Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-12-16 / 285. szám

2 igaMsiioe®™ k®MMM * Békéscsaba 1927 december 16 szemben, mikor a tényeknek nem megfelelő tudósítást küldenek lap jaiknak. Már Székesfehérvárott kezdődött, mikor az összes lapok azt irták, hogy az ország iparossága botrányt okozott s Hadik grófot hat, mond hat órán át hall gatta az iparosság s csak akkor lett türelmetlen, mikor látta, hogy idejét oda nem való ügyekkel foglalják el. Most is. habár meg van hitelesen állapítva, hogy 212 ipartestület, kik jelen vannak, további 32, kik nincsenek ielen, biztosítja bizalmáról az IPOSz-1, bizonyos oldalról a sugalmazott déli lspok azt irják, hogy 80 ipartestület jelent meg, kik egymásután jelentik be a gyűlésen kilépésüket. Mi nem kérünk kedvezéseket, mi csak a valóságnak a hü leírását kérjük, hogy ne járassák le ennek a minden megbecsülést megérdemlő osztálynak a becsületét. Azért határozati javaslatot nyújt be az iránt, hogy az egyes lapok említett eljárását a közgyűlés elitéli s megkeresi ugy a miniszterelnököt az ügy feltárására, mint a két újságíró egyesület elnökét a dolog rendbehozására. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel fogadva, az elnök az indítvány elfogadását hstározatilag kimondja. Január 8-án szenteli püspöKKé a pápa a hercegprímást December 22-én már átveszi a bibornokj Kalapot Budapest, dec. 15. Az eddigi í megállapítások szerint dr. Serédi Jusztiniánt január 8 án szenteli püspökké a szixtini kápolnában XI. Pius pápa két püspök segédletével, kik közül az egyik valószínűleg Gasparri bíboros lesz. A magyar Szent Benedek rend több tagja utazik a felszentelő ünnepségre Rómába Bárdos Rémig pannonhalmai főapát vezetésével. A püspökszentelésen a bencés diákszövetség is küldöttségileg vesz részt. A főapát átnyújtja az uj magyar prímásnak a Szent Benedek rend értékes ajándékát. Hir szerint XI. Pius pápa december 19 én titkos konzisztóriu* mon bejelenti a biborostetületnek azokat, akiket bibornokká kreál, közöttük dr. Serédi Jusztiniánt is. Kedden az uj bíborosok kihallgatáson jelennek meg a pápánál, ki átadja neki a bíbornoki birátumot. December 22-én, csütörtökön tartja meg a pápa a nyilvános konzisztóriumot, melyen mór az uj bíborosok is megjelennek s átveszik a bíbornoki kalapot. Ezu'án az uj magyar hercegprímás megteszi előkészületeit és intézkedéseit a püspökké való szentelé3re és ezt megelőzően egy hétre visszavonul lelki gyakorlatok végzésére. fl BaKucz és KocziszkJ portádon közel 100 ház épült fel eddig flz utolsó negyedévben 140 építési engedélyt adtak ki — 170 szobát épitetteK összesen — flKció indult a Kontár épitö'K ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A kisgazdák lakásfeiszabaditó indítványa kapcsán utánna néztünk annak, hogy miként is áll az indít ványban fennen hangoztatott azon állítás, hogy Csabán annyi a lakás, hogy már ki sem lehet őket adni. Általánosságban is utánna néztünk az építkezéseknek is, hogy legutolsó kimutatásunk óta az utolsó negyedévben, tehát december végéig hány ház épült fel, vagy hányat hoznak e hó végéig tető alá. Mindenekelőtt megállapítottuk azt, hogy kiadó lakás Békéscsabán nem lehet több 10—12 nél. Ezek túlnyomóan két-hírom szobás lakások, amelyeknek évi bére 16-40 miliió között váltakozik. Meglátogattunk ezek közül néhányat 8 megállapítottuk, hogy békében ezekért 150— 250 korona bért fizettek. Megjegyezzük azonban, hogy ezek sem mind üres lakások, hanem legnagyobb részt olyanok, melyekben a gazda lakik, ki abban az esetben kiköltözne a tanyára, ha a fenti horribilis bért öt esztendős szerződéssel megkaphatná. Miután azonban ezek mellett a feltételek mellett a lakásokat kiadni nem képesek, tovább hirdetik. Ez a magyarázata annak is tehát,, hogy ahogyan a kisgazdák mondják : „hónapokig sem lehet kiadni a hirdetett lakást." A beadvány másik megállapítása, mely szerint Békéscsabán nagyszabású építkezések folytak, a mérnöki hivatal kimutatása szerint a következőképen áll: Az egész esztendőben kikér'ek és kaptak 500 építési engedélyt, tehát való tény, hogv igen élénk építkezési kedv volt Békéscsabán ebben az esztendőben s összesen mintegy 600—650 szobát építettek. Az utolsó negyedévben 139 épitési engedélyt kértek ki és az épületeket mintegy 170 szobival ez év végéig tető ali is hozz&k, hogy az adómentesség kedvezményétől el ne essenek. Az építkezések túlnyomó többségben 1 szoba, konyhásak, de elég bőven akad köztük 2—3—4 szobás ház is. Legtöbb ház a Kociszki—Bakucz.féle portákon épült kőrQlbelfil 100. Épitési anyag szerint az összes építmények kétharmrda vályog, vagy verlfalu, mig a többi téglaépület. Tetőzete a néhány bádogtetőt leszámítva cserép. Márt most megállapítható, hogy a 600 szobával nem elégíttetett ki a szük ségletnek még a harmadrésze se s miután meglehetünk elégedve, hogy ha a jövő esztendőben a mostaihoz hasonló élénk lesz az épitési kedv, egyáltalán nem valószínű, hogy a jövő évben 500 háznál több felépüljön, ami ismét 600—703 szobát jelentene, fennmarad még mintegy 600 szobának a szükségessége. Honnan képzelik a kisgazdák ezt lakásfelszabaditás esetén rendelkezésre bocsátani ? Vagy szerintük az ahoz arányított lakólétszámba tartozó 150—200 család esetleg költözzön ki Csabáról méa ha a dédapját is itt temették el ? Vagy mi lesz, ha a jövő évben nem lesz olyen építkezési kedv, mint az idén ? Látnivaló tehát, hogy a kisgazdák nem mérlegelték kellően beadványukat 8 épen ezért bizonyosra vesszük azt, hogy még nagyon sokszor fognak keserűen gondolni erre az indítványra nemcsak a lakók, hanem maguk a háztulajdonos gazdák is, akik önmaguk népszerütlenitésére keresve sem akadhattak volnaalkalmasabb eszközökhöz. Ez alkalommal emlékezzünk meg egy fjrcsa jelenségről is, melyet a csabai kőművesmesterek már ismételten panasz tárgyává tettek, nevezetesen az uj épületek között túlságosan sok az összebarkácsolt ház. Ferde falu, düledező, gyatra tákolmányok ezek. De nem is lehetnek mások, miután épilőjük tendszerint építkezésben já atlan kontár, vagy gyakorlatlan kőműves 3egéd, kik minden iparengedély nélkül vállalták az építést. Ezek ellen a kontárok ellen most a csabai kőművesmesterek igen erős akciót kezdtek s a legteljesebb mértékben jogos is ez az akciójuk. Földgáz után érdemes lenne Öcsödön is Kutatni (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mikor a Békésmegyei Közlöny f évi 270 ik számából, Páoay Vajna Ferenc főbányatanássos szakvéleményét olvastam a fiidgáz után kutatás és az ártézi kutak fúrására vonatkozólag, igenigen gondolkozóvá lettem, hogy HZ ártézi kutak vízszolgáltatása nem hidrostatikai nyomás következménye. hanem kiáramló gázbuborékok hajtják felfelé a vizet. Restellkedtem egv kicsit, hogy akkor mi és bizony nem egy két fizikát tanitó szaktanár téves igazságot hirdetünk, amikor az ártézi kutak 7—8 méteres vízsugár szö kését a közlekedő edények törvénye alapján, hidrostatikailag magyaráztuk. Sorra vettem az öcsödi úgynevezett Nortonkulakat, amelyek 100-120 méter mélységből földszínig szolgáltatják a vizet. Továbbá 2 nyílt medencés, 10 községbeli zárt házi vizvezetékes, 2 tanyai, szintén nyilt, tehát 14 ártézi kut mélységét, vizének hőfokét, feltörő sugarának magasságát is megállapítottam. A tünemények, jelenségek valóban Pávay főbányatanácsos nagy szakismeretéről tesznek tanúbizonyságot, sőt ezenkívül az Országos Vegyvizsgáló Iintézetnek a vizösszetételre vonatkozó megállapítása is. El utóbbira nem terjeszkedem ki, csupán a közös jelleget említem fel : mind a 14 kut vtze kéntartalmú. A kutak mélysége 304-től 317 rnéter, a vízsugarak szökési magasság 5-től 7 méterig a belterületen, légvonalban 2 km. es sugarú körzetben készült 12 ártézi kútnál. Eien kutak, sőt a két, — háromtól — hét km. távolban levő, — határbeli kut vizét is, kétségtelenül egy medence szolgáltatja, mégis egy kútnál sem egyező: sem a vizmgár magassága, sem hőfoka, sem vegyi összetétele. Ezek a tények megdöntik a tévesen alkalmazott hidrostatikai törvénveket s marad, hogy „az ártézi kutak vizét fölfelé parányi gőzök, gázok hajtják." A tíz házi vizvezetékes ártézi kut szervezésében V., VI., VIII., IX. 3zámuaknál magam is részt vettem. Mind laikusok voltunk s amit a száraz, unalmas geológiából tanultam, javarészt e'felejtettem én is, de mikor hetek, hónapok muliával a ku furásnál a kék palaréteg után kavic o!, homokot mosott fel a lenyomott viz, mindnyájan örültünk, hogy Issz mér nemcsak kut, de vi-z is. Bizonyos, tehát a főbányatanácsos mesállapitá«ából, hogy eredményes fúrás csak ott lehet ahol az agyagréteg alatt homokréteg fekszik, bizonyos az is, hogy a homokszemcsék parányi hézagait gázok töltik ki, ezt bizonyítják azok az esetek, ho?y az újonnan mosotl(furt) kut vizének higgadása, tisztulásáig a kifogásra helyezett, fordított pipaalaku cső felelt, 4—5 cm. es ürességben meggyújtottuk a sárgás lángú kéngázt, sőt a házakhoz bevezetés után, a vizeizáró caep meggyújtásakor is, ugyanakkor viccelődve cigarettára gyújtottunk, mondván: van már viz is, tüz is. A II. számú 831. száftiu iskola előtt készült nyilt ártézi kut eseményéből említem meg, hogy 170 méteres mélységből másodpercenként 5 literes kristálytiszta, jéghideg viz tört fel, nagyszemcséjü homokról; de Majzik János nagybecskereki kútfúrótól a község a vízmennyiség kevéssége miatt nem vette át. Majd tovább furt s csak 304—5 mélernél következett uj homokréteg, csaknem mésszerü, fehér márga réteg alatt s ezt a kutat használjuk ma is. Igy állván a dolog, érdemes volna gázkutatás szempontjából Öcsödöt is figyelembe venni; Nincs Békésvármegyének egyetlen községe, vagy városa, ahol ennyi és szerencsés viszonnyal létesült ártézi kut volna, mig ugyanez legközelebbi szomszédairól, SzentAndrás, Szerves, Kunszentmárton, Mesterszállásról nem állapitható meg. Kívánatos volna nekünk is egy szoboszlói hőforrás, ki tudja hátha itt van a 14 ártézi kut közelében, de nincsen aki megkeresse. Legrosszabb esetben egy jó gőzfürdő építéséhez vezetne a mélyfúrás, az is érne valamit 10000 magyar egészségének. Öcsöd, 1927 december 11. P.