Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-19 / 263. szám

Egyes szám ára 611 fillér Békéscsaba, 1927 november 19 Szombat 54-11 évfolyam, 263 -ik szám BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY SlSflMtéal áijfcte : Helyben ét vidékre postán kfildve: negyed­frte 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példá­nyonként 10 fillér. Főiserketitő: Dr. GyfinrySal Jánon Felelői uerkeutő i FUipplnyi Sámuel Telefonnám: 7 Sserkesitőség éa kiadóhivatal: Békéscsabát, II. kerület Ferenc* Jóiieí-téi 20. siám alalf, Hirdetés dljssabás ssertnt. A vármegye valamennyi panaszkodik a forgalmiadé általános felemelése miatt Az általános forgalmiadó áfa lényozés bevezetésétől az ország kisiparossága az ellenőrzéssel járó zaklatások és bírságolások alól szabadulásét várta. Sok iparos in­kább hajlandó volt az üzleti for­galmát meghaladó magasabb adó­alapon kivetett forgalmiedó áta­lányt is fizetni, csakhogy meg szabaduljon a forgalmiadó ellen­őrök örökké elégedetlenkedő fel­lépésétől és az azokkal járó kel­lemetlen következményektől. A pénzügyminiszter bevezette előbb az egyezségi átalányt, majd a kisebb iparosokra bevezette a kötelező kivetésszerü átalónyo­zást. Ennek alapján az adóható­ságok helyszíni adatfelvételekalap­ján ki\ e'ették ez iparosokra a forgalmiadókat. Már a kivetések sorén is sok panasz hangzott el, de lassanként mégis sikerült meg­nyugvást teremteni. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy az ipa­rosok gyűlésein az utóbbi idők­ben egyél alán nem szerepelt a forgalmiedó kérdése. Igaz, hogy közben is előfordult, hogy fel­emelték egyes iparosok átalány­összegét, de ez nem nyugtala­nította az iparosság szélesebb rétegét. Annál nagyobb elkeseredést kelt most az iparosság körében, hogy különösen a vidéki adóhivatalok általánosságban megkezdték a forgalmiadó átalányok felemelését. Elkeseredetlhangu panasz ok hang zanak el a forgalmiadó átalányok indokolatlan felemelése ellen. Azt kérdik ez ipaioíok, hogy hol van a pénzügyi kormányzat sokszor beígért edccsökkentési politikája, amikor e változallen, vagy sok­szor az előzőnél is kedvezőtlenebb üzletmenet mellett négyszeresére' ötszörösére emelik fel a forgalmi­adőátalényf. Az iparosság szerint a pénzügyi hatóságok négyöt hónapra visszamenőleg is feleme­lik az átalányösszeget, ami a leg­nagyobb igazságtalanság és az iparosok legmesszebbmenő meg­károsítását vonja maga után. Ez valóban igy is ven, mert az ipa­rosságnak egyáltalán nem áll módjában a visszamenőleg fize­tendő forgalmiadó átalányt vevői­től utólag behajtani. Sok esetben hangzik el kifogás, hogy a forgalmiedó ellenőrök a helyszíni szemlék sóién nem ve­szik ligyelembe az iparosság ada­tait. Nagy baj ez is, hogy ezek az ellenőrök mindjárt a helyszí­nen megáilapiijék a magasabb átalányösszeget. Ez tényleg hely­telen is. Ily fontos kéidés intézé­sét nem szabadna ideiglenes, vegy állását mellékfoglalkozásként üző egyénekre bizni. Az emlitett kö­zegek számos eseiben már előre tudatják az iparosokkal, hogy kár felebbezniök az uj kivetés ellen, mert úgyis ők véleményezik a felebbezéseket s igy azok elutasí­tását javasolják. Egészen bizo­nyos, hogy ez az eljárás m erőben ellenkezik a pénzügyi kormányzat szándékaival és a pénzügymi­niszter helyesli azt a legkevésbé. Általában kívánatos lenne, hogy a pénzügyminiszter megfelelő ren­delkezésben utasítsa a pénzügyi hatóságokat az általános forgalmi­adó átalányozási szabályainak ponfos és szigorú betartására. Az iparosság mei sanyarú helyzete mellett nem lehet szó az átalány­összegek általános felemeléséről. A mai munkamenet és üzleti eredmények ezt teljesen kizárják és csupán csak arról lehet szó, hogy a tényleg nagyobb forgalmat elérő iparosok adóját helyesbitsék a tényleges forgalomnak megfe­lelően. Természetesen az is szük­séges, hogy az üzletmenet lerom­lása esetén a forgalmiadó átalá­nyokat le is szállítsák. njxfiruLxaxr.mmxavTjVTjy ^^ Mikor elrendelték, hogy be kell azokat szolgáltatni, ezt a rendel­kezést is végrehajtottuk, A béke­szerződés egy másik pontja sze­rinl a beváltás csak 3 év múlva volt lehetséges. Megengedett korlátokon beiül nálunk is történtek vásárlások. Ami az utódállamoknak a Caisse commune-hoz való viszonyát, to­vábbá azt a kérdést illeti, hogy vájjon a Caisse commune jól gya­korolte-e az ellenőrzést, arra nézve nem hivatott nyilatkozni, De fel kell tételezni, hogy helye­sen felelt meg feladaténak. Itt bűncselekményről van szó, amely vizsgálat alatt áll és éppen azért nem is nyilatkozik róla. Feltéte­lezi azonban, hogy a francia ható­ságok a legpártatlanabb formában járnak el a kivizsgálás tekinteté­ben. A mig a vizsgálat be nem fejeződik, az ügyről nyilatkozni nem lehet. Visszautasítja azt a vádat, mintha a magyar kormány titkolcdznék, a magyar kormány­nak semmi titkolni valója nincsen. Egyetlen feladatunk az igazság felderítése és éppen mi voltunk az elsők, akik felhívtuk a figyel­met az ügyre. Várjuk meg nyu­godtan a vizsgálatot, meggyőző­dése, hogy a teljes igazság ki­derül. Ismétli,hogy Magyarországra nem származhatik semmiféle kár, mert Magyarországot nem terheli semmiféle felelősség az ügyben. Beterjesztettél^ a numerus clausus módosító javaslatát Gál Jenő napirend előtt szólalt fel az államadóssági Kötvényhamisitás ügyében - fl Képviselőház mai ülése Budapest, nov. 18. A képviselő ház mai ülését Vall óra előtt nyi­totta meg Puky Érdre alelnök. Gróf Klebelsberg Kunó kulluszmi niszter beterjeszti a ludomány egyetem, a műegyetem és buda­pesti egyelem közgazdasági kará­ra és jogakademiékra történő be iralkozésok szabályozásáról szóló töi vénycikk módosításáról szóló törvényjavaslatot. Elnök jelenti, hogy Gál Jenő a magyar kötvényekkel külföldön el­követett visszaélésekkel kapcsola­tosan napirend előtli felszólalásra kért engedélyt és ő ez engedélyt megadta. Általános figyelem kö­zött kezdle meg Gál felszólalását: A trianoni szerződés óta sok meg próbáltatásnak és még több le­alázásnak vagyunk kitéve. Nap nap utén olvashatunk a külföldi ujtégokhan külföldi emberek által elkövetelt bűncselekményeket Ma gyarország ellen, Ennek a magára hagyott nemzetnek irtózatos küz­delmet kell folytatni. Ahoz a bűn­ügyi vizsgálathoz, emelyet a fran­cia hatóságok folytatnak, semmi közünk. De ahoz mér igen is kö­zünk van, hogy hamis és álhírek ne terjesztessenek velünk kapcso­latban a világ sajtóban. Arra vél lalkozik, hogy a nemzetközi szer­ződések és törvények alapján ki­mutassa, hogy bármi történt, bár­milyen merényleteket is intéztek gazdasági életünk ellen, azok kö­vetkezményeiért a becikkelyezett gazdasági szerződések alapján nem vegyuik felelősek. Semmiféle kö vetkeztelés utján tehát odajutni nem lehet, hegy a magyar állam és magyar cimletbirtokosok egy fillérryi káit is szenvedjenek. A francia újságok megállapításaival kapcsolttban kijelenti, hogy ott példát vehetnének airól, ami ná­lunk történt, amikor a francia gaz­deségi éidekek megvédéséről volt szó, emilor a megyer biróság vérző szivvel bár, de meghozta a maga péifatlen Ítéletét. (Ugy van, éljenzés a Ház minden oldalán,) Mi is azt várjuk, hogy Franciaor­szágban is személyi válogatás nél­kül mindenkivel szemben hozzák meg a megtorló Ítéletet. Tankovits János: Eresszék ki Nádossyt 1 Gél: Frar cieorszégban is kivé­tel nélkül börtönbe kell juttatni azo­kat, akik a magyar gazdasági éle­tet megkérositotiák. A magyar nem zet törvény hozása módot íog találni arra, hogy a szenvedő magyarok börtönükből megszabaduljanak. A magyar törvényhozás és nem­zet vezérei hivatottak megítélni azt, hogy mikor bocsajthatja meg a törvény azt, amit a köz­vélemény mar megbocsátott nekik. Azt keidern, mikép tönenheiett meg ez, hogy éppen a magyar Kötvények Kerültek a bűnösök kezeibe, hiszen az uicdallamok­nak szintén voltak ilyen kötvé­nyeik. Felszólaiata csak arra irá­nyul, hogy lud,ák meg a külföl dön, hogy nem bekötölt szemek­kel jáiunk és mint minden kér­désben, ugy itt is a jog erős talapzatén állunk. Hamisított cím­letekért nem akarunk fizetni, az igazságot meghamisítani nem en­gedjük és meg akarjuk menteni az országot olyan kiedésoktól, amelyeket bűntettesek akarnak reánk hárítani. (Helyeslés és taps.) Bud János pénzügyminiszter csak röviden akarja megállapítani, hogy semmitéle oiyan intézkedése a békeszerződésnek nincs, ame­lyet a magyar kormány be ne tartolt volna. Éppen azért ebben a kérdésben semmiféle felelősség Magyarországot es a kormányt nem terheli. Elsők voltunk a kö­telességek teiiesitesében és a szám­jegyzék elkesziteseben és a jóvá­tételi bizottsághoz való eljuttatás­ban. Feltetelezzük, hogy ugyanez megtörtént másutt is. A kötvénye­ket mi lebélyegeztük, de ott hagy­tuk azokat tulajdonosaiknál, mert nem is voltunk másia kötelezve. A (Közlöny eredeti tudósítása.) Nagy ünnepségre készül az egyéb­ként csendes körösparti megyebeli község, Szarvas. Két gyönyörű középületének a Tessedik Sámuel középfokú gazdasági iskolának és a Luther árvaháznak megnyitását együttesen, egy napon eszközlik, december 14-én fogjók felavatni és átadni hivatásénak. A magasztos ünnepség végleges programját később közöljük. Az ünnepségre eddig a földmi­velési és a népjóléti minisztérium, a vérmegye, valamint számos egye­sület kiküldöttei bejelentették rész­vételüket. Az evangélikus egyház vezető emberei közül Szarvasra jönnek Raffay Sándor ev. püspök, báró Radvánszky Albert egyete­mes felügyelő, Pesthy Pál igaz­ságügyminiszter, egyházi felügyelő. Kovács Andor orosházai lelkész, mint a békési egyházmegye espe­rese. Az avatás ünnepsége a Lut­her érvahéznél délelőtt fog lezaj­lani. Mindkét ev. templomban ün­nepi istentiszteleteket tartanak, az­után átvonulnak az árvaházba, ahol Pesthy Pál megnyitóbeszédet mond, Raffay Sándor püspök ava­tóbeszédet tart, Kovács Andor es­peres üdvözlőbeszédben köszönti az egyházat az árvaház felava­tása alkalmából. Majd egy árva mond köszönetet és közben kar­énekek fogják az ünnepséget fel­emelőbbé tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents