Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-26 / 269. szám

2 B ékéscsaba, 1927 november 23 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 tartott gyönyörű beszéde nyitotta meg. Minden szava szivből {akadt elismerése és szeretete volt a kartársnak, ki nemcsak tisztelettel, de őszinte szeretettel is hajtotta meg az elismerés zászlaját nemcsak a kartárs, hanem a példás életű férfiig előtt is. „Boldogság szigetének" nevezte az ünnepelt házát, melyre meghatott hangon kérte az Isten áldását, külön is aposztrofálván az ünnepeltnek könnyben uszó szemekkel mellette álló hitvestársát. Zöldy János dr. vármegyei főorvos a vármegye törvényhatósága nevében üdvözölte hasonlóan lélekből fakadó szavakkal az ünnepeltet azzal a derűs kívánsággal fejezvén be beszédét t „Vajha a Mindenható olyan kegyes lenne és megengedné, hogy az orvostudományok hűséges „hitvestársénak", Révész Fülöp dr nak, kinek moít aranylakodalmát ünnepeljük, ő és mi valamennyien hiánytalanul gyémántlakodalmát is megünnepelhessük." A pompás beszéd után Komássy Mihály dr. a multakra visszapillantó talpraesett beszéde után az ünnepeltnek átnyújtotta az orvosi egyetem aranyoklevelét. Az oklevél átnyújtása után Vas Vilmos dr., a békéscsabai orvosok nevében mondott klasszikusan tömör üdvözlőbeszédet, melynek utoisó szavaiban annak az óhajának adott kifejezést, hogy a Mindenható az ő áldását, mellyel elárasztotta az elmúlt 50 évben, továbbra is terjessze ki az ünnepeltre és egész családjára. A beszéd után átnyújtotta a készülő bronz plakett mintáját. Szamek Oszkár dr. olvasta fel ezután a Fogorvosok Országos Szövetségének üdvözlő táviratát, melynek felolvasása után Révész Fülöp dr. a meghatottságtól fátyolos hangon mondott hálás köszönetet a nem várt ünneplésért M9jd emelkedett hangon tesz hitet az orvosi hivatás nagyszerűsége mellett, kijelentvén, hogy ha még egyszer pályát kellene választania újból az orvosipályát választaná, — nem vagyonszerzésből, hanem a szenvedő társadalom iránti önzetlen kötelességből. Azután megindult az üdvözlők áradata. Egymásután jöttek a helyi egyesületek kiküldöttei, a jóbaráiok, ismerősök egész sokasága. Az Omike dalárdája pedig egy szépen előadott üdvözlő énekkel hódolt az ünnepeltnek. A gyönyörű este legyen tanúbizonysága annak, hogy ezen a földön minden, minden mulandó és örök megbecsülésre csak a Révész Fülöp dr.-éhoz hasonló, becsületes, példásan munkásélet számithat. Oroszországban kivégzett magyar kommunisták Budapest, nov. 25. A budapesti főkapitányság politikai osztályára két nappal ezelőtt bejelentették, hogy Csrepka János asztalost, annak Károly nevü fiát, továbbá Hajduczki Lajos nyomdászt és Kuli Antal épitészgyakornokot, akiket mint kommunista cserefoglyokat 1924 ben Oroszországba szállítottak, Moszkában kivégezték. Kivégezték továbbá Kaborics József vasmunkást, aki maga szökött el Budapestről. Állítólag az orosz szovjet Rákosi Máíyás és társai elfogatását akarta megbosszulni ezekkel a kivégzésekkel. rtegérKezett a földbirtoKrendezés befejező tárgyalásának birói Ítélete flz Ítélet a népjóléti hivatalban és az erzsébethelyi városházán megtekinthető (A Közlöny eredeti tudósítása.) ' A békéscsabai földbirtokrendezési eljárás befejeztével az eliáró biró által meghozott első fokú és 1927. évi nov. 14 én kihirdelett Ítélet és a tárgyalóbizottsá?i javaslat nyomdai uion sokszorosított példányai a mai napon Békéscsaba városhoz leérkeztek, azok ugy a népjóléti hivatalban dr. Galli Géza népjóléti tanácsnoknál, valamint az V. ker. kirendeltségénél, Sas litván jegyzőnél a hivatalos órák alatt megtekinthető!*:. A felebbezé* és észrevételezés határideje 1927. évi december hó 14 ik napja. A felebbezésekel és észrevételeket ezen határnapig Békéscsaba város tanácsénál kell benyújtani. Az elkésett perorvoslatok nem fognak figyelembe vétetni. Az ítélet lényeges rendelkezései a következők : A VI. ker. Szőlő-, Forgách- és Szilágyi Dezső-utcai házhelyek megváltási érét ez az ujabb Ítélet négyszögölenként 4 peagőben állapította meg, amely összeg a birtokbaadástól számított egy év alatt 5% kamattni együtt fizetendő. A VI. ker., Thutzó utcai Bagyinfca féle telek riégvzetölenkénti árát 15 pengőben, a Kázsmér féle telek árát pedig négyzetöíenként 10 pengőben állapította meg. Ugyanez ez ítélet megállapította özv. Sailer Elekné végrendeleti örököseinek utóöröklési jogát s ezzel kapcsolatban a visszajuttatási áratokat, holdanként 1920 pengőben állapította meg. A tárgyalóbizottsági javaslat lényeges rendelkezései a következők : Az eljárás folyamán kiosztott csereingatlanok és a folyamatban levő házhelyek mikénti kiosztásának a kérdését tárgyalja behatóan, hasonlóképpen az időközi csereés áthelyezés iránti kérelmek tekintetében tartalmaz javaslati rendelkezéseket. Foglalkozik a költségvisszautalás kérdésével, a házhelyek és csereingatlanok telekkönyvezésének a kérdésével, valamint az előterjesztett házhelyvisszahagyások s az egyes házhelyekért fizetendő megváltási árra nézve a 27277-1927. OFB sz. ítélet értelmében elkészített egyéni tartozás kimutatásokkal. Jóváhagyásra javasolja a létrehozott NajmannfUe, Pollák-féle és R?thy—Láng féle megáHisi ári egyezségeket. Az özv. Áchim L. Andrásné és gyermekeinek Laczó Mihály és társai elleni visszajuttatás iránti ké relmét pedig elutasításra javasolja. A terjedelmes javaslat és Ítélet egyébként a fönn!ebb már említettek szerint teljes egészében Békéscsaba r. t. városnál tekinthető meg. KUT mö7é$zei*iet wwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwwww hogy amit produkálnak még abban az esetben is abszolút érték, ha azok egyike-másika csak kísér let lenne, vagy átmenet a modern művészeti elvekhez. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint már ismételten megírtuk, a KUT négy művésze. Bornemissza Géza, Kmetty János, Koíozsodri Sándor és Pátzay Pél kiállítást rendezett a Kultúrpalotában. A kiállítást a váro3 kulturtanócsnoka nyitotta rne« szerdán este, vasárnap pedig Fónagy Béla műtörténész elő adást fog tartani a kiállitf:ssal kap csolatban, illetőleg annak keretében. Egyszóval a keret már magában véve is azt mutatja, hogy itt nem közönséges kultureaeményről van szó, hanem olyanról, mely iránt a közönség mennél nagyobb érdeklődése lenne kívánatos, hiszen a vidéki műpártolók nagy tömegeinek nem igen á'lhat módjában fővárosi tárlatokon szerezni tapasztalatokat a modern művészeti irányok, elvek tekintetében. De maga a vidéki sajtó sem eléggé tájékozott e szempontból s innen van az, hogy o legtöbbször megértés nélkül éli a kiállított műtárgyak előtt. Azért is mondottuk egyik előző cikkünkben, hogy a négy művész együttes kiállítása szerencsés gondolat, mert a modern művészeti elvek meglehetősen széles skálájú alkalmazásáról nyújtanak a közönségnek tójékoztatást. Eít a cél szolgálja egyébként Fónagy Béla előadása is. A négy művész, mint már mondottuk, ugyanegy irány képviselője, mégis érzésben, felfogásban, megjelenítésben teljesen önállók, külön-külön egyéni dispozicióik szerint, azaz mind a négy: egyéniség. Mindezekből következik, Azonnal meg is állapíthatjuk azonban, hogy a jelen esetben mind a négy művész tul van már a kísérletezésen mert akármelyiket is nézzük a kiállított műtárgyak közül, kikristályosodottságuk szinte kiragyog keretből. Bornemissza Géza például a napsütésnek éppen olyan imádója, mint a tűznek Zarathusztra hivei, vagy a pogány napimádók voltak egykoron. A lelkével issza a fényt, annak tündöklő ragyogásában elmerülve, már szinte önkívületben rohan részletről-részletre, sokszor átugorva az árnyékos felületeket, hogy a pillanat egy ezredrészére se maradjon el imádata tárgyától: a fénytől. Csak az tudja igy kihagyogatni a vásznat, aki olyan tökéletesen ismeri saját erejét, sőt saját elhivatottságát a megjelenítésnek erre a kivételes módjára, mint Bornemissza. Valamennyi képe a legtökéletesebben bizonyít eme megfigyelésünk mellett az 1, 2, 3, 7, 9, és 13 számú képei és akvarelljei, különösképpen olyanok, hogy az embert szinte égeti a napsütés melege. Kmetty János ugyanolyan imádója a napsütésnek, mint Bornemissza. Ámde mekkora különbség van köztük a megjelenítést illetőleg. Bornemissza maga is fürdik a napsütésben, Kmetty árnyékból gyönyörködik benne, azért is szélesebb az előadás módja: Kmetty nem azt nézi, hogyan ugrál a napsugár egyik részletről a másikra, hanem őt kizárólag az érdekli, hogyan terül szét az egészen és hogy szövi össze a részleteket. Csudálatosan megnyugtatók ezért ez ő kéo«i, ezek között is különösen az 57, 58. 51, 53, 56, 52 számú képei és akvarelljei. Kolozsváry Sándorról p^dig mit Írjunk? Hiszen őt tökéletesen ismerik már a csabaiak. Az ő ragyogó technikájánál csak invenciója nagyobb és a mélységes megérzésből eredő tökéletes megjelenítés. Valaki azt mondotta néhány rajzára, hogy azokban az eroiikum dominál. Soha ennél nagyobb tévedést még nem hallottunk. Az illető szerint akkor minden meztelenségben ero ikum van s mert a Kolozsváry aktjai klaszszicitésban a görög szobrok meztelenságét hordozzák, igv ezek is erotikusak lennének. Pedig dehogy I Csak azoknak, akik ugy akarják lá»ni őket. Pátzay Pál, mint már mondottuk. apró bronzokat és néhány plakettet állított ki. Egy uton jár a festőkkel, de természetesen neki a megjelenítés lehetőséaeiből kizárólag a megfogható forma maradt meg. A szobrászat a formát már annyira kiművelte, hogy abban többé ujat adni nem lehet. Ellenben annál inkább uj utak kínálkoznak a kifejezésegyéniesitésére. Ezt Pátzay tökéletesen ki is aknázza. Valamennyi kiállított aprósága az ihletett művész alkotása. Mindezek után pedig csak egyet ajánlhatunk a közönség figyelmébe : Minél nagyobb számmal keresse fel a kiállítást, mert bepillantást nyerni a modern művészet forrongó katlanába soha a mostaninál jobb alkalomra nem számithat. — Ma ős minden este nyolc órától női szalonsonekar hangversenyez a KORONA kávé1* ázban. ALPÁR SITT A szombat esti hangversenyére az összes páholy, zsöllye és támlásszékek ELFOGYTAK 3 drb erkély, kör-, vagy zártszékjegyet adnak azoknak, akik a Színházi Életre egy negyodévre előfizetnek (10 pengő) 1 drbot pedig annak, aki egy hónapra (P 3-40) Jegyek, előfizetések Engel hirlapirodában.