Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-13 / 258. szám

Békéscsaba, 1927 november 13 BEKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Az 1927. évi közgyűlésre : 1. Az 1927. évi számadások megvizsgálása. 2. Rigó Gyula számvizsg. bizottsági tag elhalálozásáról jelentés. 3. Elnöki beszámolások az elmúlt három évről. 4. Általános tisztújítás. 5. Indítványok. Választmányi ülések tárgysorozatai : 1. Számadások megvizsgálása. 2. Elnöki jelentés előkészítése. 3 Jelölések megejtése. Közgyűlések után este 8 órai kezdettel a Magyar Király vendéglőben tea-estély hideg sültekkel, melyre a tagokét ezúton is meghívják. Egy teríték éra 2'60 P. Aláírási ivek Víg elnök és Zagyva alelnöknél rendelkezésre állanak. MfMWWMVWMVMMMAftMVVWmt Tanácsülés A folyó évi november 11 én tartott tanácsülésen az alábbi ügyeket intézték el: Iparigazolványt kapott: Vitális Mihály élelmiszerkereskedő iparra. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt kapott: Lischko József. Építési engedélyt kaptak: Kovács András, Bánszky András és a Békéscsabai Ipartestület. A Zsíros utcai hid építésére érkezett ajánlatok közül Valastyán János ajánlatát fogadta el a városi tanécs. MMMMMMIMMVMMMIMMM November 21-én lesz a városi Közgyűlés (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba város képviselőtestü lete a szervezési szabályrendelet értelmében november 21 én délelőtt 9 órakor tartja rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Polgármesteri jelentés. 2. Köztisztasági és közegészség ügyi szabályrendelet. 3. Gerendás község határozata vagyonmegosztás ügyében tett ajánlat elfogadására nézve. 4. Legtöbb adót fizetők név jegyzéke. 5. A Simkó-féle ház megvételére ajánlat. 6. Az önálló gazdasági népiskola kibővítése tárgyéban miniszteri leirat. 7. Az V. ker. Orosházi-utnak betonjárdával való kiépítése ügyében kérelem. 8. Gyóni Géza nevéről utca elnevezese ü«yében javaslat. 9. Tóth Petrovszky Pál családi pótlék ügye. 10. Orvos Pál tűzoltó családi pótlék ügye. 11. Illetőségi ügyek. 12. Póttárgysorozatba felveendő ügvek. Hétfőn vesziK át és Kedden nyitjáKmeg a Közönség számára a gőzfürdőt Egy évtizedig vártunK rá, de érdemes voltamért az ország egyiK legszebb fürdője lett a békéscsabai Árpád-gőzfürdő (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hétfőn délelőtt 11 ófakor betelje sedik végre az, ami után immár egy évtizede sóvárgott a város közönsége, aminek hiánya miatt annyit kellett szégyenkeznünk az idegenek előtt és kellett járnunk Gyulára, Orosházára, Szegedre: van végre gőzfüidőnk. De még milyen gőzfürdőnk 1 Aki látja ezt a minden részletében gyönyörűen megépített és berendezett fürdőt és aki ismeri e szempontból a vidéki viszonyokat az tudja, hogy a békéscsabai uj gőzfürdőhöz hasonló szép és tökéletes berendezésű alig ven még egy kettő az országban. Annyi szégyenkezés után mostmór végre dicsekedhetünk. A gőzfürdőt hétfőn 11 órakor a képviselőtestület, a városi tanács, a Fürdő igazgatóság és részvény társaság, valamint az érdeklődő közönség jelenlétében Berthóty István dr. polgármester fogja átvenni. Kedden reggel 6 órától kezdve megindul az üzem. Lehet fürdenil Bizonyára egész nap zsúfolt le3Z a gyönyörű medence, a pazar berendezésű kádak a régóta nélkülöző közcn3égtől> annál is inkább, miután ha nem is nagyon olcsók a jegyek, mégis olyan árúak, hogy a közönség minden nagyobb megterhelés nélkül eleget tehet higiéniai szükségletei nek. A fürdő jegyek órai, melyben a szoba ára is benn feglaltatik, a következők: Gőzfürdőjegy 180 P I. osztályú kád 2 00 „ II. osztályú kád 1 80 „ Zóna jegy gőzbe 1*00 „ Iszepfürdő 2'00 „ Vizgyógyintézeti 2'40 „ Kiszolgálásért 020 » Különleges kiszolg. 0"40—080 „ Tyúkszem vágás 0'40 w Masszázs 0'80 „ Aki 10 darabból álló jegyfüzetet vásárol, jegyenként 20 fillér engedményben részesül. 10 éven alóli gyermekek után 90 fillér pótdíj fizetendő. Értékmegőrzési dij 20 fillér. A gőzfürdő nyitva hétköznaponként reggel 6 órától este 6 óráig, 1 órai ebédszünettel, vasárnap pedig reggel 6 órától délig. A gőz- és iszapfürdőt héifőn, szerdán és pénteken egész napon át nők. kedden, csütörtökön, szombaton egrsz nsp és vasárnap délig férfiak használhatják. Kádfürdők mi; dkét nembeliek részére állandóan és mindennap rendelkezésre állanak. Szerdán délután a nők és szombaton délután pedig a férfiak részére féláru zónajegyeket ed ki az igazgatóság Megnyitó az Aurora-kör házi ksmara zene estién Tartotta dr. Sűdy Ernő, a zenei szakosztaiy vezetője Tisztelt Hölgyeim és Uraim I A mai este műsorát nem idegenből jött művészek jétszák el önök előtt, hanem az Aurora-kör tagjai. Mikor a kör 1913 ban megalakult, egy magasabbrendü és magyar zenei kultura terjesztését tűzte ki feladatul. E célt elérni két uton vélte, saját erejéből és vendégművészek által. Kezdetben házi koncertekei rendezett és csak későbben lépett a budapesti opera művészeivel közelebbi nexusba. Ez a kettős eljárás jó ideig helyesnek bizonyult. Volt idő azonban, mikor túlsúlyra jutott az import, ma ismét vissza kell térnünk oda, ahonnan elindultunk : a saját erőnkhöz I Magam részéről nenn tartom ezt szerencsétlenségnek, annál kevésbé, mert mindig az volt a véleményem, hogy csak az a zenei kulíura életképes, amelyik városunk talajába ereszti gyökereit. Nem megvetendő előnye saját erőink felhasználásának az sem, hogy igy olcsón tudjuk rendezni hangverseinykst 50 és 20 filléres belépődijak mellett, igazán senki sem hivatkozhatik a rossz gazdasági viszonyokra. Igy előbb-utóbb ki fog jönni, van e szükség egyáltalában komoly zenére városunkban ? Az Aurora kör programjáról, hogy magasabbrendü és magyar zenekulíurát teremtsünk, le nem mondhatunk, meri ezért él és evvel hal a kör, de viszont szembe kell nézni a háború uláni szellemi és értéknivó csökkenéssel. Mint az Aurora zenei szakosztályának vezelője, egy dologban nem vagyok megelégedve a kör eddigi működésével és pedig azzal, hogy magyar zeneköltők müvei aránylag keveset szerepeltek az Aurora hangversenyek műsorán 1 Ez azonban nem rejtünk mult. Nézzük csak az okokat, amelyek teljes erőkifejtésünket gátolták 1 A magyar müzene első jelentős állomása Erkel művészete. Müveinek azon részét, amelyet jól ismer a közönség és nyomtatásban is megjelent, nem keli ismertetni, amit pedig ismertetni kellene, az sajnos még mindig nem jelent meg. Liszt zenekari müveinek előadása olyan követelményeket támaszt a zenekar technikai készültségével szemben, hogy ezeknek a müveknek előadására egyelőre nem gondolhatunk, ugyanez az eset áll a modern magyarok, de különösen Bartók és Kodály zenekari müveinek előadására. Már pedig nehéz, ha ugyan nem lehetetlen egy teljesitőképes nagy zenekar felállítása városunkban, pedig e nélkül egészséges zenekultúrát csinálni mindig problematikus. Legjobb megoldás egy városi zenekar felállítása volna. Mindezen hiányokon segíteni nem más, mint pénzkérdés. A zenekar problémája mellett áll a közönség befogadó képességének problémája, amit már nem lehet pénzzel elintézni. A magyar társadalom zenei fejlődése Erkel után megakadt. Természetesen voltak ebben a korban is, éppen ugy, mint minden korban, átlagon felülemelkedők, kik megértéssel viseltettek koruk zenéje iránt, de a nagylömeget behálózta a gombamódra elszaporodó népdalzeneszerzők nótázása, hogy mikor Bartók és Kodály kiásták több százados sírjából ez őíi magyar népdalt, kóválygó fejjel kérdezték: hét ez is magyar népdal ? Újra el kell mondanom, mert vannak dolgok a nap alatt, miket nem lehet elégszer ismételni, hogy Bartók és Kodály nem a cigánytól tanulták a magyar dalt, mint Liszt, vagy mint ama népdalt nótázó urak, kiknek semmi közük sem volt sem a néphez, illetve annak dalához, hanem elmentek mtgához az ősforráshoz — a néphez 1 Ez a két magyar zseni éveken keresztül jáiia az istenhátamögött fekvő falvak poros országulját és gyűjtötték fonográf hengereken a mér kihaló magyar népdalt. Vannak ezek között olyanok, amelyek mint a szövegből megállapítható az ősrégi pogány szertartásoknak lehettek kisérő énekei. Hogy a magyar társadalom átlaga minő elfordulással fogadta Bartókot és Kodályt, azt tudjuk, de ha nem akartunk mi is nótázni, hanem komoly magyar zenei kulturét akarunk csinálni, akkor hoz• • • Férfi sportharisnya újdonságok, női harisnyák minden minőségben, férfi és női „Hammerli" bőrkeztyük, Borsali no kalap nagy raktár. — Nyakkendők óriási választékban kaphatók Tescfyer Imre Tlndrássy-ut 7. sz. • •