Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-20 / 238. szám

Egyes szám ára 10 fillér Békéscsaba, 1927 október 20 Csütörtök 54-ik ftlolyan, 238-ik igám f f BEKESMEGTEI EOZLONT mimui IIPIm MMWMMWMMWWMMMW¥MMMMM(WM0li<| MNMMMMWMMMMMMMWW mőfifi«té«l dljab : Helyben és vidékre postán küldve: negyedÍTII 6 pengi, egy hónapra 2 pengi. Példányonként 10 fillér. Fősserkesstí: Dr. GySoffyM János Felelős tierkesstő i Fillpplnyl SAJBMI Ttldoniiim : 7 Sierketstóség él kiadóhivatal: Békémcsabát II. kertlet Ferenci Jóisef-tér 10. ssám alatt, HUdetés dljsxabás sierlnt. Vehézidők A nehéz időket tükrözte viszsza a képviselőtestületben a költségvetés tárgyalása. Valóságos sirámok, jeremiádák, panaszok és keservek hangzottak fel mindennünen. »Adjuk meg az államnak, ami az államé" — kezdette bibliai komolysággal a kisgazdák elnöke s ami utána következett, az egyszerű s annál inkább megrendítő felsorolása volt annak a sok bajnak és nyomorúságnak, ami ránk következett, egy szerencsétlen, megnyomorított ország szerencsétlen, koldus polgáraira. Hadikölcsön, vagyonváltság, kényszerkölcsön, a borzalmas adómegterhelések elszedték azt a kevés anyagi erőt, ami a vesztett háború után megmaradt. És ma a gazda adósságokkal küzd, az iparos nem találja fáradtságos munkája gyümölcsét, a kereskedő hiába várja vevőit, a tisztviselő, a munkás hiába könyörgi valorizált fizetését és bérét — szegénység, keserű szegénység mindenütt és ilyenkor az adót a szájától kell elvonni az embernek. Adjuk meg az államnak, ami az államé — de vájjon mi marad nekünk ? Ezeknek a gondoknak sötét réme borzongott a közgyűlési termen, abban a képviselőtestületben, ahol pedig a lefolyt három év alatt talán mindenki bizonyságát adta annak, hogy mennyire szereti ezt a várost, amely a nyomorúságban is előtte sejdül naggyá 'és jelentőssé. Jöttek a tételek, ez is kell, az is kell s komoran rázudult a bakó: ezt se lehet, azt se lehet. Nem gyönyörűséges feladat s mégis mindenki érezte, nem lehet máskép. Amikor percről-percre csak nehezebb időket élünk, nem lehet még az eddigieknél is súlyosabb terheket vállalni. És mi mégis bizunk. Bizunk a költségvetési vita egyik vezérszónokának abban a megállapításában, hogy a város életerejéből fakadó természetes fejlődés az előirányzatnál jóval nagyobb bevételeket fog eredményezni, amik fedezatet nyújtanak a felmerülő ujabb szükségletekre. Mert akármilyen szegények vagyunk is, de a város fejlődésének megtorpannia nem szabad. ni a való tényállás a 15 Község árampályázatánaK ügyében? flz árajánlatok felett igenis meg volt a döntés — fl „Körösvidék" cikkírója megint valótlant állított és újból más háta mögé bujt (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny hónapok óta foglalkozik azzal a nagyszabású tervvel, melynek lényege egy hatalmas áiamvezeték hálózat kiépítése Békéscsaba központtal, mint energia forróssal. Ismeretes, hogy a közel napokban felemeltük szavunkat a hirdetett pályázat beérke2e t ajánlatai felett döntő bizottság határozata ellen és pedig fe'jesen tárgyilagosan a rendelkezésünkre álló adatok alapján, nagyrészt szekértő műszaki emberek meghallgatasa után. Ezekre a cikkeinkre egy válaszféle cikk jelent meg a „Körösvidék"'ben nyilván ugyanazon egyén tollából, akire egy niás alkalommtl rásütöttük a hamhi- I tás bélyegét es már közismert szokásához hiven ez alkalommal is rágalmazni próbált, de ismét más hála mögé bújik: ezúttal Vangyel Endre dr. gyulai főszolgabíró, megyeszerte nagyrabecsült egyénisége mögé. Azt állította a „Körösvidék'', hogy a pályázat felett meg nem is történt döntés. Anélkül, hogy ez ügyben egyelőre tovább vitatnók a döntés igazságos, vagy igazságtalan voltát, akár a Salgó, akár más pályfizó szemDonijából, ezúttal csak ezt szögezzük le, hogy rövidesen a Salyónak is módjában lesz ez ügyben nyilatkozatot tenni. Akkor aztán ki fog tűnni, hogy az ajánlatok között melyik a legmegfelelőbb, a legreálisabb. Mig ez meg nem történik, az üggyel nem foglalkozunk. Ezúttal azért, hogy rámutassunk arra a mentalitásra, mely a „Körösvidék "-nél ugy látszik állandósul s melyet hál' Istennek a közönség is eléggé ismer már, közreadjuk az alábbi levelet, melyből kitűnik, hogy a döntés igenis megvo.t. A továbbiakat hisszük, hogy az aposztrofált főszolgabíró fogja elintézni a „Körösvidék" cikkírójával. A levél a következő: Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 A „Békésmegyei Közlöny" folyó évi október hó 11 iki és 12 iki számában foglalkozik a 15 község villamosítása ügyében kiirt pályázat eredményével és ugyancsak ez jügyben olvastuk a „Körösvidék" folyó évi október hó 15 én megjelent számában közzétett cikket. Bár cégünk a szóbanforgó ügyben, mint egyik pályázó cég érdekelve van, a közérdek szempontjából megjelent hírlapi krititákhoz hozzászólni nem kívánunk, de minthogy a „Körösvidék" cégünket kritikai cikkébe belevonja, sőt — bár burkoltan — azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha b. lapjukban megjelent és tisztén közérdek szempontjából megirt cikkek a mi érdekünkben íródtak volna és minthogy végül ezen cikkben az foglaltatik, hogy mi oly ha'ározatot felebbeztünk rreg, ami határozat még meg sem hozatott, mégis indíttatva érezzük megunkat, hogy ez ügyben nyilatkozzunk. Azon burkolt gyanúsításra, amely a „Körösvidék" idevonatkozó cikkében foglaltatik, cáfolatot adnunk pgészen felesleges, mert aki az Önök b. lapjában megjelent cikkeket elolvasta, az tisztán látja, hogy ezen cikkek a közérdek, vagy a mi érdekünkben iródtak-e ? Nem tartjuk valószínűnek, hogy i. t. dr. Vangyel Endre főszolgabíró ur a cikkíró ur előtt olyen kijelentést tett volna, hogy mi oly határozatot felebbeztünk meg, amely még meg sem hozatott, mert az i. t. főszolgabíró úrban olyan közhivatalnokot volt alkalmunk megismerni, aki hivatásának magaslatán áll, akár jobbról, akár batrói jövő befolyásnak szilárdan ellent áll, tehát nem tételezhető fel, hogy cégünk reputációját ilyen kijelentésekkel sérteni szándékozott volna. A 15 község villamosítása ügyében kiirt pályázatra hozott döntést cégünk tényleg megfelebbezte, amihez kétségtelen és törvényadta jogunk van es hogy felebbezésünk sem indokolatlan, sem időelőtti, erre vonatkozólag idézzük a gyulai járás főszolgabírójától vett értesülésünket: „Gyulai járás főszolgabirája ad. 3456/1927. sz. Berger és Wolfí elektrotechnikai vállalatának Budapest Szeptember 23-iki megkeresésére értesítem, hogy a Medgyesegyházán megtartott értekezlet egyhangú szavazással a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ajanlata mellett döntött. Gyula, 1927 szeptember 28. Dr. Vangyel Endre s. k. főszolgabíró." * Eszerint a „Körösvidék" újból valótlant állított. Budapesten dttifótag megalakult a Krisztust t)iv5 zsidók szektája Wien, okt. 19. A Neues Wiener Journal legutóbbi szóméban feltűnést keltő cikk látott napvilágot. A cikk szerint uj vallási szekta alakult Budapesten, melynek tagjai zsidók, akik azonban hisznek Krisztusban és ezért Krisztust hivő zsidóknak nevezik magukat. A lap szerint első összejövetelüket a mult héten tartották meg, ezen állítólag megjelent Podmaniczky Pál báró is. aki kijelentette, hoxy bár ő nem zsidó, osztja a szekta hitelméletét. Az uj szekta tagjai nemcsak az ó, hanem az uj testámentumban is hisznek és minden érdek nélkül akarják szolgálni vallásukat. A Mai Nap ez ügyben beszélni akart Podmaniczky Pál báróval, azonban tartózkodási helyét nem sikerült megállapítani. Hevesi Simon főrabbi ugy nyilatkozott, hogy már hallott a Krisztust hivő zsidókról, azonban nem tulajdonit a dolognak semmi nagyobb fontosságot. Máskor is megtörtént már, hogy zsidók szektákat alapítottak, csakhamar rájöttek azonban, hogy furcsa helyzetbe kerültek, mert sem zsidóknak, sem keresztényeknek nem tekintették őket. Boris bolgár király olasz hercegnőt vesz feleségül Szófia, okt. 19. (MTI) Noha a félhivatalos sajtó állandóan cáfolja azokat a híreket, amelyek szerint Boris király valószínűleg házasságra fog lépni Giovanna olasz hercegnővel, Szófiában mégis mind több szó esik erről az állítólagos házasságról. Beszélik, hogy mér a pópa Í3 megadta hozzájárulását s azt a feltételt kötötte ki, hogy Szófiába pápai nuncíust küldhessen. Szófiai olasz politikai körökben kijelentették, hogy erről mit sem tudnak, de a híresztelést nem cáfolták meg. Felébredt a koporsóba helyezés etőll Sopron, október 19. Rosenberg Henrik 87 éves magánzó súlyosan megbetegedett. Rosenberg teste nemsokára megmerevedett és az élet minden szimptomája eltűnt a testből. A halálesetet bejelentették és értesítettén a rokonságot is. A temetés idejét meghatározták. Amikor a holttestet a koporsóba helyezés előtt megmosták, lassanként megelevenedett és az élet funkciói visszatértek. Rosenberget ágybafektették, ahol hosszú ideig aludt, mikor felébredt, enni és inni kért, állapota most kielégítő. ii'rii'kTnnnkvn.n.n.i Zürichben « magyar pengőt 80.65-el jegyezték.