Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-16 / 235. szám

BÉKÉS3LEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 október 16 RUHARENDELÉS ELŐTT KÉSZÍTSÜNK KÖLTSÉGVETÉST • I Szembeszökő megtakarítás érhető el férfiszövet, felöltő I _ ifrlikahái kelmék hes/erjásánél. V¥TT-Vf WT I és télikabát kelmék beszerzésénél, mer^ésemnéh^ev^^ iRIJHiZ, BÉKÉSCSABii Tanácsülés A f. évi október hó 14 én tar­tót! tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak : Berger Ferenc látszerész, Szabó Imre ve­gyeskereskedő, Bárdos Lajos cipő és rövidáru, Tóth Jánosné korcs­mai, Noth Dezső diszmüáru, Zorn János bútorkereskedő és a Kőbá­nyai Serfőző rt- sörkereskedő iparra. Gesztenyesütési engedélyt kap­tak : Szilágyi Józst f, Nagy József, özv. Himmer Sámuelná és özv. Viszt Geryelyné. Nyitvatartási engedélyt kapott Brody Gyula. Telekeldarabolési engedélyt kap­tak : Lovas János, Weisz Mór, Gécs György, Seres János és Do­hányos András. Épitf'si engedélyt kapott: Ma­czák Mihály, Moldovány Mihály, Krizsán Mátyás, Bócsik Pál, Kur­tán I«?néc. Polgári Serfőző rt., Or­vos János, Kovács K. Györgyné és Biros András. Szerdán nyit az Országos Kamaraszínház (A Közlöny eredeli tudósítása.) Október 19 én, szerdán mutatko­zik be Alapi staggione társulata városunkban, mely alkalommal Hevesi S ndornak „Elzevir" cimü bájos, romantikus vígjátékával mutatkozik be Ez alkalommal teljesen uj mű­sor keretében mutatja be a világ­irodalom legszebb művészi alko­tásait és a magyar dráma iroda­lom remekmüveit. SzinreVerül töb­bek között a Húsvéti vakáció, A fehér egér, Szerelem és haléi já­téka, Gyurkovics lányok, Arany­ember, Ügyvád és férje, Hedda Gebler (Ibser), Házi tündér, Liliom. Ezeket a daraboka?, amelyeket városunkban szinre hoz a társu lat, még ebben az évbr-p bemu­tatja Budapesten, a Nemzeti Szin­ház Kamaraszínházában is. A művészgárdát tehát ugy állí­totta össze Alapi igazgató, hogy a pécsi lapok közlése szerint az előadásaik teljesen fővárosi nívón állnak. ZSrichheK s magyar pengőt 90.65-el jegyezték. I Virágos K^rt legyen-e a főtér, vagy fasorosai szegélyezett sétány? fl helyes városrendezést dilettánsoK nem végezhetiK (A Közlöny eredeti tudósítása.) Befejezéséhez közeledik a főtér kövezése s lassanként kibontako­zik annak plasztikája. Már most meg lehet állapítani az*, hogy a főtér újrarendez is tervezőjének munkája részben jól sikerült, rész­ben kevésbbé. Helyes mindeneke'ő t maga az á talános koncepció, melynek alap­ján részekre bontot a a túlságo­san sivár terei s a szigetekkel mintegy bebutorozott egy hatalmas termet. Helytelen a végrehajtásnak a módja, melynek folyamán az egyes formákat túlságosan fel­aprózta. Ez az oka annak, hogy fő'erünk most meg'ehetősen szét­eső hatásában. A szigeteket nem okvetlen kellett ez u cák szerint osztani, mert elég lett volna a fő közlekedési vonalakat átvezetni rajtuk s a jelentéktelenebb ulcák torkolatát egészen nyugodtan el­zárhatta volna a szigetséilny. Többek között például feltétlenül felesleges volt megszakítani a sé­tányt a Verbőczy utca torkolaté ban, miután ez utca köziekedé sét jobb felől és bal felől nyitott u'ekon kényelmesen le lehet bo­nyolítani. Generális hiba a Szé­chenyi utca torkolatárak helyte­len megoldása, mely a Kossuth­t ri gyalogjárót lezírja, eltéríti. Erektől a hibáktól el ekintve a rendezés elég jó, de éppen azért, mert ezek a hibái megvernek, most mér különösen ktll ügyelni arra, nehogy ezeket a hibákat ka­rtík'eriszti«.u3an kiemeljük. Már pedig ez következne aki-or, ha a műszaki hivatal hal gatna ama dilettáns városrendezők tanácsára, akik virágágyakat akarnak berendeztetni a főtíren. Hogy mennyire naivak ezek a tanácsadók, rövidesen be lehet bizonyítani és pedig technikai, hi­giéniai és gazdasági ellenérvekkel. Mindenekelőtt technikeilag ab­szurdum, hogy az ai.ug/ is kissé széttöredező tagozatok t ü'önálló­ságáí zárt virágágyak létesi ésével még jobban szembeütközővé te­gyük. Nem még jobbén elkü­löníteni, hanem ellenke­zőleg : összevonni kell ezeket a tagozatokat. Higiéniai szempontból sem ki­sebb abszurd jm a virágágyak gondolata. Ebben a poros vc rosban a portól és hőségtől csak az árnyat adó lombos fasorok és csoportok óv­nak me? bennünket. Az alacsony virágágyak közelről tetszhetnek a szemnek, de távol­ról nem egyebek, mi t a cigány­lányon ölletteknül fityegő érték­telen, színes cicomák. Fasorok­kal nem kombinálhatók a virág­ágyak, mert a fa árnyékában viszont nem nő meg a virág. Végül gazdasági szempontból is teljesen meggondolatlanok a virágos ágyakra vonatkozó taná­csok. Tessék elképzelni azt, hogy mennyibe kerül a főtér valameny­nyi szigetén rendben tartani a vi­rágos ágyakat, még akkor is, ha olyan virág lenne, amely kora ta­vasztól késő ősiig virítana. Ilyen azonban nem igen akad s ennél ^MHHHHBasaBBaanHuaaaflHk igazén olcsón és előnvösen vá­sárolhata legizlésesfbben össze­válogatott, dus raktóranból. Az összes villamos cikkek, égők vasalók, főzök, ihermopforok igen nagy választékban ROSEHBAUI Sománál Békéscsaba And rássy ut25. sz. Telefon 302. ^H! fogva ál'andó újjáalakításra lenne szükség. Ez már aztán igazán fe­lesleges luxus lenne ebben a vá rosban. Mit keü tehát tern ? Semmi egyebet, min! rr elhagyni az ere­deti koncepsziót, rre y szeiint a szigeteket fasorok sze­gélyezik, melyek alatt sétára alkalmas aszfalt feszül, A fasorok, nint egy összefog­laló kötelék egysegesít'k a szige­teket s széttöredező ha'ásukat ala­posan letompítják. A fasorok alatt meg lehetnek ptdok, vagy szék­sorok. A piac pedig maratíjon csak ott, ahol volt már évtizedek óta, nemcsak a főtéri kereskedők miatt, hanem azért is, mert a vésárió közönség érdeke is ezt kívánja meg és azért, mert az bizony igy van mindenütt, még sok külföldi világvárosban is. Végül a főtérrendezés körüli viták újból aktualissá teszik a vá­rosszépítő bizottság megalakítá­sát, mert az elvégre mégsem en­gedhető meg, hogy fontos város­szépészeti dolgokba dilettánsok is beleszólhassanak, sőt esetleg irá­nyithassanak is. A szegedi mélyfúrás ered­ménye a hajdúszoboszlói mogö t marad (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az európ3Í hirüvé vált hajdúszo­boszlói hévvizfo rás feiíárásakor tulajdonképen három kutatófurás volt Hajdúszoboszló környékén, neveze'esen az 1115.4 méterig ku­tató nagyhortobágyi, a 343 méter mélységben abban hagyott vér­völgyi és az 1090 méter mély hajdúszoboszlói fúrás. Ez utóbbi negyedkori rétegek boltozatén tör­tént. A hajdúszoboszlói 73° C-os sós, brórn-jedos hévvizet hozott felszínre, földgázzal és biztató olaj­nyomokkal. A szegedi mélyfúrás már meg­közelítette az ezer métert s a viz hőfoka nem éii el a 60° C t sem, tehát etekintelben is mögötte ma­radt a hajduszoboszlóinak. Vegyi összetétele még kedvezőtlenebb­nek mutatkozik. Mig ugyanis a hajdúszoboszlói a különböző Bókóscsaha, ^H Andrássy-úf 6 Selymek csipkék harisnyák rövidáruk, dtaattok a legnagyobb választékban Gutvill Frigyes • Selymek Csipkék Harisnyák Rövidáruk

Next

/
Thumbnails
Contents