Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-15 / 234. szám

PQMTIEA1 IAP2LAP SlSfisstíeí dija'* : Hclybin és vidékre postán küldve: negyed­Ért* 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Fősierkesstí: Dr. GySngfy&ai Jiuoa Felelős sserkesstő t Filipplnyi SáiBiwI Tolefenss&m : 7 Sxetkeistőség él kindóhivatai: Békés c.«ibá», II, kerület Ferenci JÓMef-té* 20. saázn tltlí, Hirdetés dijsiKbás sseriot. 7f pécsi egyelem elkészít­teti fípponyi mellszobrát Pécs, oki. 14. A pécsi Erzsébet Tudományegyetem tanécsa elha­tározta, hogy Apponyi Aibert gró­fot genfi szereplése alkalmiból köszönő irattal üdvözli. Szó került aról ÍJ, hogy az egyetem Apponyi mellszobrát is elkészilíeli és fé­nyes ünnepség keretében fogják azt az egyetem aulájában felállí­tani. Bartók Béla sikere a brit rádió stúdió hang­versenyén London, okt. 14, B rtók Béla megyar zeneizerző és zongora­művész a brit ládió stúdió hang­versenyén mi dkét minőségben siereptli. CMtbei 9in és 10 én tartott htrgvers* ryt it az egész angol sajtó iendhivül nagy jelen­tSségümü vészi esemény nek mondja Finnek 7TÍagyarországon Győr, ckt. 14 A Magyaroiszé­gon időző finn vendégek egy cso portja ma délelőtt féi 10 órakor Győibe érkezeit. Fogadtatásukra az állcmeson megjelent a város, a kereskedelmi és gazdasági ér­dekképviseletek képviselői. A vá­ros nevében Farkas Mátyás pol­gármesier üdvözölte a vendegeket. Déíutén a társaság két részre osz­lott, az egyik a mezőgazdaság tanulmányozáséra Lébényszent­miklósra lánduit ki a Wenckheim uradalomba, másik részük pedig a gyári vállalatokat tekintette meg. Titulescu állítólag újból próbálkozik Kómában London, okt. 14. Titulescu rövi­desen Rómába utazik, hogy meg­látogassa Mussolinit. A Daily Te­legraph ezzei szemben azt irja. hoíy Titulescu már minden bi­zonnyal feladta azt, hogy megla­zítsa a Románia számára most mér túlságosan ke lemetlen ma­gyar-olasz barátság bizalmsa kö­telékeit és hogy a magyar-román vitában Rómát a saját pártjára hódítsa. ötezer halott egy ütközetben Budapest, okt. 14. Londoni je­lentés szerint Kínéban az északi és déli csapalok között most folyt le az első igazi európai értelem­ben vett ütközet. Az ütközetnek ^ 5ÖC0 halottja van. fl franciák már 1920-ban ismertéK a trianoni béke igazságtalanságait fl magyar parlament is Követelni fogja a revíziót Budapest, ckt. 14. (Bud. Ért.) Poli'ikai körökben nagy érdeklő­déssel tárgyalják a kormány által ma nyilvánosságra hozott jegyzé­ket, amelyet Fouchet fiarcia fő­megbízott terjesztett a kormány elé 1920-ban és amelyben Frí ncia­ország részéről beismerték a terü­leti igazságtalanságokat és a ki sebbségek helyzete megjavításé nak szükségességét s a béke revíziós tárgyalásokhoz Francia­ország felejénlotta jószolgálatait. Politikai körökben rámutat ak aire, hogy ez a jfgyzék, amelynek nyilyéno ségra hozására a román hirs-zoigálati ügynökség által kö zöít állítólag Paleo'ogue levél kész­tette a kormányt, kétségtelenül b"tizcn>itja, hogy a fia ciá^ már közvetler ül a Irknoni békeszer­ződés megkölése után belátták a szerződés igazságtalanságét, tehát most sem zárkózhatnak el Rother­mere loid á'tel követelt revízió elől. Ennek a parlamentben is hangot fognak fedni és több képviselő han­goztatta, hogy a parlamenti ada­tok felsorolásával követelni fogják a revíziót és mindent el fognak kö­vetni, hogy lord Rothermere ak­cióját súlyos érvekkel és bizo­nyítékokkal támasszák alá. Most mer csak négy rap van hátra a magyar országgyűlés összehívá­sáig. A képviselőház legközelebbi progiamjároi a m&i minisztertaná­cson döntenek, amely ma dél­után üit ö.vsze gróf Bethlen István miniszterelnök elnökletével. fi szegedi Kamara önálló munkás­biztosító pénztári Kirendeltség felállítását Kéri Békéscsabán Szóba Került a KeresKedeimi alKalmazottaK táppénz ügye is — Állásfoglalás az aktuális Kérdésekben (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap tartotta a szegedi keres kedelmi és iparkamara teljes ülé­sét, amelyen Békéscsaba iparosait és keieskedőit közehői éideklő ügy került tárgyalásra. Az ülésen Róna Gusztáv ka­marai tag ecsetelte azokat a pa­naszokat, amelyek a békéscsabai munkaadók és munkások részé­ről a betegsegélyző pénztár ellen tömegesen felmerülnek. Az érde­keltségek ezeknek a panaszok­nak felülvizsgálását és orvoslását kérték a népjóléti minisztertől. Meggyőződésük az, hogy a ba­joknak főforrása abban rejlik, hogy a 6000 tagot számláló csa­baiak ügyét Gyuláról intézik. Ezen pedig csak ugy lehet segíteni, ha Békéscsabán, emely egyéb­ként is vasúti gócpontja a me­gyének, kerületi pánztárt állítanak fel. Ehhez kéii a csabaiak nevé­ben a kamara támogatását. Sal Gyula, a kamara gyulai kültagja, védelmére kél Gyulának. Az egészben főleg azt a törek­vést látja, hogy Békéscsaba újból egy intézményt magához akar kaparitani, Ne igyekezzenek a csabaiak mindig Gyula rovására erősödni. A vetélkedésnek e>t a módját nem tapasztalhatni Gyula részéről. Róna Gusztáv válaszában cá­folja azt. hogy ezt a kérdést Gyu­lával való vetélkedés vetette volna felszínre. Hivatkozik a tényre, hogy 60C0 tagnak ügyes-bajos dol­gaiért a szomszédváro^ba kell menni és levelezni, mig Gyulán mindössze 2500 tag van. Csabától fennállhat a gyulai kerületi pénz« tér, de akkor állítsanak fel Csa­bán önálló jogkörrel felruházott kirendeltséget, hogy a tűrhetetlen helyzeten segítve legyen. A kamara végül ugy határozott, hogy a csabai panaszok sürgős megvizsgálására és egy önálló betegsegélyző kirendeltség felállí­táséra kéri a népjóléti miniszleit. Tárgyalás alá került az a hely­zet, hogy a munkásbiztositó jelen­leg a kereskedelmi alkalmazott betegségének első hal hetére nem fizet táppénzt. A kamara kérni fogja a minisztert, hogy a főnö­kök kötelezettségének érintése nél­kül rendeltessék eJ, hogy a biz­tosító köteles a kereskedelmi al­kalmazoitnak is megbetegedése kezdetétől táppénzt fizetni, külön­ben illuzórikussá vélik a biztosí­tás lényege. Az uj fényűzési adótervezet ügyében a kamara az érdekelte­ket ankétre fogja egybehívni, mig a Köztisztviselők Fogyasztási Szö­vetkezetének a kereskedőkre sé­relmes törvényjavaslata megvita­tására országos enkét összehívá­sát kéiik. Ttlegtjatl, mert nem tudott kis városban élni Budapest, okt. 14. Megrendítő cseládi tragédia jászódott le Kis­pesten Simon Béla főhadnagy lakásán. Simon Béléné férje szol­gálati revolverével agyonlőtte ma­gót. Mire tettét észrevették, már kiszenvedett. Simonnén az ujabb időben, nem tudni mi okból, erős szomorúság jelei mutatkoztak. A fiatal asszony teljesen visszavo­nult a világtól, de senki se n gon­dolta, hogy ily en tragikus gondo­lattal foglalkozik. Tegnap délután férje távollétét használta fel ön­gyilkossága keresetül vitelére. Es­télyi ruhába öltözött, selyem pár­nákat fekfe'ett a földre és virágo­kat szórt szét. Majd férje forgó­pisztolyával szájába lőtt. Mikor Simon hazaiéit, ugy találta fele­ségét virágok között holtan. Fér­jéhez irt búcsúlevelében tettét az­zal okolja meg, hogy nem tudott belenyugodni a kisvérosi életbe. TI macedóniai mozgalmak indító oka a népszövetség érzéketlensége Belgrád, okt. 14. (Avala) A Po­litika híradása szerint Caribrodban a hatóságok bizalmas okmányt foglaltak le. Az irat, amely a ma­cedón mozgalom központi bizott­ságának utasításait tartalmazza a helyi bizottságok számára részle­tesen kifejti, hogy szükség van a mozgalom módszerének megvál­toztatására. A központi bizottság azt irja, hogy be kell vezetni az egyéni merényletek rendszerét Belgrádban, Délszerbióban, sőt Genfben is. Az ujabb merényletek indiió okát a központi bizottság abban jelöli meg, hogy a népszö­vetség érzéketlen maradt az Egyes szám ára 10 fillér Békéscsabai 1927 október 15 Szombat 54-1 évfolyam, 234-ik mm / f

Next

/
Thumbnails
Contents