Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-11-04 / 250. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1927 november 1 szeken kívül a helybeliek is részt vehetnek, de legföllebb hat mű­tárggyal. Összeállították a kiállítás védnökségét is, melyben a vár­megye és a város notabilitésai kivétel nélkül helyet kaptak. A békéscsabai róm. kath. Leányklub műkedvelő előadása (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai róm. kath. Leány­klub mult évi hatalmas sikerén felbuzdulva, az idén is megren­dezi műkedvelő előadását. Ezúttal Csathó Kálmán „A házasságok az égben köttetnek" cimü bájos vígjátékát fogják előadni a Vá­rosi Színházban november 12-én és 13 án. A darabra már hetek óta ké­szül a Leényklub s a próbák ta­pasztalatai szerint egyik másik szereplő szenzációsan jó alakítást fog nyújtani, de általában véve is az előadás szereplői a játékkész­ségnek oly magas fokáról tesznek tanúságot, ami mér magában véve is biztosítja a sikert. Az a lelkes munka, melyet a Leányklub tagjai élükön Ullrich Margittal kifej­tenek, minden elismerést meg­érdemel s reméljük is, hogy az előadás zsúfolt nézőtérrel fogja jutalmazni a Leányklub tagjainak kulturális, és jótékonycélu fáradó zásait. Éppen azért mér most emlékeztetjük olvasóinkat a ta­valyi előadás azon körülményére, hogy számosan rekedtek ki a színházból, miután mar a jegyek elkeltek. Jól teszi tehát mindenki, ha az őeladás jegyeiről mér most gon­goskodik. Tisza István gróf emlékét megünnepelte a békéscsabai államrendőrség (A Közlöny eredeti tudósítása.) A békéscsabai m. kir. államrend­őrség rendőrkapitánysága, mint a múltban, ugy ebben az évben is november hó 3 ikát gróf Tisza István emlékének szentelte és dél­előtt fél 10 órakor kezdődő ünne­pélyen foglalkozo't a mártírhalált halt legnagyobb magyar emlékével, ugyanakkor, mikor az ország nagyjai a geszti sírbolthoz zarán­dokoltak, hogy a kegyelet koszo­rúját letegyék muló porai fölé, hogy példát, irányt vegyenek a megemlékezés kapcsán örökké élő szellemétől. Az ünnepélyen az illusztris ven­dégeken kívül a Rudolf-reálgim­názium tornatermében megjelent a békéscsabai rendőrkapitányság teljes tisztviselő kara és az őr­személyzet minden embere. Az ünnepélyen gróf Tisza István felett az emlékbeszédet Jánossy Gyula rendőrfőtanécsos tartotta. Költői gondolatokban gazdag, mű­vészien felépített beszédben ismer­tette a legnagyobb magyar állam­férfiú életét, gondolkozás módját, országéért és a magyar népért vívott titáni küzdelmét, melyet po­litikai ellenségeivel, Béccsel, a német diplomáciával vivott. Ismer­tette azt a mély szeretetet, mely Tisza egész valóját eltöltötte a magyar katonák és azok iránt, akik a háború nehéz súlyát szen­vedték idehaza, mig hozzátarto­zóik a harctéren szerezték a győ zelem babérjait és a hősi sebeket. Ismertette gróf Tisza Istvánt mint katonát, aki hazájáért nem­csak mint államférfiú harcolt, ha­nem aki megjelent a lövészárok­ban is, hogy karddal a kezében példát adjon a csatatereken küzdő hősöknek, végül ismertette tragi­kus halálénak mártiriumát. Frap­páns szemelvényeket olvasott fel gróf Tisza István leveleiből, ame­lyek mind mind a leghatározottab ban igazolták a beszédben meg festett í'agy államférfiú jellemtu­lajdonokban gazdag portréját. A rendőrfőtanácsos beszédét, mely a közönséget könnyekig meg­hatotta, gyönyörű imával fejezte be, amelyben az összetört, meg­csonkított ország szebb, boldo­gabb, dicsőbb napjait kérte az Egek Urától. Az emlékünnep befejezése utón az őrszemélyzet díszszázada dísz­menetben vonult el a rendőrfő­tanácsos és az ünnepély vendégei előtt. lyek a lakásukkal területileg ösz­szefüggnek és azzal egvütt tárgyai a bérletnek és az alapbérnek egy évre számított összege az 1400 pengőt (vagyis 1917. évi 1207 aranykoronát) nem haladia meg. 2, Az 1915 január 1 után léte­sült dohánytőzsdék és 1920 január 1 után létesült mozgófényképszin­hó/ak helyiségei. 3 Szellemi szabadfoglalkozást űzők (ügyvédek, orvosok, mérnö­kök, művészek stb.), továbbá ma­gániskolák, társadalmi egyesületek, társaskörök hivatásuk céljaira szol­gáló helyiségei. 4 Az állam, községek, törvény­hatóságok, állami és közüzemek, vasutak által iskola, hivatal, lak­tanya síb. céljaira használt helyi­séfek. 5. Gyógyszertárak és ezzel kap­csolatos helyiségek. Ezen helyiségek bérei a laká­sokra megállapított bérek mértéke szerint fizetendők. Legújabban már a fáKat is be lehet oltani (A Közlöny eredeti tudósítása.) Eey hires németországi kertész. Walier Ilisch nevezetes felfede­zést tett. Abból indul ki, hogy a fáknak is van a vérhez hason­lóan nedvkeringése, melynek se­gítségével oly anyagok vezethetők be a növény (estébe, amely anya­gok a növény e'lentélló képessé­gét fokozzák. A vértetük ellen próbálta elő­ször is beoltani a fákat. Azt ta­pasztalta, hogy bizonyos almafaj­ták fáit sohasem támadja meg a vértetü, ami csakis ugy lehetsé­ges, hogy valami elriasztó anya­got taitalmazhatnak. E'ei im­múnis almafák nedvét beoltotta a vértetü által megtámadott fába s a veszedelmes rovar elpusztult s többet nem is telepedett meg a beoltolt fán. A szilfákon, melyeket a háború óta egy veszedelmes baktérium puszfil Európaszerte, ugyanígy al­kalmazta a beoltást meglepő si­kerrel. Az eljárás következő: Ta­vasszal, mikor a nedvkeringés a legerősebb, a fába több helyen lyukat fúrnak s egy 25 cm. hosz­szu fapipát ütnek be'e s ebbe az oltó folyadékot teszik. Az im­munizáló folyadékot a fa rövide­sen felszívja, mire a fapipát ki­veszik s a likat begittelik. (K. E) Békéscsaba város népmozgalmi kimutatása október hóról A közegészségügyi viszonyok az előző hónaphoz viszonyítva javultak, mert a halálozás lénye­gesen kevesebb volt ugy általá­ban, mint a csecsemőket illetőleg. A természetes szaporodás 41 volt. Leggyakoribb halálokok a bélhu­rut, aggkori végelgyengülés, tüdő­vész és gyomorrák voltak. Fer­tőző betegségek közül előfordult roncsolótoroklob 7, vörheny 16, kanyaró 4, hasihagymáz 13 eset­ben. A vörheny megbetegedések száma a hónap második felében a felére csökkent. A tifuszmeg­betegedések száma az előző hó­naphoz viszonyítva csökkent. Született összesen 95. Fiu 54, leány 41. Ezek között volt holt­szülött 1, törvénytelen 1. flz első segélynyújtás módjáró! táblákat Kifüggeszteni az ipari műhelyekben Budapestről jelenlik : A népjó­léti miniszter 108 421/927. szám alatt rendeletet adott ki, mely sze­rint azokban az épületekben, he­lyiségekben és helyeken, ahol ál­landóan több ember megfordul, illetőleg, ahol az ott foglalkozó, tartózkodó, vagy jelenlevő több ember között különböző rendkí­vüli körülmények folyományaként szerencsétlenség, baleset, vagy rosszullét gyakrabban előfordul­hat, nevezetesen középületekben, hivatalokban, iskolákban, egyesü­leti, vagy körhelyiségekben, inter­nátusokban. színházakban, moz­gófény képszinházakban, éttermek • ben, kávéházakban, mulatókban, korcsmákban, italmérésekben, to­vábbá gyárak, veszélyes üzemek, ipari és kereskedelmi vállalatok helyiségeiben, végül sporttelepe­ken, uszodákban, strandfürdőkön az első segélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitáblák egy, vagy több példányát jól lét­ható helyen ki kell függeszteni és annak sértetlen éllapotban való tartásáról kell gondoskodni. Mentesek a szemléltető fali­tábla kifüggesztésének kötelezett­sége alól azok ez éttermek, kávé­házak, korcsmák, italmérásek, melyeknél az üzem kisebb terje­delme a kifüggesztést nem teszi indokolttá, továbbá azok az egyéb kereskedelmi és ipari vállalatok és üzemek, amelyeknél az állandó alkalmazottak száma az ötöt nem haladja meg. A szemléltető falitáblák elő­állításéról és forgalombahozatalá­ról a népjóléti és munkaügyi mi­niszter gondoskodik, aki egyultal a szemléltető falitáblák á»át is megállapítja.. Az a felelős személy, aki a szemléltető falitábla kifüggesztésé­nek kötelezettségét megszegi, an­nak sértetlen állapotban való tar­tásáról) illetőleg pótlásáról nem gongoskodik, amennyiben cselek­ménye súlyosabb bünte!ő rendel­kezés alá nem e«ik, kihágást kö­vet el és az 1876. évi X!V. t.-c. 7. § éban foglalt rendelkezések alkalmazásával 240 pengőig ter­jedő pénzbüntetéssel büntetendő. Ez a rendelet november hó 20 án lép életbe. Az adórészleteket minden esetben engedélyezni kell Budapestről jefentik : \ pénz ügyminiszter a közelmuliban adta ki a közéd5k kezeléséről szóló rendeletek hivatalos összeállítá­sának végrehajtási utasítását. A hatalmas — 120 oldalra — ter­jedő rendeletrek az a célja, hogy az edóhatóságok előtt tiszta helyzetet teremtsen és lehetővé tegye a különböző időpontokban megjelent rendeleiek között való eligazodást. A pénzügyigazgatóságok és az adóhivaialok most végzik a ren­delet áttanulmányozását, ami a hatalmas anyagot tekintve, több hetet vesz igénybe. A teljes anyag ismerete nélkül is megállapítható, hogy a végrehajtási utasítás az adózó polgároknak, közte az ipa­rosságnak hosszabb idő óta han­goztatott kívánságát is teljesítette. A végrehajtási utasítás újból sza­bályozza az adófizetéseknél nyuj­ható kedvezményeket és ezek között kimondja, hogy a rész. letf izetest a jövöben min. den esetben engedélyezni « kell. Ez az intézkedés nagy jelentő­ségű az iparosság és általában az adófizetők szempontjából, mert igy könnyebben tehetnek eleget adózási kötelezettségeiknek, tar­tózásaikat is kevesebb nehézsé­gekkel fizetik meg, ami az állam­nak is érdeke, mért igy az adó­fizetés nem gyengíti le az adó­alanyokat, Melyek az uj lakbérrendelet hatálya alá tartozó üzlethelyiséget? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A novemberi lakbérnegyed alkal­mából többen érdeklődtek aziránt, hogy az üzletbérek kötöttsége mennyiben áll fenn, illetőleg, me­lyek azok az esetek, amelyekben a lakbérrendelet a kötöttséget fenn­tartja. Az érdeklődésekre a "követ­kezőket válaszoljuk : Mindazon üzlet, műhely és egyéb nem lakás céljaira szolgáló helyi­ségek, melyek már nem esnek a lakbérrendelet hatálya alá: bér tekintetében szabad egyezkedés tárgyát képezik. Ezekre az uj lak­bérrendelet már nem vonatkozik. Ellenben egyes esetekben a lak­bérrendelet még mindig forgalmi kötöttséget állapit meg s ezekért az 1917. évi bér 75 százaléka fi­zetendő a novemberi negyedre. Ezek a helyiségek a következők: 1. A kisiparosok és kiskereske­dőknek azon üzlethelyiségei, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents