Békésmegyei közlöny, 1927 (54. évfolyam) október-december • 222-296. szám

1927-10-27 / 244. szám

Egyes szám ára 10 fillér iékésesafea, 1927 október 27 Gsfitörtflk 54-ik évfolyam, 244-ik is ám KX3fls»té«S áljait: Halyban és vidékre postán ktildve: etogyed4vra 6 pengő, így hónapra '/. ptügí. Példányonként 10 fillér. Fócserkeiistfi: Qr. GySneySffll JánM Foktól iserkesstS i t'Jlipplnyi SáaatMl Talefenaxim: 7 Ss«kes>í5aé)|r ét kiadóhivatal: BékáiOMbán, II. korüleí Ferenc* Jó»ieí-té* 20. uám olatt, Hirdetés dijssiabás szerint. Nem kell áruhitel A közalkalmp^'tak hitelügyét az 1918 évi XXII. t.-c. szabó lyozze, melynek értelmében n közalkalmazottak hivata'i jár^n dóságait maaánjoai tartozásaik fe dezésére lefoslaini ti'os. A közalkalmazottaknak hitelező kereskedelem és ipar már ezen törvény óta hátrányos helyzetben van, mert követeléseinek biztosi iá3ára a közalkalmazottak fizeté sét nem tilthatja le. A közalkalmazottak hiteligényeinek kielégítésit ez a törvény a Pénzintézeti Központra ruhézte, megadvn neki egyszersmind le foglalás kizárólagosságát. A Pénzintézeti Központ privilegizált joghelyzete sére'mes ugyan a kereskedelemre és iparra, de érthető, ha meggondoljuk, hogy állami oénzt hiielez. A törvény közvet Jenül nem érinti sem az ipar foglalkoztatását, sem a kereskedelem tevékenységét és meghagyja a kölcsönvevők szabad mozgását, azaz nem korlátozza őket a hitel mikénti felhasználásában. Tekintettel arra, hogy az 1918. évi XXII. t.-c a hitelkereteknek rendeleti uton veló felemelésére módot nyuit, az ilyetén kibővítés által teljesen megfelel a követelményeknek. Nem szabad tehát egy jól bevált törvényt sutba dobni és ahelyeit egy mindenkire egyaránt hátnyosabbat aiko'ni. Mér pedig a kormány által a köztisztviselők áruhitelének ügyében beterjesztett javaslat minden pontjában mélyen sérti az egyenlő eibáná8 elvét, mert a nagy nehézségekkel, óriási adóterhekkel küzködő kereskedelem és iparossággal szemben a kedvezményezett szövetkezeinek juttat óriási hasznokat. A javaslat jelen formájában valóságos veszedelme az ipainak és kereskedelemnek, kicsúfolása a szövetkezeti eszmének és visszaélés a közalkalmazottak helyzetével is. Ezenfelül felesleges is a javaslat, mert a köztisztviselők hitelügye törvényileg már szabá,lyozva van és mert az ipar és kereskedelem jelenleg is bőséges áruhitelt nyújt a közalkalmazottaknak. Ds veszélyes is a javaslat, mert megszünteti a közalkalmazottak hitelképességét, útját állja a közalkalmazotti illetmények rendezésének, illetve emelésének is. Ezenkívül meghonosítja a Jancsi bankó rendszert, szaporítja az állami adminisztratiot és növeli a közterheket, nagy állami tőkéket kötne le és ellenkezésbe jut az egyenlő elbánás elvével. A javaslat szentesíti a szövetkezetek nem tagoknak való árusítását, tisztességtelen versenyt támaszt és megtagadja a szövetkezeti eszmét, megbénítja 8Z ioart, tönkre teszi a kereskedelmet súlyos csapást mér a mezőgazdaságra. Monopo liumot teremt, mert vét az adó morál ellen, mert közgazdaságilag és politikailag a nemzetre is káros. Elég a kísérletezésekből, el a javaslattal. fl Képviselőház mai ülése GyörKi panasza a debreceni hatőságoK ellen Budapest, okt. 26. A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Puky Endre alelnök. Mindenek előtt kegyeletes szavakkal parentálta el a törökszentmiklósi kerület váratlanul elhunyt képviselőjét, Horányszky Dezsőt. Majd indítványozta, hogy emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg és ravatalára koszorút helyezzenek. A Ház az indítványt elfogadta. E u'án az elnök kéri felhatalmazását, hogy a megüresedett törökszentmiklósi kerületben az uj választás megejlésére az előkészü leieket megtehesse. A H4z a felhatalmazást megadja. Emulál bemutatta a főváros átiratát, melylyel meghívja a képviselőházat a Kossuth ünnepségre. A Ház kimondotta, hogy testületileg vesz részt a Kossuth-szobor leleplezési ünnepségén Ezután Erődi Harrach Béla a közigazgatási és munkásügyi bi zottság, Csáky Károly az igazságügyi bizottság jelentését terjesztette a Ház elé, az időközben letárgyalt javaslatokról. Ezután az elnök jelentette, hogy Györki Imre képviselő napirend előtti felszólalásra kért engedélyt s ő az engedélyt megadta. Györki szóvá'ette, hogy a debreceni gyűlésen öt képviselőtársát nem engediék szóhoz jutni s bejelenti tiltakozását a közigazgatási hatóság eljárása ellen. Ezután áttértek a napirendre. Fitz Arthur előadó ismertette az üzemi balesetekre vonatkozó kártalanításokról, az idegen honosságú munkások üzemi baleseti kártalanításáról, a háztartási alkalmazottak biztosításáról szóló törvényjavaslatokat. \ törvényjavaslathoz elsőnek Peyer Károly szó" lalt fel. A nemzetközi munkaügyi hivatal szerepével foglalkozott. fl miniszter megszabta a ^helyezett közpénze^ kamatmaximumát fl pénzintézetek, a náluK elhelyezett KözpénzeK Kivitelezése után a betétkamatra csak, egy százaléKot számithatnaK u (A Közlöny eredeti tudósítása.) Emlékezetes még a vita, mely az őszi törvényhatósági bizottsági ülésen a közpénzek gyümölcsöztető kihelyezései körül folyt. Dr. Daimel Sándor alispán ezen a közgyűlésen az általános pénzügyi helyzet alapján a bankoktól azt követelte, hogy a közpénzek utón a bankok hivatalos vá'tóleszámitolási kamat arányában fizessék a betéti kamatot. Más törvényhatóságok, városok és községek pedig a miniszternek a közpénzek és gyámpénztári pénzek gyümölcsözteté3ére vonatkozó 1926 évben kelt rendeletét félreértették s olyan intézkedéseket tettek, melyekkel nem támogatták a kormánynak a kamatláb országszerte leendő lecsökkentésére irányuló szándékát. A mi| niszternek ugyanis azon rendel! kezését, mely szerint a kihelyezett közpénzek után követelhető gyűmölcsöztetési kamatot a Nemzeti Bank mindenkori kamatlábánál 2 százalékkal magasabbra maximálta — ugy értelmezték, hogy minden körülmények között elérendő ez a maximum. Sőt előfordult olyan e3et is, hogy a rendelet előtt a pénzintézetekkel alacsonyabb százalékos kamatra vonatkozó megállapodásokat meg akarták semmisíteni, hogy a kamatlábat magasabban lehessen megállapítani. A miniszter ennélfogva a kamatigények további mérséklését kö veteli az egyes közületektől. Megállapítja, hogy a 8 százalékos jelenlegi kamatot a hitelélet egészséges fejlődésének szempontjából tovább nem lehet fentartani. Ennélfogva az 1927. évi 45.931 sz. körrendeletét akként módosítja, hogy a hivatalos váltóleszámitolási kamatlábat legfeljebb 1 százalékkal meghaladó kamat ezidőszerint tehát 7 százalék köttessék ki az érdekelt pénzintézeteknél. Viszont a pénzintézetek a náluk ilyenformán elhelyezett pénzeket további gyümölcsöztess céljából 8 százaléknál magasab. ban nem hitelezhetik ki. Felhívja a vármegye közönségét arra, hogy ezen rendeletét legközelebbi közgyűléseiken a községek tárgyalják le s a hozott határozatokat hozzá terjesszék fel. Mindenesetre csak helyeselhető a miniszter szándéka, azonban, mindaddig, mig a bankok részére nem gondoskodik kellő mennyiségű olcsó pénzről, addig a bankok, de az autonómiák sem lehetnek abban a helyzetben, hagv a miniszter által megkövntelt kamat-keretek között mozogjanak. MMMVMMMMIMIfMIMÍMMM Jóváhagyta a miniszter a gazdasági ismétlő isKola terveit fl Költségek, felét az idei, a másik felét a jövő Költségvetés terhére utalja Ki (A Közlöny eredeti tudósítása.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter ma érkezett leiratában értesiti a város polgármesterét, hogy a békéscsabai önálló gazdasági népiskola építésére és kibővítésére vonatkozó, néki bemutatott terveket jóváhagyta. Leiratában a miniszter hozzájárul ahhoz is, hogy az építkezés fokozatosan, részletekben valösittassék meg s ezek szerint először még ebben a költségvetési évben a 16000 peigő államsegélyből és a 40000 pengő város által rendelkezésre bocjájtott összegből építtessék meg két tanterem, az iror

4^ és szertár, az épület előtér, valamint a három igazgatói lakás és mellékhelyiségei. Az államsegély felét, 8D00 pengőt az 1927/28. évi, második felét pedig az 1928/29. évi költségvetés terhére folyósítja a miniszter akként, hogy az építkezés megkezdésekor az első, befejezéskor pedig a második részlet kerül kiutalásra.