Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám
1927-11-24 / 267. szám
2 B ékéscsaba, 1927 november 23 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a kormány az egyetemi zavargásokkal kapcsolatosan kizárólag a figyelmeztetésekre szoritkoznék, Minthogy az ifjúságról van szó, kezdetben nem lehetett brutálisan fellépni. Az ifjúsággal szemben szeretettel kell bánni. Az erélyes rendszabályok fokozódni fognak, de előre figyelmezteti a főiskolai ifjúságot, hogy ha még egyszer valamelyik főiskolán rendbonlás történnék, ezt a főiskolát be fogja záratni. Helyeslés a jobboldalon, gúnyos felkiáltás a baloldalon. Tekintettel kel! lenni azokra is. akik a tandijakat lefizették és semmi részük a 150 emberre tehető rendbontók munkájában. Minden eszközt meg kell próbálni, mielőtt odaállunk az ország és a szülők elé és azt mondjuk, hogy máskép nem lehetett az eseményeknek elejét venni, mint a főiskolák bezárásával. Fábián Béla: ö.i egy gyenge, tehetetlen ember. Tiltakozás a jobboldalon és zaj a baloldalon. Fábián: Tanuljon Huszár Károlytól. Klebelsberg Kunó kultuszminisz ter emelt hangon: Én nem tanulok senkitől, azt teszem, amit az ország érdekében valónak látok. Peyer Károly . Tessék a bajtársi egyesületeket feloszlatni, akkor vége lesz a verekedéseknek. Ezek után áttért a Ház a napirend tárgyalására, amelynek során Huszár Károly az első felszólaló ez automobilók megadóztatásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan. A KUT négy művészének kiállítása a Kultúrpalotában (A Közlöny eredeti tudósítása.) Megemlékeztünk már arról a kiállításról, melyet e sorok megjelenése után szerdán este fél 9 órakor fog megnyitni Korniss G^za dr. kulturtanácsnok, az Aurora Kör elnöke. A kiállításon négy művész vesz részt éspedig Bornemissza Géze, Kmetty János. Kolozsváry Sándor festőművészek és Patzay Pál szobrászművész. A Közlöny vasárnapi számában már bővebben ismertette a négy művészt, kiknek kiállított müveit szerencsénk volt rendezés közben megtekinteni. Anélkül, hogy a megnyitás előtt bővebben óhajtanok méltatni müveiket, mégis nem mulaszthatjuk el közönségünk figyelmébe ajánlani már előre is ezt a felette érdekes és igen szerencsés találkozását négy művésznek, kik bár egy irány hívei, mégis olyannyira külömbözők egymástól. Bornemissza Gáza és Kmetty János olaj- és vizfestményeket állítottak ki, Kolozsváry Sándor szénrajzokat Mind a három művész testvér mégis érzésben, meglátásban, felfogásban és megjelenítésben egy egész világ választja el őket egymástól. Mindhárman eszközeiket szinte már a lehetetlenségig leegyszerűsítik. Ebben egyek. Ámde aztán, ami ezenkívül a művészetet je lenti számukra, abban még csak njm is hasonlítanak egymásra. Bornemissza ujongó szinpompáju, vakító napsütése, izgatottan mohó markolása a témába merőben különbözik Kmetty csodálatosan finom, nyugodt előadásától. Az előbbi a szemlélő idegeit és ér zékeit szinte a pattanásig feszíti, utóbbi lágyan teszi rá puha te nyerét a mesésen felzaklatott idegekre, hogy csendesen Jesimogaasa őket. Kolozsváry Sándor a szellemes mesélő. Elábrándozik és ábrándjait csodálatos biztossággal é3 bájjal meséli el a sima papiron. Jól egéaziti ki a három festőt Páczay Pál szobrász. A kiállításon látható apró bronzai igen markánsan bizonyítják, hogy alkotójuk a tökéletes kifejezést magasabb rendű művészetnek vall'a, mint a hideg forma készséget. Élnek ezek a kis bronzok. Ismételjük, végtelenül szerencsés gondolat volt a KUT művészei közül épen ezt a négyet bemutatni Békéscsabán, mert igy a kiállítás egyúttal kitűnő iskola is műpártoló közönségünk száméra. áz adóárvarési hirdetményben az adás sevét fel kell tűntetni A pénzügyminiszter elutasította fa kereskedelmi kamarának előterjesztését, melyben az adós nevének kihagyását kérte Szegedről jelentik : Mint ismeretes, a legutóbbi végrehajtási novella ugy intézkedett, hogy birói árveréseknél az árverési hirdetményeknél n; tüntessék fel az adós nevét, mert az tulajdonképpen megbélyegzés is lenne. Erre á törvényre való hivatkozással a kereskedelmi kamara azzal a kéréssel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy ezentu! az addárverési hirdetményekből is hagyják ki az adós nevét. A kérelem megokolása az volt, hogykülönösenkereskedőkre rend kívül nagv kárral jár, ha a neve ilyen hirdetésekben előfordul. Hitelképességét és ü?leH jó hírnevét rontja, holott legtöbb eset ben az árverés elrendelése csak mulasztásnak következése. A pénzügyminiszter az előterjesztett kérelmet nem találta teljesíthetőnek. Ápénzügyminisztersre.iní ugyanis az adóhátralékosoknak mmdenkor módjuk van fizetési halasztist kérni. Kellő gondosság és fize zetési készség esetén tehát nem állhat elő az árverési hirdetmény kibocsátásának sziksége a kereskedővel szemben. Erre csak azoknál a kereskedőknél kerül sor, akik ügveik vitelére kellő gondot nem fordítanak és akiknek célja komolyabb fizetési szándék nélkül hitelük min?l teljesebb mértékben való kimerítése. Az árverési hirdetményben az adós nevének elhallgatásával megnehezülne annak a Ie'ie'ősége, hogy a hitelező az egyes kereskedők megbízhatósága felöl tájékozódhasson és könnyebbé válna a rosszkiszemü éá könnyelmű kölcsönvételeknek a lehetősége. A c&aRml piac A terménypiac szerdai őrai a következők: Buza 28'50—29 20, árpa 2350-2450. rozs 2450— 25'CO, ótengeri 23.00-2400, uj morzsolt 21'00—2200, csöves tengeri 17.50-18 50, zab 22.5023.50, köles 19.50-20.50, tökmag 55.00—57 00, kendermag 3300— 3400, napraforgó 23.50-24.50, bab la 25 00-2600 pengő métermázsánként. Zílrichbess a magyar pengőt 99.77 5 al jegyeztáfc. Rémesen elszaporodtak a svábbogarak a kórházban (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai közkórház háború alatti elhanyagoltságából ugy látszik, radikális intézkedések nélkül többé már ki nem emelhető. Ismeretes, hogy a betegek nyaranként sokkal inkább szenvednek a poloskáktól, mint kínzó betegségüktől. A kórház igazgatósága mindent el is követett az állapotok javítása szempontjából, ámde minden erőfeszítése hiábavaló és tehetetlenül áll a mérhetetlen számú különböző rovarokkal szemben. Legutóbbi értesülésünk szerint a svébbogarak inváziója okoz nagy gondot a kórház igazgatóságának. Mint ismeretes, a svábbogarak irtása egyike a legnehezebb és legveszélyesebb munkáknak, miután ez a gyalázatos féreg a legkülönbözőbb réseken is behatol az éléskamrákba, konyhákba, ahova az élelmiszerekre nemcsak kórokozó bacillusokat hord, hanem esetleg az irtásukra használt mérget is, ugy, hogy méreggel való irtásuk igen meggondolandó. Más módon való irtásuk is nehézkes és minden esetre csak akkor lehetne alapos, ha a kórházat kilakoltatnák, ami egyelőre kivihetetlen. Kétségtelen dolog, hogy ezeken az állapotokon valahogyan segíteni kell és ha más mód nincs, ki kell a kórházat üríteni s kerüljön bármibe, de a vároa emberszeretete nem tűrheti azt már tovább, hogy szenvedő embertársaink szenvedését még a poloskák és svábbogarak légiói is növeljék. Hibás a szarvasi TesseediMntézet cimere? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most, hogy a szarvasi középfokú gazdasági tanintézet országos ünnepség keretén belül felavatásra kerül, érdekes eset Dattant ki az intézet homlokzatát díszítő s mintegy 30 millió koronás költséggel készült mastyar nemzeti cimer relief képe körül. Az eset a következő : A nyáron Szarvason járt dr. H. I. debreceni gimnáziumi tanár,í ki nemcsak elsőrangú hisztórikus professzor, de jeles heraldikus ia, Szarvasi sétája közben hosszasabban nézegette az akkor még épülőfélben levő gazdasági tanintézetet 8 megdöbbentő felfedezést tett. Az épület homlokzatit diszitő címert hamisnak, rossznak találta, elannyira, hogy nyilatkozata szerint a nemzeti címernek eme el mintázása, illetve agyon stilizálása a büntető törvénykönyv paragrafusait is provokálhatja. mert hisz ennek a becses szimbólumnak meg van a maga szigorú hitelességgel megállapított formája, amin változtatni világért sem szabad. Annak idején a jeles professzor a helyi lapokban is szóvá óhajtotta tenni ezt, közérdekből, az ügyet azonban különös módon agyonhallgatták. Nem tudjuk, hogy az élesszemű debreceni professzornak tényleg igaza van e, de ha állítása megfelel a valóságnak, a cimert faltétlen korrigálni kell. mert rettenetesen kínos megdöbbenést keltene a hivatalos közegek ama esetleges lesújtó észrevétele, hogy az óriási költséggel készült s külföldi reprezentálásra is hivatott Tessedik intézetnek még a cimere sem jó? Tekintettel, hogy Szarvasnak annyi jeles iskolája van (gazdasági intézet, szemben vele a főgimnázium, továbbá a tanítóképző, polgári leányiskola sib.) s o'y tekintélyes tantestülete, mindenesetre lehetetlennek látszik, hogy Szarvason a haraldikai tudás aaynyira primitív fokon ál'ans, hogy még a nemzeti cimert 3em ismerik ? Talán a debreceni professzor Ítélete kissé elhamarkodott volt? ismét feneketlen sár borítja a csabai KövesutaKat rtég mindig nem hajtják; végre szigorúan a rendőrségi utasitásoKat A (Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai utcáknak különböző visszásságait tették egyesek szóvá a lapokban és a képviselőtestületi közgyűlésen. Való tény, hogy utcáink igazán nincsenek abban az állapotban, amilyet egy ilyen nagyváros közönsége joggal elvárhatna. A legtöbb uíca gyalogjárója olyan rossz állapotban van, hogy eső alkalmával különösen este valóságos lábfürdőt vesznek az emberek, ami igy ősszel bizony nem valami kellemes élvezet, Ettől eltekintve azonban van még egy kellemetlen tulajdonsága is a város utcáinak, ami abban áll, hogy kivétel nélkül sárosak. Nemcsak azok az utcák sírósak, A BUDAPESTI SZÍNHÁZI ÉLET rendezésében 1927. évi november h6 26-án, szombat este 8 órakor a Városi Színházban ALPÁR GITTA Kíséri Kurncz János zeneszerző A hangversenyt Porzsolt Kálmán íré szabadelőadása vezsti be. Az estélyre teljesen ingyen kapnak jegyet azok, akik a Színházi Életre előfizetnek, vagy a régi előSizatők, ha előfizetéseiket megújítják és pedig minden negyedéves előfizető két drb zsöllye- vagy kél drb páholyjegyet, avagy három drb támlás-, illetve körszékei kap; aki egy hén»pra előfizet, az egy darab támlás- vagy körszéket kap teljesen ingyen Előfizetés egy negyedévre P 10, egy hónapra 3'40 Jegyek és előfizetések az Engel hírlapíród ában A jegyeket a jelentkezés sorrendjében adjuk ki.