow­ban, Birminghamben, Brighton­ban, New-Castíeban, később Li­verpooléban, Sheffieldben, Eding­bourghban és több más vidéki nagy városban. Mindezekben a vá­rosokban hatalmas újságpalotákat fognak épiteni. A kiadandó uj la­pok a világsajtó legmagasabb színvonalán fognak áliani. Trockij még nem érkezett meg számüzetési helyére Berlin, február 13. Moszkvai távirat szerint Trockij, ki jan. 4-én indult el számkivetési helyére, meg mindig nem érkezett meg Vjorniba a számára kijelölt szám­üzetési helyre. Moszkvában azt mondják, hogy Trockij az eluta­zását követő 2-ik napon súlyosan megbetegedett s több mint három hétig pihent ez egyik útba eső városban. Zfirlchbes a magya? pengőt 90.85 0 e? jegyezték, Felemelték a csabai munkásbeteg­segéiyző körzetek számát fl 10-ik Körzet kezelőorvosául Henszelmann Sámuel dr.-t nevezte ki a miniszter (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint ismeretes a csabai munkás­betegsegélyző pénztár orvosi kör zeteinek száma eddig 9 volt. Erre a 9 kezelőorvosi állásra, mint azt már annakidején megirtuk a ki­nevezések is megtörténtek. A mun­kásbelegsegélyző kerület felterjesz­tésére azonban a miniszter a kezelési körzetek számát tizre emelte fel s a tizedik körzet kezeiéorvosául Henszelmann Sámuel dr.-t nevezte ki. A munkásbetegsegélyző pénz­tárhoz most érkezett le a minisz­ternek erről szóló rendelete, mely­ben utasitja a kerületet, hogy az uj beosztásról haladéktalanul in­tézkedjék. A gyulai kerület a mi­MMMMMMM^^ Nagy pénzzavarban vannak a vármegye községei fl vármegye hasonlóan nehéz anyagi helyzetében is kitűnik, hogy helyes volt fel nem venni a külföldi kölcsön második részletét — Az alispán január havi jelentése niszter rendeletét másolatban meg­küldte Vas Vilmos dr. nak azzal, hogy az uj kerületi beosztást ké­szítse el és azt sürgősen terjesz­sze fel. Az uj beosztást, ha az már el­készül, lapunk valamelyik legkö­zelebbi számában fogjuk ismer­tetni. Itt jegyezzük meg, hogy a mun­kásbetegsegélyző pénztár gyulai kerülete átirt a napokban Ber­thóty István dr. polgármesterhez a kirendeltség helyiségének kérdé­sében. Az átiratban a tényleg leg­megfelelőbb Népház átengedesét kérte a polgármestertől. A város nyomban megkereste a föidmive­lésügyi minisztert, azon célból, hogy a Népházat a rendkívüli kczérdekü intézmény részére en­gedje át. (A Közlöny eredeti tudósítása) Daimel Sándor dr. alispán a vár­megye januári közállapotairól szó­ló jelentését tette meg a közigaz­gatási bizottság előtt. A jelentés kivételes megfontolást igénylő ré­sze az, ahol a községek nehéz anyagi helyzetéről számol be. A jelenlés negyjából a következő ; A személy- és vagyonbiztonság állapotában változás nincs. A balesetek száma 16 volt, öngyil­kosságot hatan követtek el. Állam- és osztály elleni izgatás, továbbá a leveníeintézmény ellen való izgatás miatt Such János és Farkas G. Pál békéscsabai lako­sok ellen ez államrendőrség eljá­rást inditott. Államellenes jelenségekről a fő­szolgabirák nem tettek jelentést. A mezőgazdasági munkások helyzete nagyon rossz A január havi hideg tél követ­keztében a mezőgazdasági mun­kálaté k természetszerűen szüne­telvén, a munkások teljesen mun­kanélkül voltak és mivel nyári keresetüket majdnem mind felél­ték, ennélfogva a helyzetük elég rossznak mondható. Az uradalmak érdeklődése a nyári munkások szerződtetése iránt megkezdődött és egyes he­lyeken aratási és cséplési munká­latokra a szerződések már meg is köttettek. Sem az ipar, sem a kereske­delem terén a helyzet nem javult. A kisiparosok helyzete az ál­talános pangás következtében na­gyon kedvezőilen, ugy hogy sokén iparukat emiatt szüneteltetik, vagy arról lemondanak. Mivel pedig máskép megélni nem tudnak, kon­tárok lesznek, mert igy az adó alól mentesülnek, de vannak so­kan* az iparukat abban hagyó iparosok közül, akik a katona­sághoz állanak be. A forgalmiadó ellen és ujabban a munkásbiztositó intézet kerületi pénztárának eljárása ellen pana­szok vannak, ami Békésen az ipartes'ülfctben elkeseredett han­gulatot váltott ki­A földhözjuttatottak nem Képesek fizetni a földadót Panasz érkezett amiatt, hogy ez OFB által földhözjuttatoktaktól az adók beszedése a legnagyobb nehézségbe ütközik és igen sok esetben lehetetlen. Az érdekeitek közül többen olyan kijelentést tettek, hogy lemondanak a föld­ről, hogy adót ne kellessen fizet­niök, mert a törpebirtokosok anyagi eszközök hijján úgyszólván sem­mit sem tudnak produkálni, az uradalmaknál pedig az által, hogy A községek fizetési nehézségei A községek amiatt, hogy az adófizetések az év eiső felében úgyszólván szünetelnek, általában nagy pénzzavarban vannak és ezért a vármegye kénytelen nekik nemcsak a községi fizetési alap­hoz, hanem a vármegyei háztar­tási pénztáihoz való hozzájárulá­sok befizetésére hosszúidejű hala­dékot adni. A vármegye szintén abban a helyzetben van, hogy az emiitett ok miatt, pénzzel nem rendelkezik s igy kénytelen kü­lönböző alapjaihoz nyúlni, ame­lyek pedig minden oldalról nagy mértékben igénybe vannak véve. Komolyan kellene arról gondos­kodni, hogy legalább a községek e községi alkalmazottak fizetésé­nek zavartalan teljesithetése cél­jából az állam által kedvező ka­matozású negyedéves, vagy fél­éves előlegekei kapnának, mert a jelenlegi rendszer mellett a leg­nagyobb nehézségekkel küzdenek és kölcsönt vagy egyáltalán nem, vagy csak igen nagy kamat mel­lett tudnak csak kapni. A vármegye és a liAl­földi kölcsön A külföldi kölcsönből tudva­levően csak az eiső részletet vette fel a vármegye és ennek fedeze­tére le kellett kö ni a közúti alap bevételeiből a közmunkát és a közúti adót. Ezen súlyos kikötés következtében, minthogy a köz­munka és közúti adó befizetés csak az év második felében, ille­tőleg harmedik negyedében tör­ténik számba vehető módon, a vármegye < az év első felében nemcsak hogy semmit sem kap a közmunkából és a közúti adó­ból, hárem az esedékes törlesz­tési részletek fedezésére kénytelen a meglevő készpénzéből, illetőleg a felvett külföldi kölcsönnek még meglevő részéből a hiányzó ösz­szegeket esetenként befizetni. Az ilyen esetekre figyelemmel és a a vármegye jelentékeny áldoza­tával, a külföldi kölcsön egy te­kintélyes része tartalékalap címén vissza lett tariva és mégis ahelyett, hogy a hiányzó összegek ebből fedeztetnének, a vármegye köteles saját pénzéből a törlesztési hiányt fedezni. A most előadottakból könnyen meg lehet állapítani, hogy milyen lehetetlen helyzetbe került volna a vármegye akkor, ha a külföldi kölcsönnek második rész­letét is, mintegy 37 milliárdot fel kellett volna vennie. De meg­állapítható az is, hogy milyen kátyúba jutott volna a vármegye akkor is, ha a vármegyei köz­munkát, amint azt a legutóbbi köz­gyűlésen egy-két törvényhatósági

Next

/
Thumbnails
Contents