Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-12-06 / 277. szám

2 BtfcfiKMEiaTCi KÖBLÖM Békéscsaba, 1927 december 6 Néma leszerelesről \<f>\\ tanácskozni, hanem a békekötések revíziójáról A gőiiurdő a zónanapok szaporításával teszi le hetővő az olesó fürdést A (Közlöny eredeti tudósítása.) Az Árpád fürdő igazgatósága Ber: thóty Isvón dr. elnöklete alatt szombaton délután ülést tartott, amelyen főleg a fürdési dijak kérdésével foglalkozott. Részint a faitóban, részint a képviselőtestü leiben elhangzott panaszok, melyek a fürdődijak magas voltéi sérelmezték, tették szükségessé ennek uz óhajnak a mérlegelését. Beható vita utón az igazgatóság orra az egyöntetű állásfoglalásra jutott, hogy a jelenlegi dijak leszállítása nem vihető keresztül, de nem is indokolt. Az igazgatóség nem vállalhatja a felelősséget a dijak leszállításéból eredő eaetifges deficitért, emi egyszerűen annyit jelentene, hogy az olcsó fürdést az adózó polgárok filléreiből kellene megfizetni. De egybevetve más közfürdők áraival, a leszállítást nem is találja indokoltnak. A dijak magassága ellen emelt panaszok az általánosan rossz kereseti és gazdasági viszonyokban lelik magyarázatukat. Abból a célból azonban, hogy a kevésbbé teherbíró polgárságnak is lehetővé tegye a fürdő használatát, kettőről négyre szaporította a zónadélu ónokat. E héttől kezdődőleg tehát a férfiak kedden és szombaton délután, c nők szerdán és pénteken délután 1 pengős zónajegsyel használhatják a gőzfürdőt. Ennek a zónarendszernek az életbeléptetésével kimondotta az igazgatóság, hogy senkinek, sem testületnek, sem magánosnak semmi kedvezményt nem nyújt. A 10 es füzetjegyek természetesen továbbra is érvényben maradnak. A zónanapok szaporítása azért is szükségessé vált mert az eddigi két zónanapon a fürdő forgalma már olyan arányokat öltött, amelyet alig tudott lebonyolítani. A legutolsó szerda délután például több mint kétszáz nőlátogalója volt a fürdőnek. Most, hogy a zónadálutónok megduplázódtak, az igazgatóság reméli, hogy a zónózók meg fognak oszlani. Azonkívül ellenőrzést fognak gyakorolni, hogy a fürdőt túlzottan hosszú ideig ne vegyék egyesek igénybe. Különösen a nőfürdőzők között többen voltak ugyanis, akik délután 2 órakor beültek a medencébe és estig nem mozdultak ki onnét, Ugyancsak szigorú rendszabályokat lépteinek életbe, hogy a fürdő drága objektumait vásott elemek ne rongéljók. A fürdő forgalma egyébként kielégítő és a napi átlag — a kádfürdőzőket is beleértve — nepi 127 személy. — Szeghalom nem épithet kórházat. Szeghalom községe nagyobb szabású kórházat akar építeni és ennek céljaira felajánlotta az ottani szegényházat, továbbá a Simai-alap 90 hold földjét. Ebben az ügyben most érkezett le a népjóléti miniszter döntése, mely nem kedvező. A miniszter ugyanis kimondotta, hogy az alapok más irányú felhasználásába bele nem megy, de ha a község más fedezetről gondoskodik, hajlandó az állami támogatást megadni. Miuién azonban ez e feltétel nehezen teljesíthető, valószínű, hogy a szeghalmi kórház ügye holtpontra jutott. Chamberlain nehézségeket London, dec. "5. (Wolff) A Sunday Cronicle hasábjain Briand óva int a leszerelés kérdésében VHIÓ túlzott reménykedéstől. Hozzá fűzi szonban, hogy az eddig elért eredményeket nem szabad azért lebecsülni. Tudom, — irja többek között — hogy a nemzetek szövetsége még gyenga és fiatal, hiszem azonban, hogy megtalál juk azt a konkrét eszközt, me'y lyel tiszteletet és érvényesülést tudunk biztosítani. Az államok megértik, hogy ehez bizonyos áldozathozatalra van szükség. London, dec. 5. (Wolfl) A Sunday Times vezércikkében a következőket irja : Kétségtelen, hogy a leszerelés esek a bizalom következménye lehet, nem pedig lát a genfi tanácskozásokon megfordítva. A nsmzetek szövetsége csak az időt tékozolja akkor, amikor a leszerelés körül hosszas vitákat folytat. Sokkal jobban használná fel idajéí, ha megkísérelné elhárítani a varsailli szerződés azon intézkedéseit, me lyek az igazságtalanság é3 bizalmatlanság kutforrásai. London, dac. 5. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa irja: Hir szerint Chamberlain ezúttal jóval kevesebb optimizmussal utazott el Genfbe, mint az eddigi ülésezésekre. A külügyminiszter nem becsüli le azokat a komoly nehézségeket, melyek a legnagyobb nemzetközi viták szabályozásának útjában állani látszanak. csütörtökön este 8 érakor Róna Kásmér a Kultúrpalotában előadást fog tartani. A Nemzeti Szalon a közönség részéről megnyilvánult azon óhajt, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra való tekintettel részletfizetésre is vásárolhasson, a lehetőséghez képest teljesíteni fogja, bár ez eddig nála bevezetett nem volt s Békéscsabáé ebből a szempontból is az elsőség. IWMMMMMMMVMMMMMMM Szent Péter esernyője műkedvelő előadásban (A Közlöny eredeti tudósítása. Ártatlan derű, kedves naivitás, keresetlen bój, jóleső melegség áradt azét vasárnap este a csabai színpadon. És ez nemcsak Mikszáth páratlan humorának és mindig friss poézisének, nemcsak az ügyes és hatásos feldolgozásnak. de elsősorban a mi uri műkedvelőink meglepő színjátszó készségének volt köszönhető. A vasárnapi előadás is megerősített bennünket abban a hitünkben, hogy a mai szinészet átlaga nem sokkal áll fölötte az ügyesebb dilettantizmusnak és hogy tehetségesebb amatőrjeink alakító képessége alig marad mögötte a hivatottaknak. Az egész csak a gyakorlottságon múlik s mig a rettenetes életküzdelem színészeinkből nagyrészt kiöli a művészi ambíciót, addig dilettánsainkban az ambíció sokszor megcsillogtatja a művészetet Ezt a gondolatot a tegnapi estén elsősorban Falussy Miklós erősítette meg bennünk. Eoben a fiatal emberben meg van minden külső kelléke annak, amire a színésznek általánosságban szüksége van. Férfias és még sem robusztus, arányos termet, szabályos és megnyerő arc, üdén csengő és moduláló orgánum. Es minthogy ehhez még értelem, alakító készség, szereptudás és színpadi biztonság járul, előttünk áll a kész amorézó, vagy bonvivant (feltételezve az énektudást), amiben pedig annyira szűkölködik ma a magyar színpad. De a többiek, főleg epizódaiakok részéről is láttunk néhányat, amelyik hivatásosak között is megállná a kritikát. Vigh László, Csorna Gyula, Mihucz Anna, Csorna Gyuláné alakításaiban nem egyszer megcsillant a tehetség szikrája. Kőry Klára természetes, üde bájával ugy hatott a művirágokhoz szokott bretilin, mint az illatos ibolya. Ds valamennyi igyekezetéről csak a iegteljesebb elismeréssel nyilatkozhatunk. Thiesz János, Gerber Dezső, Áchim András, Orosz Margit, Paulik János, Igert Antal, Báthory Anna, Baán László, Báthy Zsófia, Már• főnné Kaisz Mária egyaránt kitettek magukért. A kitűnő rendezésért az ambiciózus Csorna tanárt illeti dicséret. A szinlaphoz azonban volna egy kis megjegyezni valónk. A színpadi szerző nevét nemcsak szokás, de fel is kell tüntetni. Mikszáth valószínűleg nem vállalna mindenben közösséget sem a mosiani Szent Péter esernyőjével, sem — mondjuk — a Noszty fiúval. Viszont Hevesi Sándor, vagy Harsányi Zsoit nemcsak biszes külsőségek közepett nyitották meg a Nemzeti Szalon kiállítását fl képzőművészek vidéki szövötsége alakulóban (A Közlöny eredeti tudósítása.) Vasárnap délelőtt előkelő közönség töltölte meg zsúfolásig a Kultúrpalota nagytermét, hogy bizonyságot szolgáltasson arról a nagyfokú és megértő müpártolásról, melynek köszönhető, hogy a Nemzeti Szalon vezetőségének Békéscsabára esett ezúttal választása vidéki kiállításának megrendezése céljából. A kiállításra leérkezett Déry Béla festőművész kormánybiztos, a Nemzeti Szalon igazgatója és társaságában több fővárosi művész is. A kiállítás megnyitó ünnepsége e Rudolf-reálgimnázium énekkara által elénekelt Hiszekegy gyei kezdődött. A nemzeti ima elhangzása utén Berthóty István dr. polgármester tartalmas megnyitó beszédet mondott, melyben joggal mu tátott rá arra, hogy a csonkaorszég valamennyi városa között éppen Békéscsaba ar, mely leginkább tudatában van annak, hogy kultúrfölényünket minden eszközzel fenn kell tartani s éppen ezért az utolsó években kul'urfejlődés szempontjából a legnagyobb előhaladást érte valamennnyi város között Amikor üdvözli a Namzeti Szelőn jelenlévő képviselőit s a kiállításon szereplő valamennyi művészt, a kiállítást megnyitottnak jelenti ki. A polgármester szép beszédére Déry Béla festőművész, kormánybiztos válaszolt. Mindenekelőtt köszönetet mondott a város vezetőjének, az Aurora-körnek és a város társadalmának azért, hogy pártfogásukkal a Nemzeti Szalon kiállítása megrendezhe'ő lett- Hazafias lelkesedéstől áthatott beszédének leglényegesebb része az volt, amikor bejelen'eíte. hogy a vidéki képzőművészek érdekében mega!aki;jék a vidéki szövetséget, melynek első bemutatkozása már január folyamán meg is fog történni egy a Nemzeti Szalonban rendezendő reprezentatív kiállítás formájában. Kijelenti, hogy az a lelkes támogatás, melyben a város művészei a Nsmzeti Szalont a kiállítás rendezése körül részesítették, azt hozza magával, hogy a Nemzeti Szalon is a város mü vészeit fővárosi kiállításaik alkalmával hasonlóan meleg pártfogásban fogja részesíteni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utén Déry Béla és Kató Kálmán fe ítőmüvészek kalauzolása és magyarázatai mellett ugy a város vezetősége, mint az előkelő közönség megtekintették a kiállítást, miközben többször is felhangzott tetszésnyilvánitásokból megállapítható volt, hogy a közönségnek leginkább tetszettek Vidovszky Béla, Déry Béla, Kató Kálmán, Paczka Ferenc, Szlányi L«sios, Nóvák Erzsi, Rónay Kézmér, Nógrádi Magda, Miskolczy Ferenc képei. Természetesen ez csak a nagy tömegben itt-ott elkapkodott szavakból volt megállapítható s a mi részünkről épen ezért megállapítjuk, hogy a többi kiállított műtárgy is ugyanolyan értékes, és hosszú idők óta ilyen sikerült kiállítás, mely ennyi tanulságot szolgáltatott volna, mint a Szalon kiállítása, nem volt Békéscsabán. A kiállítással egyébként még többször fogunk foglalkozni. Ezúttal még csak azt emiitjük meg, hogy a kiállítás déli zárórája után bankett volt a Prófétában, melyen Korniss Géza dr. tanácsnok pompás beszédére Déry Béla válaszolt hasonlóan pompás beszéddel, egyúttal bejelentvén azt is, hogy a művészeti kérdéseknek a közönséggel való megismertetése céljából