Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-08 / 253. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 8 Te, hogy elmondja minden beszédek egyik legszebbikét. A beszédet — fájdalom — csak kivonatosan adhatjuk a következőkben : — Midőn ma történelmünk egy óriásának, Kossuth Lajosnak szobrát leplezzük le, nem kell sokat kutatnunk, hogy mik az ő élete munkájának vitán felül álló soha el nem muló értékei. Két nagy eszme és egy nagy energia forrt össze a köztudatban az ő nevével, Röviden kifejezve ez a két nagy gondolat a magyar népszabadság és a magyar nemzeti függetlenség ikertestvér gondolata. Ez a két vezéreszme történelmi fejlődésünkben elválaszthatatlan volt egy mindent átfogó reformmunkától. Kossuth nem hitt tisztán a társadalmi reformok sikerében, ha nincs egyúttal biztositva a nemzeti függetlenség. Kossuth Lajosnak különleges nagysága abban állott, hogy milliók öntudatát ez a két eszme érinti legközvetlenebbül, amelyet kiválóan ő képviselt : a nép felszabadításának és a nemzet függetlenségének eszmeje. És e nagy gondolat terjesztésében ővé volt a lángelmének legmerészebb szárnyalása. Kivételes, szinte démoni erőre volt szükség, hogy korhadt viszonyokból kivéltsa azt az ellenállhatatlan lelki áramlatot, mely egy kiváltságos osztályt rábírt a kiváltságról való önkéntes lemondásra, mely egy földesurakból álló parlamenttel megszavaztatta a jobbágyság eltörlését. Bármennyit irunk ez izgalmas európai légkör számlájára, el kell ismernünk, hogy a tettéválást a Kossuthban való emberfölötti akaraterő kényszeritette ki. Es azután a nemzet zöme vállalta a kockázatot, mely végül is tragédiába fulladt Kossuth Lajos életének és a magyar nemzetnek szomorú tragédiájaba. A magyar hivatásba, a magyar energiába vetett hit élt általa. A Kossuth szimbólumban megrögzített nemzeti erőre és annak átvitelére az idegen nemzetek tudatéban ma nagyobb szükség van, mint valaha- Szabadságunk és függetlenségünk ma más ellenállásokkal, más akadályokkal küzd, mint Kossuth Lajos idejében, de a küzdelem semmivel sem könynyebb. Vájjon melyik élőnek szava harsog ugy végig a világon, mint ennek a halottnak márványbafaragott némasága. Megrendülve állunk hazánk ama szülöttjének szobra előtt, akinek nagysága merész ivben áthidal és összeköt világrészeket és korszakokat, eszmeáramlatokat és érzelmi hullámzásokat, vitákat és ellentéteket, felfordulásokat és uj alakulásokat, egy gondolatnak, a magyar szabadság, a magyer függetlenség benne megtestesült gondolatnak kipusztíthatatlan erejével. Éljen ezen emlék mindenkorra, mint a magyar nemzeti energia emléke és a magyar feltámadás záloga. Apponyit a gyönyörű beszéd ulán percekig könnyben uszó szemmel ünnepelték. Aztán megkezdődött a koszorúelhelyezés, mely aktus aránylag rövid idő alatt nyert befejezést. Több mint ezer koszorút helyez tek el. Elsőnek a kormányzó, utána a főhercegek, a miniszterelnök, majd a külföldi diplomaták és kiküldöttek után a magyar küldöttségek helyeztek koszorút a szobor talpazatára. Az ünr épség két óra tájt ért véget, amikor a hullámzó tömeg mint a tengtr a paiti sziklák felé ugy hömpölygött meg-meguju!ó hullámokkal a szobor felé. Az óriási tömegben elve3zett a békéscsabai MOVE stafétája, mely pedig minden bajnélkül, tervszerint érkezett meg a szobor elé és a szobron elhelyezte koszorúját, melynek lombját a trianoni határon túlról vitte fa! a lelkes hazaszeretet. fl sertésKiállitás tanulságai Helyik, a helyesebb bírálati mód? (A Közlöny eredeti tudósitásaj A napokban zárták le a hizósertéskiállitást a fővárosban. A magyar sertéstenyésztés és hasznos hizlalás szép haladáséról számoltak be az eredmények. Volt ott tehénnegyságra felhizlalt gyönyörű állat és ezeket megbámulták a kiállítás látogatói. Pedig nem a sertésóriások voltak a csodáinivalók, mert ezek sokkal értéktelenebb anyagot képeztek, mint azok a félig hizott, páronként 200-250 kilósak, amelyek a seriéspecsenye javát szolgáltalják. Hiszen könnyű kitalálni, hogy miért a középnagyságú hizó az értékesebb, ha elgondoljuk, hogy mennyivel drágább a hus, mint a zsir. A zsírra hizlalt magyar sertések között is mindig értékesebb az aránylag fiatal jószág s ezeknek ára valóban magasabb is az öreg zsirsertéseknél. Azok a sertések, melyek átlag 72 kilogram fehéráru kitermeléssel vágódnak tulajdonképen a legértékesebbek. Ilyenek voltak a Lepény Mátyás és Gálik János által hizlalt sertések, melyek általában 6 kiállítottak között a legszebbek voltak. Tulajdonképen az öveké volt a manapság legkeresettebb áru. Régebben ugyanis a háború előtt a 2sir volt a drágább. Akkor a zsirsertés volt a jobban keresett és fizetett éru, ma azonban a fiatal szép husu, hizott sertéseket keresik leginkább. Bizony itja ezt az egyik hentes kijelentése is, aki a legnagyobb hizó óriást vette meg, de mint mondja csak reklámnak, mert husa majdnem hasznavehetetlen. Éppen azért már a kiállításon is voltak ellentétek a bírálat alkalmával egyrészt azért, mert nem a ma irányadó szempontok alapján történt a btrálás, másrészt pedig azért, mert még igy is csak véletlenen mult, hogy melyik sertéshizlaló kapja a legnagyobb dijat. A mostani bírálat szerint a kiállított sertések közül egyszerűen kiválasztottak egyet egyet és azt levágván, állapították meg fehéráru mennyiségét. E mód szerint megtörténhetett az, hogy az egyik falkából éppen a legjobb, a másikból pedig éppen a leggyengébb sertést választották ki. Világos tehát, hogy a bírálat igy igazságtalan. Sokkal helyesebb mód az, hogy minden kiállító valamennyi sertését vágják le s az összeredmény alapján Ítéljék oda a dijat. Szakértők véleménye szerint ezzel a birálati módszerrel a Lepény és Gálik-féle sertések lettek volna a győztesek, ami csak még inkább öregbítette volna a csabai sertéshizlalók amúgy is jóhirnevét. Mint értesülünk, egyébként a jövőben már ezen a módon fogják a bírálatot megejteni. fl békéscsabai Kossuth-ünnep (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Magyar Nemzeti Szövetség rendezésében Békéscsabán is a Kossuth-szobornál hódoltak a helybeli társadalmi egyesületek a nagy macyar szabadsághős emlé» kének- Nagy számban jelentek meg a testületek, egyesületek, nő, egyletek küldöttségei és az iskolák diáksága. A Hiszekegy e'éneklése után Kohut Pál polgári iskolai tanár tartott ünnepi beszédet, Kossuth jelentőségét és eszméinek ma is eleven erejét méltatva. Majd Medovarszky Mátyás főjegyző a város koszorúját helyezte a szoborra s utána a társadalmi és jótékony egyesületek és az iskolák tették le koszorúikat. A magasztos ünnepet a Himnusz eléneklése fejezte be. Útépítési Kölcsönt KérteK a füzesgyarmatiaK Pénteken délelőtt Füzesgyarmat község népes küldöttsége kereste fel Daimel Sándor dr. alispánt. A küldöttség azt kérte, hogy Füzesgyarmat és Bucsatelep közötti 22 kilométeres ut kiépítéséhez a község által vállalt 50 százalékot a megye hosszabb lejáratú kölcsönképpen engedélyezze. A kérelemre az alispán azonnal megadta a választ és kijelentette, hogy bár az ut megépítését mindenben segíteni kívánja, azonban arra való tekintettel, hogy a megye a külföldi kölcsön 35 milliárdos második részlete helyett csupán 250 milliót vett fel, nincs módjában a kérés teljesítése. Legfeljebb arról lehet szó. hogy a törvényhatóság a község által vállalt és körülbelül 5 milliárdot kitevő hozzájárulást 3 évre előlegezheti, melyet azonban a községnek háiom egyenlő részletben a kikötött idő alatt vissza kell fizetni. Az alispán válasza a küldöttséget kielégítette és valószínű, hogy az ut is hamarosan megépül. ffilBlH Ezen a héten a Debreczeny és Lőrinczy gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — Uj tb. főorvos. Dr. Révész Fülöp békéscsabai magánorvost a vármegye főispánja dr. Zöldy János vm. tisztifőorvos, egészségügyi főtanácsos előterjesztésére tiszteletbeli főorvossá nevezte kL A kinevezés arra való tekintettel történt, hogy dr. Révész Fülöp e hó 1 én tölti be orvosi működésének ötvenedik esztendejét, mely alkalommal a budapesti egyetem orvosi kara arany oklevelet állit ki részére. A csabai orvosok a kitüntetéssel kapcsolatban szombaton értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy november 24-én testületileg keresik fel az ünnepeltet, mely alkalommal átnyújtják neki a két kitüntetést, melyhez hasonlóval kevés orvos dicsekedhetik. — A vármegyei höaigazgatási bizottság rendes havi ülését dr. Kovecsics Dezső főispán elnöklete alatt november 14 én tartja meg. A rendes havi alispáni jelentést legközelebbi lapszámunkban ismertetjük. — A Szociális Misszió előadása, melyet szombaton és vasárnap a Városi Színházban rendezett, a legteljesebb sikerrel jártAz apró gyerekek játéka, tánca épp ugy kielégített, mint a nagyobbaké. Különösen a leányok brillíroztak, mig a fiuk kissé ne-, hézkesebben mozogtak a színpadon. A szépszámú közönség azonban jó szivvel bocsátotta meg az apró hibákat és a gyerekek igyekezetét hálás tapsokkal honorálta. A kedves előadás megrendezéséért és az előkészítés fáradozásaiért minden hálát megérdemel Berényi Antalné, a Szociális Misz8zió elnöke. — A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete folvó évi december hó 8—11-én, Budapesten az Országos Tenyészállatvásártelepen nemzetközi baromfikiállitást rendez, amely et ajánlunk igen tisztelt olvasó közönségünk figyelmébe. Baromfikivitelünk az elmúlt évben 75 millió aranykoronára emelkedett, ami világos bizonyítéka annak, hogy a baromfitenyésztéssel igenis érdemes foglalkozni ; hogy minő nagyszerű haladást fett ez a fermelési ág

r azt a kiállítás meg fogja mutatnL Minden tenyésztő vegyen részt ezen a kiállításon. Mutassuk be a magyar fajtákat is. Sok igen szép dij áll rendelkezésre. A kiállítással kapcsolatban értékes előadások fognak megtartatni. A kiállítás megtekintésére féléru menetdij-kedvezmény éli rendelkezésre. Igazolványok kaphatók e rendezőségnél: Budapest, IX., Üllői-ut 25., I. 10. Egy MÁV-igazolvány ára 1'30 P. Duna-SzávaAdria vasútra 2 P. Az igazolványok érvényesek felutazásra december hó 5—12-ig, visszautazásra december hó 8—15 ig. A rendezőség élén gróf Teleki Józsefné„ a bíráló bizottság élén Békessy Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos áll.